Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/118532
|
2010-11-01, Halottak Napja
Üdv,
Hétvégén Greg jóvoltából Sopronban voltunk, wellness-hétvégén, éljen a Nívó-Díj. Volt medence, szauna, pezsgőfürdő, városnézés, X-Faktor, minden ami ilyenkor kell és lehetséges. Bár extra megjegyzés, ennyi embert szállodában még az életben nem láttam... Az egy dolog, hogy kajálásnál, ami svédasztal rendszerben történt, komoly harcokat kellett vívnunk jól megtermett embertársainkkal az utolsó falatokért és helyekért, de hogy a szauna meg a jacuzzi is velük legyen tele... Jókat derültem rajtuk mindenesetre. Volt egy srác, aki szemüvegestül-újságostul ült be izzadni. Az ilyenek melyik bolygón élnek? Lehet, hogy pont azon, ahonnan egy komplett indiai valamint japán család is érkezett...
X-Faktor, muszáj róla írnom, mert kíváncsi vagyok, hogyha megnézem ezt a firkálmányt ismét 5 év múlva, vajon lesznek-e valahol a mostani "ország kedvencei". A napra lehet nézni, Keresztes Ildikóra viszont kifejezetten tilos, főleg ha sír és egyéb mély érzelmi katarzisokat él át. Kiestek a csinilányok, akiket inkább ismer már a jónép SumérSzisztörz néven. Véleményem szerint nem kár értük, sőt. Részemről Non Stop és Vastag Tomi imádat van, na meg lányok közül Mariann és Wolf Kati. Amíg ők benn vannak, érdemes nézni (sajna egy kedvenc, Fanni már kiesett múlt héten, Sumérok ellenében, hát sok értelme nem volt annak a döntésnek sem, de mindegy...).
Mennem kéne intézni néhány egyetemi teendőt. Decemberig egy rakás beadandó van kilátásban, amikből még semmit nem produkáltam, úgyhogy itt az ideje.
Ja igen, a címről is illene azért pár sort szólnom... Nálunk nem szokás ilyenkor temetőbe menni (most meg főleg nem, tekintve, hogy egyedül vagyok itthon), általában gyertyát gyújtunk este azoknak, akik fontosak de már nincsenek itt, legalábbis fizikai formában. Ezzel kapcsolatban tegnap nagyon sokat gondolkodtam a három és fél órás vonatúton. Akarok is írni már régóta egy történetet, a misztikus-kalandos fajtából, aminek ilyesmi lenne a fő vezérvonala. Mármint a lélekvándorlás. Én legalábbis szeretném hinni, hogy lelkek meghalni nem tudnak, csak születni, és van egy tér, egy másik dimenzió, ahol folyamatosan jelen vannak, fizikai test híján. És ez a sík, amiben mi gondolkodunk és tevékenykedünk, ergó létezünk, csak látszólagos, csak a fizikai formában való kiteljesedésre való.
Ez úgy gondolom bőven elég emésztenivaló mára, úgyhogy húzom is a csíkot___________
Páá~
|
