Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/305876
|
Kemikáliák
NINCS SEMMI BAJ, CSAK A FEJEMBEN NEM SZŰNIK A MONOTON ZAAAAAAAAAJ...
Tessék, vedd be a gyógyszereid, a kéktől elalszol a sárga mosolyra derít.
Örökölt probléma az álmatlanság, s a depressziós véna.
Nekem apám adta tovább, kis ajándékként a saját génjein át,
és megnyomorgatott a nélkülözés, az alkohol, s a drog.
(de mondom)
Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj.
Asszem jól vagyok, a testem virul, a lelkem kicsit halott.
Kínzó belső görcsök glórikus fényben.
Enyhül a szorongás, csak kapkodd be szépen,
a gyógyszer a védelem, ha jön a halálfélelem,
a gyógyszer a védelem, ha jön a halálfélelem.
Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj.
Asszem jól vagyok, a testem virul a lelkem kicsit halott.
S az égből hullanak a gyógyszerek, a rózsaszín mámor maga alá temet.
Még egy apró dózis, és múlik a neurózis,
még egy apró dózis, és múlik a neurózis.
Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj.
Asszem jól vagyok, a testem virul a lelkem kicsit halott.
ÚGY FÁÁÁÁÁÁÁÁJ
A bánat, a bánat feltámad, és nem menekülhet el senki.
Jaj, de nehéz most boldognak lenni. Vasárnap
csak nyomom az ágyat, és nem nyújthat vigaszt már semmi,
túl gyenge vagyok, pedig erősnek kellene lenni,
túl gyenge vagyok, pedig erősnek kellene lenni.
Könnyek tengere, keserűség vize patakzik arcomon,
folyjon csak - sajnálom magam.
Engem nem érdekel, hogy mit akarsz tőlem,
egyedül maradtam, ne kérj belőlem már többet.
Úgy fáj! Hogyha kimondom, fáj, mert véresre sebzi a számat.
Úgy fáj! Hogyha magamban tartom, mert beteggé tesz már a bánat.
Könnyek tenger, keserűség vize patakzik arcomon,
folyjon csak - sajnálom magam.
Engem nem érdekel, hogy mit akarsz tőlem,
egyedül maradtam, ne kérj belőlem már többet.
Úgy fáj! Hogyha kimondom, fáj, mert véresre sebzi a számat. Úgy fáj! Hogyha magamban tartom, mert beteggé tesz már a bánat.
|
