Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/223741
|
2008-08-25
A kínai nagy fal
A kínai nagy fal földünk leghatalmasabb építménye. Egyesek szerint közel hatezer kilométer hosszú, és eredetileg azt a célt szolgálta, hogy megvédje a földművelő Kínát az északi nomád törzsek támadásától. A különleges építményt az UNESCO 1987-ben a világörökség részévé nyilvánította.
Az erődítmény születése
A nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összesége, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól. A történet az i. e. 210 körüli időkre nyúlik vissza. Ebben az időben Csin Si Huang-ti császár a korábbi falszakaszokat felhasználva hozzálátott az első védelmi rendszer kiépítéséhez. A nagy fal tulajdonképpen soha nem volt összefüggő falrendszer, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, viszont a korábbi erődítmények építőanyaga a döngölt föld volt.
A "könnyek fala"
Időszámítás előtt 221-ben a hatalmi terveket dédelgető Csin Si Huang-ti császár minden vágya az volt, hogy egyesítse az országot, ezért összekötötte a korábbi fejedelemségek által épített falakat, hogy így védekezzen az ellenséges lovascsapatok támadása ellen. Krisztus előtt 214-ben megparancsolta az egyik legmegbízhatóbb hadvezérének, hogy az északi határ menti erődöket kösse össze, és bővítse tovább, hogy azok így egyetlen védővonallá váljanak. A védvonal építésén közel 300 000 ember dolgozott. A hideg, a kimerültség, a betegségek és az éhezés miatt több ezer ember halt meg az építkezés alatt. Hogy az életben maradottak között ne törjön ki járvány, és hogy szellemük elijessze az Északi Démonokat, testüket a falba temették. A nagy fal így lett a világ leghosszabb temetője, amelyet azóta igen találóan a "könnyek falának" is neveznek. Mivel a fal nem egy összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, ráadásul egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összesége, pontos hosszát lehetetlenség lenne megállapítani. Az egyik hivatalos adat szerint a fal hossza 6352km, de más becslések 3000-10 000 km között ingadoznak. A hatalmas méret anno lehetővé tette a katonák számára, hogy rövidebb idő alatt jussanak el Kína egyes részeibe.
Eltűnhet a hatalmas építmény
A nagy fal hegyvidéken, sivatagokon, pusztaságokon és mocsaras területeken egyaránt áthalad. Nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák határolják. A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll, belsejét pedig döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Nagy része azonban ki van téve a természeti erőknek, az időjárás szeszélyeinek, ezért bizonyos részek mára már szinte eltűntek. A döngölt földnek, a hatalmas turistaforgalomnak köszönhetően a fal további részei is veszélybe kerültek, és már az is kérdésessé vált, hogy egy óriási volumenű restaurálás megmenthetné-e egyáltalán az utókor számára. A falat a turisták mellett a helyi lakosok sem kímélik, sok esetben tégláit a helyiek hordják el, és abból építkeznek.
Tudta?
- ha összeadjuk az összes falszakaszt, hosszúsága meghaladja az 50 000 km-t
- a fal magassága 10m, szélessége a talapzatnál 7-8 m, tetejénél pedig 4-5 m
- a fal tetején lőnyílásokat alakítottak ki, a bástyákban és az erődítményekben élelmiszert, fegyvert tartottak, az őrködő katonák itt aludtak
|
