Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/48045
|
2014-06-24
-Cső-cső, hogy vagy ?
-Jól, köszi, igaz volt egy kis gubanc nálunk, de mostmár minden rendben. És te?
-Na, mi történt? Jól vagyok, fáradtan, sok a meló, mint mindig. Mi volt ma?
-Alex nagyon csúnyán viselkedett Nellával. Tegnap este 9től dolgozott és 11kor ért haza reggel.
-Sziasztok!-libbent be Nella, elegáns uniformisban, arca kisimulva az éjszakázás ellenére. Válasz nem hallatszott, az ajtók becsukva. Letette a táskáját és bement a konyhába. Látta, hogy a tűzhely üres, a mosogatnivaló azonban eltűnt. Fellélegzett. Főni tett egy lábos vizet, egy másik serpenyőt pedig lassan melegíteni kezdett. A hűtőből és a kamrából zöldségeket halászott ki, azokat készítette el. Erősen gondolkodott azon, hogy nem lenne ostobaság átöltözni otthoni ruhába, mert félő, hogy összekoszolja az uniformisát. Azonban ehhez túl fáradt volt, tudta, hogy ha egyszer levetkőzik, és felvesz valami mást, azzal a lendülettel dől be az ágyba, és azon nyomban elalszik. Mégiscsak éjszakázott. Ahogy a pirított hagymára rádobta a darált húst és bedobálta a zöldségeket a lábosba, végigpergett előtte az éjszaka, mit csinált, mit nem csinált jól a repülőtéren. Nem könnyű az utasokkal bánni, főleg nem egy idegen nyelven, akcentussal, de nagyon örült, hogy egész belejött ez alatt a másfél hónap alatt. Örült annak is, hogy végül ő fogadhatta a repülőgépről leszálló ismerősének a bátyját is, Mattyt. Immár két hete velük lakik. Még három hét, és beköltözhet a saját kis lakásába. Nagy szerencséjük volt, mert piszok nehéz lakást szerezni ebben a városban, ráadásul olyan hatalmas összegű kaukciókat is rávernek az emberre, hogy egyszerűen fizetni képtelenség. De Matty szerencsére nem jött üres kézzel, és előre tudta is, hogy sokáig Alexnél nem maradhat , kevés a hely, és Nella is kényelmetlenül érezte magát, hogy Alexnek nem csak őt kell elviselnie 3 hónapig, de egy potyalakót is beszervezett neki. Nem ingyen és bérmentve, de addig nem is ismerte Mattyt, csak az öccsét, aki szintén jó barátja volt Nellának.
Azon gondolkodott, hol lehet Alex, és miért nem főzött már, amikor valaki belépett a bejárati ajtón.
-Halihó!-hallatszott Matty kedvesen lágy hangja.
-Szia, Matty!-kiáltott ki Nella.
-Hát te?-sietett be a konyhába döbbent arccal.-Miért nem alszol?
-Nem volt ebéd.-nézett rá Nella ártatlanul.-A leves már majdnem kész, a hús is nemsoká jó lesz, mire a tészta megfő, utána lehet rétegelni, be a sütőbe és kész.-sorolta elégedetten, majd egy salátástálat vett elő.
-Ez lesz a kavarós süti.-magyarázta Matty értetlen arca láttán-Vasárnap van.
Matty, látva, hogy Nella teljesen megállíthatatlan, egy pillanatra megrázta a fejét, és egy teljesen új, kedves Matty-arc tűnt elő, amely nagyon hasonlított az öccse arcához, Nella zavarba is jött egy pillanatra, ráeszmélt arra, mennyire hiányzik neki Dean.
-Segíthetek?-kérdezte Matty.
-Köszönöm, nem, kedves vagy.-mosolygott rá a lány.
-Mi történik?-nyílt ki a hálószobaajtó, és Alex bevonult a konyhába.
-Szia.-köszönt neki Matty.
-Jó reggelt, Alex.-ragyogott fel Nella, mosolya a végletekig szélesedett arcán.-Jó ilyen sokáig aludni.-jegyezte meg játékosan. Alex azonban elengette a füle mellett ezt a megjegyzést.
-Mi fő itt?
-Leves, lasagne, és süti lesz még. Nem lesz kész délre.
-Nem?-kerekedett ki Alex szeme.-De én már nagyon éhes vagyok.
-Sajnálom.
-Meddig dolgoztál?-vetette oda a kérdést Nellának. De ez a kérdés olyan hirtelen és olyan nyers erővel tört elő, hogy Matty is felkapta a fejét, aki addig a konyhaasztalon heverő reklámújság lapozgatása közben figyelte a beszélgetést.
-8-ig dolgoztam.-mondta Nella, egyenesen Alex szemébe nézve.
-Akkor hogyhogy 11-kor értél haza?-tette szét a karját.
-Templomban voltam.-Nella hangja fájdalmasan lággyá vált, mikor ezt mondta, tudta, hogy sokkolóan hat a fiúra, s látta is az arcán, egy másodperc alatt kiszállt a lélek a fiú szeméből, egy pillanatra megkövült, még lélegezni is elfelejtett.-10 órakor kezdődött. Mióta itt vagyok egyszer sem tudtam elmenni a vasárnapi misére, mert állandóan dolgoztam. Most végre úgy végeztem, hogy ezt meg tudtam ejteni, és örülök neki.
