Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

abrosz naplója


Abrosz Tisztakosz [176609 AL], gazdája abrosz
Valakit mindig elkap..

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/176609 		Valakit mindig elkap..

2008-08-13

Főszereplők: Cseh Máté, Juhász Attila, Molnár Boldizsár, Fodor Gergő, Szécsi Viktor, Kovács Tamás, Hauser Richárd, Veres Dávid, Rochlitz Bence, Tóth Zoltán, Gajdos András, Tóvizi Krisztián,Hegedűs Bence, Radnai Armand, Horváth Natasa, Bütyökkeresztesi Szonja (XDXD), Kenyai Bözsi (XD), Kövecses Yvette, Túri Szabina, Lucza vagy Luca Zsófi (XD), Jakab Dorottya, Matos Adrienn, Pöts Móricka.

Este. Busz. Megyünk kirándulni. A buszsofőr letér a főútról, mondván így gyorsabban odaérünk.

Hátranézett a sofőr, mindenki alszik a kettes ülésekben. Kicsit ő is elbóbiskolt, mikor előtte dudáltak. Erre felriadt mindenki, a buszsofőr a kormányt odébbrántotta, de már nem volt esély elkerülni az ütközést. A busz előre bukott, a földön bukfencezett, majd csúszott egy kicsit, aztán megállt.

Sokan elájultak, Tamásnak a fejét átszúrta egy üvegszilánk. Mikor Ricsi feleszmélt, és ránézett Tamásra, elájult. Mindenki kimászott a buszból, aki nem ájult el, köztük én is. Kisegítettem Natasát. Dávid odament a busz orrához, benézett az ablakon, és látta, hogy a buszsofőr beverte a fejét, és kilátszik az agya meg minden baja van. Magyarul meghalt. "Úristen"-mondta Dávid, és elfordult.
"Ajaj"-mondta a busz hátsó részét vizsgáló Boldi. "Valami folyik belőle!"-állapította meg. "Az a benzin te farok"-mondta Ati. "Vagyis felrobban a busz észlények!"-közölte Adrienn.
Akkor talán ki kéne szedni onnan az ájultakat-értett mindenki egyet.
Minden ájultat kihúztak, kivéve Jakabot, akinek a lába beszorult a szék alá. Akárhogy rángatták, nem jött ki, a benzin már egyre jobban csöpögött. Gergő kétségbeesetten húzta, de nem ment. "Belülről!"-mondta Dávid, aki hősiesen bemászott a buszba, és belülről megemelte nagy erőfeszítésekkel a Jakabra szakadt széket. Gergő ekkor már kitudta húzni Jakabot, de lángra lobbant a busz hátulja. "Siess!!"-mondtuk Dávidnak, aki próbált kimászni a buszból. Sikerült, és futott hozzánk, akkor felrobbant a busz. Jó nagyot repült, majd hasra esett. Az állát felhorzsolta, és a pólója kicsit megszakadt. Ekkor én visszanéztem az égő busz mögé, ahol láttam a kocsit, amibe belerohantunk.
Egy rendőrautó volt. Mondtam, hogy nézzük meg a vezetővel mi van. Jött velem Dávid és Natasa. Az autó eleje nagyon cafatokra volt törve, az ajtó is be volt szorulva. Ám a kormány mögött, sőt, az autóban nem ült senki. Az viszont lehetetlen hogy kimászott a roncsból, mivel hogy az ajtót nem lehet kinyitni. A dudálást viszont többen hallottuk, vagyis kellett valakinek benne ülnie.

Magához tért már minden ájult. Szabina egy fának dőlve sírt, mert elvesztette szerelmét, Tamást. Ricsi is felkelt, aztán ahogy megnézte a még égő busz roncsát, megint elájult. "Most mi lesz?"-kérdeztük többen is.(csak egy út volt, jobbra is és balra is erdő). Viktor (aki legtovább ébren maradt a buszon) mondta, hogy látott visszább egy kunyhót, ahol talán van telefon. Dávid monta, hogy néhányan mennyünk vissza. Dávid, Bence, Jakab, Gergő, Viktor és Yvette vállalkoztak, hogy megkeresik. A többiek itt maradnak.

