Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/88362
|
2005. augusztus 24.
Hú, de rám fért már a blogás. Akkor vágjunk is bele a múlidézésbe. A dömsödi hét (jún. 18-27.), és az elmúlt hét (aug. 15-19.) közti két hét (aug. 1-14.) dokumentálásáról lekéstem sajna, így azokat csak címszavakban említeném meg, : augusztus első hetében unokatesóméknál Ürömön LAN-partik, onnan hétfő reggel hazaszaladni vezetni (1,5h az út), kedden vissza, szerdán Edda koncertre megint haza, utána megint vissza. Lényeg h azon a héten ping-pongot játszottam Üröm és Pest között, és én voltam a labda. :)
A második héten volt két mozi, plusz egy parti kísérlet egy olyan lány barátnőjével, akit el kell felejtenem, és már jó úton haladok efelé. Így a barátnőjével se célszerű a kapcsolatot tartani, mert ez megnehezítene mindent, főleg a tovább lépést.
És akkor eljött 15-e. Rutinvizsga meg minden, de erről a napról pont írtam. De az esti Batman: Kezdődik moziról nem. A film nagyon bejött, de majd még írok róla.
Kedden reggel(?) a 10:30-as vonattal robogtunk le Agárdra a Déli pu.-ról, Formiék telkére. Csapatunk ugyanaz a dömsödi négyes volt: Formi, Brom, Karesz, és Én. Nagyon otthonos kis nyaraló volt. Első dolgok egyike volt a bevásárlás, de két hibát is elkövettünk. Az első a pálinka, a másik a bor. Amíg csak a colával kevert egri bikavért ittuk addig jó volt. Közben Formi és Brom ivóversenyt rendeztek egy saját gyártmányú koktéllal, amibe beletettek szinte mindent, amit találtak. Rossz volt nézni, de megitták. :) Miután az első körös pancsolt nedü elfogyott Fromit sikerült rávennem, h menjünk el utánpótlásért, de most már vmi olcsó kannás borért („pancsoláshoz ne igényes piát vegyünk…”). Úgy voltam vele akkor, mint a cápa, aki megérzi a vér illatát. Ugyanis rám már elkezdett hatni az alkohol, amitől én egész jó kedvű szoktam lenni, és megelőzendő a hatás elmúlását már nem a colásbort, hanem a natúr bort iszogattam. Rengeteg minden kavargott a fejemben, egy remény, amit két pillanat alatt zúztak porrá, irigység…de aztán éreztem h picit sokat ittam abból a kannás borból. Még azért tudtunk pár kör Solo kártyát játszani, de a szúnyogok Kareszt bezavarták a házba. Utána mintha kóvályogtam volna a sötétben, vagy csak ültem a fűben…igazából csak ez a mozzanat homályos picit. Az már tisztább, h elnéztünk tök sötétben mind a 4-en a partra. Bár nem biztos, h másodpercenként mind a 24 képkockát érzékeltem a világból.:) A parton üldögélve azért némileg magamhoz tértem.
Másnap, szerdán Brom tett egy irigylésre méltó kirándulást egy közeli nagyvárosban. Bár lehet, h ezzel némi nem kívánt problémát is sikerült begyűjtenie, én azért bízom benne, h minden megoldódik a háza táján! Magunkra maradva 3-an relaxing napot tartottunk, mert én vhogy nem voltam harcképes. A kannás bornak hála, a hányingerem csak délutánra múlt el. Azért leruccantunk a sporttelepre du. fele ping-pongozni picit, majd vettünk 3 gyorsfagyasztott pizzát. Ezzel viszont megszívtuk, mert a sütő nem működött. Karesznek ugyan volt egy próbálkozása a serpenyővel, de az eredmény csak egy alul odakozmált, felül épphogy csak meleg pizza-kezdemény volt. :)
Csütörtökön de., immár kiegészülve a renegát 4 tagunkkal, Brommal, áthajóztunk a Velencei-tó túlpartjára, a Szúnyog-szigetre. Itt megnéztük a Pákozdi emlékművet, majd kirándultunk egy nagyot közeli arborétum területén, megnéztük a kilátást a kilátóból (nem semmi :), de az ’E” unit miben léte rejtély marad. Követtük rendületlenül a táblát, de csak napraforgó-ültetvényeket találtunk. Egy jó kis sétának azért kiváló volt. Este borácsoztunk, de mivel csak zárt hentest találtunk, így paprikás krumplit főztünk, mert ahhoz volt otthon alapanyag. Az égő tűz előtt üldögélve, Formi rájött, mire is lehet használni egy kormos fadarabot. Kommandós arcfestési technikája hibátlan, csak a terepszínű ruha hiányzott. :) A főzés folyamata közben betársult hozzánk egy cseppet sem szívbajos macska, vagy csak szimplán éhes volt? Mindenesetre a két virsli-darabot befalta hipersebességgel. Még evés közben is ott cikázott szegény pára a lábunk alatt, mikor már a kész terméket fogyasztottuk a bográcsból. A paprikás krumpli nagyon jól sikerült, a Feri-Formi együttműködés eredményes volt. :)
A péntek délelőtt főleg a rendrakással, elpakolással telt. Úgy terveztük, h a 15h-s vonattal megyünk haza, de lekéstük, ugyan csak pár másodperccel („Sztem ne együnk tésztát.” „De együnk még belefér. Tamás, főzz tésztát, én meg majd mosogatok…”). :)
A következő vonattal már nem volt ilyen gondunk, főleg, mert a 16h-s késett vagy 20 percet. Murpy-él. :)
Végszóként annyit mondanék csak, h agárdi kiruccanásunk méltó folytatása volt a dömsödinek. Annak ellenére, h ezt a pár napot keretbe foglalta Brom telefonjának 10 percenkénti csöngése, amivel gazdáját az új sms érkezésének örömteli eseményére figyelmezteti. Hősünk kóros telefonfüggőségről tett tanúbizonyságot, mikor csontra lemerült az aksija. A töltőjét természetesen otthon hagyta, ezért Formitól próbált kunyizni, aki szintén épp használta („Feltöltődött már?”). :)
Köszönjük Formi!
|