Alex reakciója csak ennyi volt:
-Te templomba mentél ahelyett, hogy hazajöttél volna ebédet főzni?!
Egyáltalán nem kérdezte gúnyosan, sem lenézően. Hangjából csalódottság áradt, és értetlenség. Nem értette, miért vagyok olyan helyen, amely gyermeki álmokat és naiv hitet ültet el a felnőni képtelen emberek agyában, akik még mindig hisznek a szőke herceg fehér lovon mesében.
Nellát azonban hidegzuhanyként érte. Megremegett a fakanál a kezében, Mattyt is átjárta a gyomorszorongató érzés, legszívesebben behúzott volna egyet Alexnak, de nem tehette, ki van neki szolgáltatva, másrészt nem érezte magát abban a pozícióban, hogy ő joggal kelne Nella védelmére.
-Mi vagyok én, a bejárónőd?-kérdezte végül Nella, halkan, nyugodtan, csak pillantása zúdúlt Alexra, mint ezernyi apró éles tű.
-Jólvan, én csak kérdeztem.-védekezett Alex, és visszavonult a szobába.
-Fú, baszdmeg.
-Jahh. Ezután még befejezte a főzést, segítettem neki összerakni a lasagnet, addig ő elkészített a sütit. Azt vártam, mikor kezd el sírni, de visszafojtotta. Nagyon látszott rajta.
-Én láttam ezt az Alexet, és Nella is mesélt róla, de nagyon normálisnak tűnt.
-Kérdeztem már Nellát korábban, ő főz-e mindig, mert amióta itt vagyok, azóta Alexet egyszer nem láttam takarítani, vagy főzni, mosogatni. Apróbb dolgokat csinálok én, meg ők is mondták, hogy főzést majd megoldják ők. De volt, hogy Nella kérte Alexet, főzzön már, mert ő dolgozik, és Alex annyit válaszolt, hogy ő is dolgozik. Nella erre annyit csinált, hogy pizzát rendelt nekünk, fiúknak, ő meg mikor hazaért, olyan éhes volt, hogy majd összeesett, akkor magának megcsinált 2 tükörtojást, azt ette, aztán ment aludni. Olyan rosszul éreztem magam, hogy el nem hiszed. Alex arra hivatkozott, hogy Nella allergiás, ezért nem főz ő.
-Nella...-szólalt meg Matty.
Nella nekitámaszkodott az asztalnak. Szédült, torka összeszorult, érezte a kitörni készülő könnyáradatot. Fojtotta vissza ahogy csak tudta.
-Nella...-szólt ismét Matty, de Nella csak föltartotta a kezét, és csendre intette. Nagyot lélegzett, majd folytatta a tészta összeállítását.
-Megcsinálhatom a lasagnet?
Nella bólintott. Szeme telve volt könnyel, de nem engedhette ki, évek óta nem sírt és nem Alex lesz az, aki miatt elkezd sírni.
Matty elkezdte rétegezni a lasagnet.
-Meg sem kérdeztem, mi volt ma bent?-kérdezte Nella elhaló hangon.
Mattynek összeszorult a torka, mindent megadott volna, hogy abban a pillanatban ne ő lett volna ott, hanem az öccse, aki biztos, hogy bevert volna egyet Alex képébe, és ölelte volna, nyugtatta volna Nellát. Nem tudta, tetszenek-e egymásnak, vagy tényleg csak barátként gondolnak-e egymásra, de vagy így vagy úgy, tudta, hogy Nellának szüksége volt Deanre. Mattynek meg minden vágya az volt, hogy a felesége karjában lehessen, mert ezt borzasztó nehéz volt számára kívülállóként elviselni.
-Minden rendben ment. Nagyon is jó volt. Szerencsére elégedettek velem. Arra gondoltam, amint átköltözöm az új lakásba, elhívom Deant egy hétre. Már beszéltem vele, és benne van.
-Tényleg?-mosolyodott el Nella. Az örömtől és a könnyektől "sparkling"-osan csillogott a szeme.-Jó volna látni.
-Ott is alhatnál.-vetette föl.-Ez kész. Mennyi idő kell neki?
-Fél óra, De szerintem 20 perc is elég. Negyedkor El lehet zárni, És amíg eszitek a levest, addigra ez pont jó is lesz. Csak mikor kivetted, nézd meg a sütit, hogy ragad-e még, jó?
-Te nem eszel?-kérdezte Matty félve, Nella viszonzásképp sokatmondóan mosolygott.
-Jó étvágyat nektek.-köszönt el, és bement a fürdőszobába letusolni. Az ajtó mögött már nem tudta könnyeit visszatartani, és azok árvízként ömlöttek le arcán.
Matty bekopogott Alex ajtaján.
-Ebédelünk, gyere, ha már annyira éhes vagy.-indulatait nem tudta fékezni. Feldühítette, ahogy Nellával bánt.
Szótlanul megebédeltek, Alex próbált szóba elegyedni, de Matty nem válaszolt, legfeljebb hümmögött, de rá se nézett Alexre. Közben Nella is letusolt, könnyeit is felszárította, bevonult Alex szobájába, próbált aludni, de sehogysem tudott, arra gondolt, milyen más szállások jöhetnek szóba, ahol élhetne nyugodtan.
|