El is jöttek tőlünk, már nem láttak minket mikor visszanéztek. "Ez olyan furcsa!"-mondta jakab Gergő vállának támaszkodva menés közben. "Jah, csak egy út van, az se kanyarodik!" "Várjatok meg, csövelnem kell!" mondta Viktor. Mindenki leállt, és leültek az út közepére. Viktor bement az erdőbe. Mikor már nem látták, lehúzta a sliccét és pisálta a fát. Megkönnyebbült. Megfordult, de hallott maga mögül valami hangot. Hátra nézett, és egy gyönyörű lány, fehér köntösben állt ott. Hosszú, fekete haja volt, és magas. Csinos léptekkel közelített Viktorhoz, aki szólni akart a többieknek, de a lány kecsesen Viktor ajkára tette a mutató ujját. Viktor izzadni kezdett, és a lány köntös alatti didkóit bámulta. Aztán hátrébb állt a lány, és szép mozdulattal levette magáról a köntöst. Viktor már nagyon izzadt, látszott a tekintetében miről fantáziál. Megint szólni akart, hogy ezt látnotok kell, de a lány közelebb lépett hozzá, és szájon csókolta. De nem egyszerű csók volt ez. Leherapta Viktor száját, aki nagy révületében ezt nem is vette észre. A fogai kilátszódtak, a szája (jobban mondva az alsó ajka) már nem volt ott, hanem a vér folyt le róla. A lány magához ölelte. Viktor is átölelte, de a lány hátán valami nyálkás valamit érzett. Utánna ellökte magától a lányt, és látta, hogy valami szörnnyé változott. Zöld színű, ragacsos, ember alakú szörnnyé. Felordított Viktor, de abban a pillanatban a szörny karmos ujja kinyúlt, és átlyukasztotta Viktor fejét. Meghalt.

A sikolyt az úton rá várók hallották. Bence ezt mondta: "biztos becsípte a slicc a kis harcost" Yvette persze rögtön szerelme után akart futni, de Dávid visszafogta. "Majd mi megnézzük!" Yvette itt maradt Bencével és Jakabbal, Dávid és Gergő pedig besiettek az erdőbe. Nem találtak semmit.

-Nállunk-
Mindenki letelepedett valahol, fának dőlt vagy leült a földre. Hirtelen az egyik irányból mintha egy autónak a lámpája csillant volna meg. Boldi vette észre egyedül. Feltápászkodott és elkezdett futni arra, amerre a fényt látta.Aztán úgy 50 méter után megállt, és kiabálta, hogy van ott egy kunyhó.
-Mi??
-Dehát arra mentek Dávidék is! Kunyhót keresni és továbbmentek!!
-Mondom hogy itt van!-ordította mégegyszer Boldi.
-Át akar verni minket..
-Mind1 nézzük meg.

Én, Ati és Ricsi feláltunk, és odamentünk. Boldinak igaza volt, egy romos kisház volt ott, egyetlen szobával.
-Tényleg itt van, gyertek má'-mondta Ricsi
Felállt Szonja is és Natasa is, elindultak felénk. Móriczka és Bözsi se akart kimaradni, így ők is jöttek utánnuk.

Ati ki akarta nyitni, de mondtam neki, hogy mi van ha megtámadják az űrlények, és a kezén keresztül kiszívják az agyát. Jót röhögött ezen Bodli is, és végül ő állt oda az ajtó elé. Megfogta a poros kilincsét. Ebben a pillanatban az ajtót átvágta valaki egy láncfűrésszel, és így bele ment a láncfűrésze Boldiba is. A vér ráfröccsent mindenkire. Az ajtót áttörte a láncfűrészes, és vágott egyet. Pont Móriczkát találta telibe, akinek vállastul leszakadt a jobb keze. Kifeküdt. Mindenki futásnak eredt. Egy irányba. Közbe persze ordítoztunk, és sikítoztunk. De érdekes volt, hogy ahogy magunk mögé néztünk, nem voltak ott a többiek. (persze már a láncfűrészes is érdekes.. XD)

