Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/129107
|
Rossz passz...
Üdv!
Nem vagyok mostanában túl jól, néhányan, akikkel kommunikálok ezt észre vehették.
Ennek megvannak a maga okai, több féle, ehhez még hozzá jön, hogy a nagypapám, akit imádok nagyon súlyos fejsérüléssel került a balesetibe tegnap előtt, koponyaalapi törése van, és nagyon megijedtem, szerencsére jól van a körülményekhez képest, felismert minket, amikor bementünk őt meglátogatni. Most várni kell, hogy hogyan tovább, de reméljük teljesen felépül.
A magánéletem a nullával egyenlő, nincs társam, akivel megbeszélhetném a bajos dolgaimat, aki szeretne tiszta szívéből és viszont szerethetném, egyedül vagyok, magányosan. Megszoktam már, február végén lesz 1 éve, hogy véget ért az utolsó kapcsolatom. Lehet, hogy nem érdemlek meg most egy barátnőt magam mellé. Lehet, hogy előbb bizonyítanom kell, letenni valamit az asztalra, jutalomként egy boldogságot hozó párkapcsolatot is nyerve akár, remélem, hogy van még esélyem, hogy valaki megszeresse idióta énemet, amilyen vagyok, és ne akarjon változtatni rajtam, nem feltétlenül csak most még ismeretlen személy, akár ex, vagy ismerős is. Egyesek könnyen találnak újra szerető társra egy szakítás után, másoknak több idő telik el, én utóbbi részhez tartozom, ami nem baj, ha megtalálod, aki kell. Ha megtalálod...
A suliban jönnek ugyan az eredmények, de van jó néhány tárgy, amiből a teljesítményem sokkal jobb is lehetne, úgy néz ki, hatalmas mákkal lehetne meg a minimum ösztöndíj átlag (még 2 ötös, ami kizárt, mert kémia és ásványtan vizsgáim vannak még). Otthon a folyamatos cseszegetés, hogy többet tanuljak, aminek van is alapja, de akkor is csak nyűg a beleszólás sokszor.
Nem vagyok depressziós, csak megint elfáradtam, nehezebben veszem rá magam a dolgokra, stb.
Vagy túl leszek rajta vagy nem, eddig pár ilyenen már túl estem, az egyiken majd nem fogok, ki tudja mennyi idő elteltével jön el a távozásom ideje.
Pesszimistának tűnő kis bejegyzés ez, lehet, hogy igaz, de mostanában kedvetlen vagyok a dolgokhoz, így érzem, ez van.
Igyekszem a cseten minél kevesebb időt tölteni, ami a következő szemeszter elindulásával az egyetemen remélhetőleg könnyen fog menni, és így a minimális ebből adódó stressznek magamat kitenni.
Minden kedves barátomnak, ismerősömnek sikeres félévi hajrát a suliban, vizsgaidőszakot a felsőoktatásban, kitartást a munkahelyen - kívánok.
Én majd leszek valahogy, a Sors eldönti, milyen úton haladok. Bye
|
