Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4177
|
Egy kis vallásföldrajz
Mai naplómban a Zsidóságról írok
VIII. Zsidó Nyári Fesztivál Budapest, Dohány utcai Zsinagóga Augusztus 28. - szeptember 4
Engem érdekel ez a vallás, mert más mint amiben én beleszülettem. Talán azért is, mert tudomásom szerint Zsidó ÉVfordulóján születtem.
A zsidó és a keresztény vallás egy tőről fakad. A keresztény Biblia Ószövetsége a zsidó valláshoz is szorosan kötődik. A zsidóság nagy hangsúlyt helyez a szent szövegek tanulmányozására és a zsidó hagyományok betartására, amit a Talmudban gyűjtöttek össze.
A zsidóság, illetve a zsidó vallás már az ókorban sem csak Izrael területére korlátozódott. A hányatott sorsú nép vallását is magával vitte, amikor szülőföldjét elhagyni kényszerült a történelem során többször is.
Ősi zsidó közösségeket találunk az Izraellel szomszédos országokban: Szíriában, Jordániában és Egyiptomban egyaránt, de Izraeltől távolabb, Jemenben és Etiópiában is vannak jelentősebb zsidó csoportok. A fekete etióp zsidók, (a falasák), konfliktusoktól sem mentes Izraelbe történő visszatelepítése manapság is folyik.
Elenyésző kisebbségként az iszlám mellett a Közel-Kelet más országaiban és Észak-Afrikában szinte minden országban megjelenik ez a vallás, bár a forrongó politikai helyzet miatt az elvándorlás is jelentős.
Főleg az európai bevándorlók leszármazottai telepedtek le Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Ma már az Egyesült Államokban található a legtöbb zsidó vallású ember Izrael után.
A szovjet politika sem bánt kesztyűs kézzel zsidó származású állampolgáraival: egy távol-keleti területre próbálta erőszakosan letelepíteni a zsidó lakosságot, több-kevesebb sikerrel. Ma, az Amur folyó mellett, a kínai határ közelében, a hajdani "Zsidó Autonóm Tartomány", (ma inkább csak Birobidzsán), területén is találunk viszonylag nagy számban zsidó vallású embereket Oroszország távoli, ázsiai részén.
Ma kb. 14 millió zsidó vallású ember él a Földön.
Zsidó vallási szimbólumok
*MENORA
A legősibb zsidó szimbólum kétségtelenül a hétágú gyertyatartó, a menóra. (Ez a szó héberül egyszerűen lámpást jelent.) Párhuzamosan fölfelé ívelő fához hasonlít, amelynek ágai kétoldalt ölelik át a törzsből egyenesen felfelé ívelő főágat. Már az időszámításunk előtti 15. században, Mózes korában is fontos szerepet töltött be: a pusztai Szentély középpontjában állt, s egyetlen percre sem aludhatott ki a lángja. (Az örök lámpás olaját a papok naponta pótolták.) A kor legkitűnőbb ötvöse, Becalél mester készítette színaranyból, drágakövekkel ékesítve a kb. 1 méter magas menórát. (Nevét ma képzőművészeti akadémia és múzeum őrzi Jeruzsálemben.)
*DÁVID CSILLAG
Ugyancsak közismert, ősi zsidó szimbólum: két egymásba fordított, egyenlőszárú háromszög. Első régészeti felbukkanása Szidonból (a mai Libanon területéről), az időszámításunk előtti 7. századból való. Egy szidoni zsidó, Ben Aszajáhu sírkövén tűnik fel ez a jelkép, amely azután az észak-izraeli Kfar Náhum (Capernaum) zsinagógájának frízén is előfordul (200 körül).
*KETTŐS KŐTÁBLA
Szintén ősi zsidó jelkép, csakhogy a menórával és a Dávid-csillaggal ellentétben nem elsősorban a zsidó identitást, inkább a zsidó vallást, a vallásos gondolkodást szimbolizálja. Eredete a messzi bibliai múltba nyúlik vissza: a Szentírás szerint Mózes két kőtáblára írva hozta le a Szináj hegyéről a Tízparancsolatot. Így a kettős kőtábla mindmáig (és nem is kizárólag zsidó körben) az általános emberi erkölcsöt és a mózesi tanítást, a Tórát hirdeti. Ezért szokták azt leginkább zsinagógák, zsidó iskolák és vallási intézmények homlokzatára helyezni.
*MEZUZA
Az egyik legismertebb vallási jelkép a hívő zsidók ajtófélfáin található kis doboz, a mezuza.
*KIPÁ (sapka és kendő viselet)
talán legjellegzetesebb zsidó viselet, a vallásosabb zsidó férfiak által viselt sapka, a kpá vagy lkkapedli. (Ez az utóbbi jiddis szó voltaképpen a német Kappe = sapka becézett változata.) A modernebb zsidók (és persze az antiszemiták) sábeszdeklinek (szombati fejfedőnek) gúnyolták, holott a hagyomány szerint állandóan viselni kell. (Ha lehet, éppen ezért zsidó körökben kerüljük ezt a kifejezést!) Régente még külön, fekete színű (olykor sötétebb árnyalatú, de szép, színes) hálósapkát is hordtak, hogy éjjel se legyen fedetlen a fejük.
*TÁLIT és TARTOZÉKAI
Szintén jól ismert vallási jelkép az imaköpeny, a tálit, amelyet a vallásukat szigorúan gyakorló zsidó férfiak minden nap magukra öltenek, miközben a reggeli imát, a sáhritot elmondják. Így az imaköpeny ma a közösségi vagy az otthoni istentisztelethez vagy az istentisztelet előtt és után szokásos közös Talmud-tanuláshoz kötődik, s így szerepel az a zsidó témájú festményeken és zsánerképeken, többek között Kaufmann Izidor (1853¾1921) és Lakos Alfréd (1870¾1961) remekművein.
-A tfilin és bájtlija
-A sófár
|