Andris észrevette, hogy nem vagyunk az úton. Elkezdett arra felé sétálni, amerre mentünk. Adrienn követte. Már elég sokat mentek, de nem látták a kunyhót. Vissza néztek maguk mögé, és a többiek se voltak ott. Eltűntek.
-Srácok jót röhögtök ezen mi??!!-mondta Andris.
-Biztos elbújtak az erdőben-szólt Adrienn.
Andris odament, és a bokrokat odébbütögette.
-itt nincsenek!
De nem válaszolt Adrienn. Andris visszament az útra, és már nem volt ott a szerelme.
-Na tök jó már téged is bevettek a mókába!
megfordult Andris, és egy autó világító lámpáját látta, ami közeledik az úton. odaért mellé, és elhaladt mellette. valami hosszú, hullaszállító autóra emlékeztette a kocsi. Fekete színű volt. Mikor elment mellette, utánnanézett. Tisztán látta, hogy a hátsó ablakra belülről rá van tapadva Adrienn, és ordibál, ami persze az ablakon nem hallatszik ki. Megrémült Andris, és elkedzdett a kocsi után futni, ami nem ment oylan gyorsan, se túl lassan. De Andris gyors gyerek, be tudta volna futni, csakhogy az autó bekanyarodott az erdőbe. Andris kb. 2 másodpercre rá kanyarodott be ugyanoda, ahol az autónak a nyomát vesztette. Sok fa volt, vagyis nem tudott itt elmenni az autó. Filmből vett tapasztalat alapján gondolta, hogy valami rejtett járat van valahol. Elgondolkozott, egyedül keresse-e, vagy pedig hívja a többieket, akik eltűntek a szemük elől.


Közben mi gyorsan futottunk az úton előre. Egyedül Ricsi volt lassabb nállunk, de a félelem uralkodott rajta, így ő is gyorsan futott. Hátranéztünk, és a láncfűrészes végig egy tempóban futott velünk, úgy 30 méterre lemaradva. De mi csak futottunk.

---

Már 15 perce folyamatosan futottunk. Egy autót se láttunk, csak a csillagokat az égen, meg az erdőt az út körül.
-Elkapjuk!-mondta egyszer csak a nyögéses, sírós futás közben Ati.
És beugrott a bokrokba. Mi követtük. Suttogva mondta:
-Vegyetek fel botot vagy valamit, együtt legyőzzük!
-Ez hülyeség mindenkit megöl!!
-MIT SZERETNÉL ÉLETÜNK VÉGÉIG FUSSUNK???-ordibált vissza Ati.
-Igaza van, meg kell próbálni.-Mondtam én, olyan komolyan, amilyen csak PS ezés közben tudok lenni.
Azzal előugrottam a bokorból, és egy sávban voltam a futó láncfűrészessel.
-Mi a fenét csinálsz??
-Kell egy csali. Amint ideér elkapjuk!
A láncfűrészes már ott volt, behunytam a szemem.
Erre a mondatra nyitottam ki: -Hova lett?

A láncfűrészes már nem volt ott. Semelyikünk sem tudta hova lett, de tudtuk hogy ez nem volt képzelgés, mert mindannyiunkon ott volt Boldi szétfröcskölt vére.

-Andrisnál-
Minden ágat meghúzott, midnenhol járt, nem-e beszakad alatta a titkos járat, de nem. Már anynira belefeledkezett Adrienn keresésébe, hogy teljesen betévedt az erdőbe. kezdett félni, no nem mintha eddig nem félt volna. Nem volt hülye gyere Andris, elhatározta, hogy egy irányba fog menni, nem fog elkanyarodni. Egyszer csak kilyukad valahol.Aztán fényt látott egy fa mögül. Gyorsan odarohant. Megállt, rémülten, megse szólalt, csak könny jött ki a szeméből: H.Bence egy ágon csüngött, nyitott szemmel, hasa tiszta vér, a fának dőltve pedig ott volt Adrienn, nyakán valami zsinóros fojtogatás nyomai.

-A busz roncsánál-
Zsófi és Armand különvonultak, őket semmi sem érdekelte. Begurultak a bokorba, és szeretkeztek. de az első hempergéses fordulásnál beleakadtak Szabina holttestébe. Félreértés ne essék, egy tű volt a kezében, és az űtőere felvágva. Zsófi erre rögtön ráizgult, őt is hajtotta az emos ösztön.
-Mit csinálsz drágám??-kérdezte Armand
-Kuss!
Azzal Zsófi odanyúlt szabina tűjéhez, és elkezdte vagdosni az ereit. Armand odanyúlt, hogy elvegye tőle, de Zsófi erre bepöccent, és hirtelen felindulásból nyakon (légcsövön) döfte Armandot a tűvel. Armand a torkát megfogta, letérdelt, majd vérő nyakkal egy fának dőlt. Meghalt. Zsófit a vér látványa lenyűgözte, és mint egy elmebeteg kezdte vagdalni tovább az ereit. Nem oskkal később már Szabina hullája mellett ült, felvágott erekkel, holtan.

Zoli és Krisz észrevette a hullákat. Enyhén szólva bepánikoltak, de sehol sem találták a többieket. Az előbb még falnak támaszkodó H.Bence sehol.
-Nagyon nem tetszik ez nekem!-mondta sejtelmesen Krisz
-Pedig szerintem olyan szépen egymásnak dőltek!-viccelődött Zoli, Szabinára és Zsófira nézve.
-Ezzel te hogy tudsz viccelődni?? Bolond vagy!!-mondta dühösen Krisz, és elindult az egyik irányba.
-Naa most hova mész??
De ő csak ment.
-áhh-sóhajtott Zoli, és ő meg a másik irányba fordult. Csakhogy az út közepére, egymás mellé volt fektetve 4 fekete hullazsák. Zoli erre hátrahökkent, és nyikkant egyet ijjedtében. Krisz után szólt, de már nem látta. Jó ideig nézte félve a zacskókat, aztán neki is bejárta a gondolatát az, hogy csak a többiek szórakoznak. felbátorodott, és kinyitotta az első zsákot. Benne volt Krisz, fehér arccal, holtan. Zoli hátraesett, és kezdett volna futni, de beleszaladt valakibe. Ismét seggre esett, de megörülve látta, hogy egy rendőrbe szaladt bele.
-Hát nem esett baja? -célzott ezzel Zoli arra, hogy a busz egy rendőrautóba szaladt bele.
A rendőr halgatott.
Zoli ekkor már rémülten:
-Segítenie kell!! nem tudom mi folyik itt de többen meghaltak!!!
A rendőr hirtelen dühös lett, és elővette a pisztolyát. Zoli ezt nem értette. A rendőr kivette a zsebéből a töltényeket, és szépen töltötte a kispisztolyt. Zoli nagyot nyelt, felált a földről, és elkezdett hátrálni. A rendőr élesítette a pisztolyt, majd Zolira nézett, és ráfogta a pisztolyt.
Lőtt. Zoli oldalra ugrott, és csodával határos módon a golyót annyira el tudta kerülni, hogy csak a jobb vállát suhintotta meg. Bukfencezett, majd elkezdett futni az erdőben, nyíl egyenesen. utánna lőtt párat a rendőr, de nem találta el. Zoli futott mint a nyúl, ügyesen cikázott minden fa mellett.
Már nagyon fáradt volt, de örült, hogy lerázta a rendőrt. Kiért az erdőből egy útra, ahol is a térdére támaszkodva lihegett, de egy hangot hallott:
-Megjöttél?
felnézett, és ott állt a rendőr, és ott volt a 4 zsák hulla, valamint egy 5. zsák, benne még nem volt senki. Ugyan oda jutott vissza. A rendőr ráfogta ismét a pisztolyt a támaszkodó Zolira, aki előtt lepergett az élete. Meghúzta a ravaszt, Zolit sziven találta. Hátraesett, és rögtön meghalt. A rendőr odament Zolihoz, majd a teste kilyukadt, és átváltozott a piros szörnnyé.

-Bencééknél-
Dávid és Gergő nem jött vissza az erdőből. Az úton Jakab, Bence és Yvette nem tudta mi van a szerelmükkel. Kétségbeestek, és be akartak ők is menni az erdőbe, de Bence vissza tartotta őket.
-Vetkőzzetek!!-mondta
-Mi van?-kérdezte Yvette
-Vetkőzzetek le!!!-mondta már dühösebben Bence
-Te hülye vagy!!-mondta Jakab, de Bence erre bedühödött, és pofon vágta Jakabot. Persze nem hagyta magát, és tökön térdelte Bencét. Elővett egy kiskést, és fenyegetőzött, hogy vetkőzzenek le. Yvette és Jakab összefogtak, elvették Bencétől a kést és megverték (XD).
Már éledezett, de Jakabék beszaladtak az erdőbe megkeresni Dávidékat.

-Mi-
Nem tuduk merre menjünk, és azt sem tudtuk mi lett a láncfűrészessel. Szonja egyszer csak megpillantott valakit az úton felénk jönni.
-Nézzétek!
Mindenki odanézett. Móriczka jött felénk, csupa vér bal kéz nélkül. Ricsi ennek nagyon megörült, és elkezdett Móriczka felé rohanni, ahogy mi is. Ricsi már odért, és megölelte szerelmét. Futás közben nekem bevillant, ahogy Móriczkát eltalálja a kaszás: a jobb kezét vágja le. Felnéztem, és ordibáltam Ricsi felé (miközben futottunk oda), hogy Móriczkának nem az a keze sérült meg. Ricsi hátranézett, hogy mit ordibálok, de Móriczka testéből is előbújt a piros szörnyeteg. Ricsi vissza nézett rá (kb. most a melléig ért fel), és felsikított. A szörny megfogta a két vállánál, felemelte, és leharapta a fejét. A nyakából spriccelt egy darabig a vér. Aztán eldobta a fejetlen Ricsit. Én már előbb lefékeztem, de mikor a többiek ezt meglátták, ők is. Natasa viszont megcsúszott fékezés közben, és hátraesett. A szörny rögtön elindult felé, és felugrott a levegőbe, majd zuhant Natasára.
-Neeee!!-kiabáltam, de olyan messziről nem tudtam semmit tenni.
Natasának majdnem vége volt, de oldalról, az erdőből kivetődött Dávid, és ellökte Natasát, majd utánna ugrott. A szörny ráesett a talajra, és ott elporladt. Gyorsan odarohantam Natasához és megöleltem. Hálás voltam Dávidnak.
-Mi volt ez??-kérdezte
-Nem tudjuk valami itt nagyon nincs rendben!!
-Ja azt én is észrevettem.-és maga mögé nézett vissza az erdőbe.
-Mit nézel?-kérdezte tőle Ati.
-Gergő végig velem volt, nem tudom hova lett.

-Gergő-
-Dávid?!?! Dáááviiiiiid????-szólongatta Gergő, de úgy látszik elvesztette Dávidot. Bolyongott az erdőben, de sehogysem talált ki. Aztán belé futott valaki, és elestek mindketten. Gergő megijjedt, rögtön beállt harci pózba, de Viktor volt az.
-De jó hogy látlak!!-és megkönnyebbült, majd megölelte Viktort. Ölelés közben átnézett Viktor vállán, és ott volt egy fára felakasztva az eddig meghaltak tetemei, köztük az igazi Viktoré is. Rögtön ellökte magától Viktort, aki eközben átalakult a piros szörnnyé.
-Mi a...???Kérdezte Gergő, miközben egy könnycsepp jött le a szeméből.
A szörny készülte leütni, és a fejével egy szintben ütött. Gergő lehajolt, és oldalra bukfencezett. A szörny így egy fát csapott teljes egészében ketté, ami balszerencsés módon pont arra dőlt, amerre Gergő futott. Gergő próbált előre ugrani a fa elől, de rádőlt mindkét lábára, és a fejét beverte egy kb. 20-25 cm széles kőbe. Elájult.

-Bence-
Fájdalmasan feltápászkodott az út közepén, a bal kezét eltörték a lányok.
-Hülye kurvák!!-mondta kicsit hangosan.
Aztán egy kocsit látott közeledni felé, bekapcsolt lámpákkal. Odaállt elé rögtön, és integetett a bal kezével (ami nem tört el), hogy vegye fel. A kocsi az a fekete hullaszállító volt, amit Andris is látott. Megállt bence előtt, de nem történt semmi. Bence odalépett a kocsi ajtaja mellé, de nem látott be a sötét üvegen. Aztán szépen lassan lehúzódott az ablak. Bence egy darabig még nem látott ugyancsak semmit, aztán az ülő piros szörnyet fedezte fel, amint a nagy, fekete szemeivel ránéz. Nyitotta aszáját ordításra, de a szörny rámutatott az ujjával Bencére, és az egyik karmát kilőtte, ami átlyukasztotta Bence jobb szemét. Aztán megfogta a torkát, és az ablakon át berántotta az autóba.

-Nállunk-
Miután a szörny majdnem kicsinált bennünket, az erdőből sírva előtántorgott Andris. Odasiettünk hozzá, és kérdeztük, hogy mi történt. Elmondta amit látott, és hogy valaki meg akar ölni mindenkit. Mi is elmeséltük a saját sztorinkat. Aztán megint autólámpa fényt láttunk az úton felénk haladni.
-Na ne!!! Ilyen kocsiban vitték el Adriennt!!-mondta Andris
-Akkor kapjuk el!!-Mondta egyszerre Ati és Dávid. Abba a sávba álltunk, amerről a kocsi jött. Láttuk, hogy egy fekete hullaszállító. Úgy 10 méterre tőlünk felgyorsított, és átment a másik sávba, de Andris ezt nem hagyta, így ő meg oda ugrott. A kocsi elütötte őt, Andris a szélvédőre esett, majd le a földre. A kocsi ment tovább. Én, Natasa és Szonja odafutottunk Andrishoz, Dávid és Ati pedig a kocsi után kezdett rohanni. A kocsi ablakán kinyúlt valakinek a keze, és egy shotgunt fogott a futú fiúkra. Lőtt egyet, és Atit mellbe lőtte. Hátraeset 2 métert. Dávid visszanézett rá futás közben, aztán az erdőből a piros szörny ráugrott, és a másik oldali erdőrészbe estek. A kcosi eltűnt a színen. Atihoz is odarohantunk, a sérült Andrissal. Szonja letépte a pólóját magáról, és azzal kötözte be jó szorosra Ati sebét. (Szonján most már csak melltartó volt és farmer) (de a farmer olyan jó lábhoz simulós XDD). Aztán megláttuk, hogy a kocsi elment, és Dávidnak nincs nyoma.

-Jakabék-
Már ők is teljesen beletévedtek az erdőbe, és néhány csapdával is találkoztak, de a levelekkel lefedett gödröket kikerülték. Egyszer azonban egy másik csapda volt, amit nem láttak. Egy valami nagyon erős, terepszínű kötéllel volt kifeszítve egy fa hátrahúzva. Jakab és Yvette kézenfogva mentek. Jakab átlépte a kötelet (de ő sem látta), Yvette viszont belelépett. Ekkor a fát a kötél elengedte, ami készülte elcsapni őket. Jakab észrevette, és odébbugrott, de Yvettet teljes erőből nekicsapta egy fának, ahol szétszakadt a tüdeje a csapódás következtében. Még abban a pillanatban, amikor Yvettet eltalálta a fa, Jakabra a semmiből rávetődött a piros szörny. Fordultak egyet a földön, aztán a szörny Jakabot nekidobta egy fának, majd ráugrott és szétvágta a karmaival.

-Gergő-
Magához tért. Nem érezte a lábát, és meg sem bírt mozdulni, mivel a fa ráesett.

-Mi-
Nem volt vizünk, meg semmink, és ezt legnehezebben Ati viselte. natasa egy fának támasztotta az út mellett, és leült mellé.
Én menni akartam megnézni Dávidot, de Andris azt mondta, hogy hagyjam, mert legutóbb is mikor külön váltunk elvesztettük egymást. Így ott maradtunk együtt.

-Dávid-
A szörny elől valahogy el tudott menekülni Dávid. Néhány karcolást és vágást ütött rajta a szörny. Felvett egy vastagabb faágat, és lassan haladt. Egyszer jobb oldalról a szörny rávetette volna magát, de Dávid jó reflexszel odébbugrott, és ugrás közben beléütött a szörnybe egyet az ággal. Az eltűnt. Dávid felvette újra az ágat, és nagyon elszántan ment tovább. Elhatározta, hogy őt nem fogják oylan könnyen megölni.
Kicsit később kikeveredett az erdőből arra a bizonyos útra, de nem volt ott senki. Aztán a másik oldalon Jakab is előjött. Megörült Dávidnak, ahogy Dávid is neki. Közeledtek egymáshoz, de Dávid okosan azt mondta, hogy álljon meg. Jakab úgy is tett. Dávid alaposan végignézte Jakabot, aztán elkezdett tőle kérdezgetni. Mindenre tudta a választ, de más volt a beszédstílusa. Dávid gyanút fogott:
-Te nem vagy Dorottya!
Erre már a szörnyet látta maga előtt, aki kilővi az egyik karmát. Dávid maga elé tartotta a faágat, és abba ment bele a karom. Fogta tovább, és futott vissza az erdőbe. A szörny is utánna, és folyamatosan lőtte rá a karmait. Az egyik átlőtte Dávid bal lábát, ezután a földön forgott egy kicsit, majd egy fának ütődött. A szörny odaért, és készült felvágni, de Dávid kigáncsolta, felpattant, és a halál esélyével nem is törődve elkezdte az ággal ütlegelni a szörnyet, aki aztán el is párolgott.

Majd Dávid megjelent az úton, mi is észrevettük. De benne volt a fejünkben, hogy ugyan úgy próbálnak átverni minket, mint Móriczkánál. Dávid véres volt (azért nem annyira), csak karcolások voltak rajta, és földes volt a ruhája, a lába volt a véresebb, és sántított.
-Maradj ott!!-mondtuk neki.
-Én vagyok az! az igazi Dávid!!
-Ja persze..
Már kezdtük is a szedelődzködést, Atit Én és Szonja segítettük fel.
-Komolyan én vagyok bízzatok bennem!!!
Natasa elkezdett felé menni.
-Mit csinálsz?? Oda ne menj!!-Mondtam neki.
De Natasa csak odament, és felpofozta Dávidot. Ő megfogta az arcát és azt mondta:"Áu ezt mért kaptam?"
-Mert majdnem meghaltál!-válaszolta Natasa, és intett, hogy ő tényleg Dávid.
-És hogy élted túl?-kérdeztük tőle.
-Nem tudom megmagyarázni.
És megint jött a rejtélyes hullaszállító. Mi közelebb mentünk egymáshoz. A hullaszállító megállt. Kinyílt az ajtó. Mi feszülten figyeltük mi fog történni. Kilépett belőle egy normális embernek látszó személy (felnőtt). Aztán oldalra néztünk, és ott volt a sok hullazsák, benne az eddig meghaltakkal. Megszólalt az ember:
-Elvettem őket.

---

Hirtelen felébredtem egy dudálásra a buszon szunyókálva. A sofőr oldalra rántotta a kormányt, de nem kerültük el az ütközést.

---

Felébredtünk egy korházban. Közölték velünk, hogy a többiek meghaltak az autóbalesetben, csak mi éltük túl: én, Ati, Natasa, Szonja, Gergő, Dávid, Andris.
nem értettük mi volt ez az egész, lehet hogy álom volt, lehet hogy a valóság.
Aki a buszbalesetben meghalt, az az álomban is meghalt. lehet egyféle játék volt a halálok elintézése érdekében. Ki tudja.

THE END

U.i.: Hogy Bözsivel mi lett azt magam sem tudom. XD

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat