Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/119638
|
×2008-08-20× SZeRdA(:
Történet,Augusztus 20-hoz
ISTVÁN király, I. István, Szent István (Esztergom, 967–977? – 1038. aug. 15.) magyar király. Szent István, Géza fejedelem fia, Magyarország első királya. 997-ben, atyja halála után vette át az ország irányítását. 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött számára. Első csatáját Veszprém környékén vívta, legyőzte a somogyi Koppányt. Az ország területét megyékre osztotta, ezek központjában székelt a megye élére kinevezett ispán. Tíz püspökséget, illetve érsekséget alapított, köztük a veszprémit. A püspökség hiteles, évszám nélkül készült alapítólevelének megírását 1009-re teszik. Több bencés apátságot alapított, köztük a bakonybélit is. Fiához, Imre herceghez írt intelmei a szokások és erkölcsök elrendezésének, az ország kormányzásának kérdéseit, az uralkodó kötelességeit tárgyalja. Egyes kutatók szerint nem István írta, de megírásában közreműködött. Székesfehérváron temették el. 1083-ban Imre fiával és Gellért püspökkel együtt szentté avatták. Királyszentistván község nevében és a faluban róla elnevezett parkban egy egészalakos faszoborral, Nagy András alkotásával őrzi első királyunk emlékét. Veszprémben a vár északi végében áll István király és Gizella szobra, Ispánki József alkotása. Szentkirályszabadján díszkút, a Somló tetején emlékmű tiszteleg első királyunk előtt.
I. Szent István király
(eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom[1 AL] – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály[2 AL][3 AL][4 AL]) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a (török eredetű) pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.
László Gyula nagy történész szerint török nyelvű volt Vajk[5 AL].
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1000. augusztus 24-én) koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. (Bizonyos kutatók szerint a korabeli szokás szerint tulajdonába adta.) Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el.
Törvényei:
István két törvénykönyvét ismerjük: az elsőt feltehetően még életében írásba foglalták, a másodikat uralkodása vége felé vagy nem sokkal halála után. István törvényeiben a kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, második törvénykönyvének első törvénycikke rendelkezik arról, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie, ezen kívül kötelezővé tette a misére járást vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklődésre vonatkozó addigi magyar szokásokat, védve ezáltal a magántulajdont, illetve megszüntetve a levirátust.
Emlékezete:
1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Koronázása millenniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította, így a nagy egyházszakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.
A katolikus magyarság néphimnusza volt a Szent István királyhoz című, Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének.
1983 augusztusában a budapesti Városligetben, a szánkózódombon (melyet utána neveztek át Királydombnak) mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját.
Nevét több falu és számos templom is őrzi; a legnagyobb az Ybl Miklós tervei alapján épült, budapesti Szent István-bazilika. Lovasszobra, Stróbl Alajos alkotása a budai Várban áll. Utolsó szobrát 2006. augusztus 20-án avatták fel Kiskunfélegyházán a róla elnevezett templom mellett.
Szent Imre herceg:
Szent Imre herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Veszprém közelében, 1031. szeptember 2.) I. István király és Gizella királyné fia.
Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. Az uralkodó házaspár gyerekeiből, valószínű több volt belőlük, csak kettőnek a neve maradt fenn: Ottó, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg, és korán halt meg), valamint Imre neve. Imre nevét, valószínűleg anyai nagybátyja. II. Henrik német-római császár után kapta. Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született.
Neveltetése:
Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon a mai Pannonhalmán és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően.
Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta.
Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be.
Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn. Egy biztos: szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy Imre herceg apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg, de aztán is szűzies életet élt. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat.
Halála:
Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg egy vadkan öklelte fel a bihari Igfon-erdőben (az országnagyok kedvelt vadászterületén). Itt épült fel a XI.-XII. század fordulóján a Szent Imre apátság épülete (szentté avatása után). Mivel a középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén monostort építettek, így ez is ezt erősíti meg. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el.
VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5.
Péter a következő magyar király:
I. Péter, vagy Orseolo Péter, (Velence, 1011 – Székesfehérvár, 1046) magyar király
III. Orseolo Ottó Péter velencei dogénak fia, Géza fejedelem leányától (kit az irók felváltva Gizellának, Ilonának vagy Máriának neveznek) született. Apja 1026-ban a lázadás elől Konstantinápolyba, ő maga pedig nagybátyjához, I. Istvánhoz, Magyarországra menekült, hol a 15 éves ifjút a király csakhamar a testőrség parancsnokává tette.
Imre herceg 1031-ben történt halála után Vazulon és Szár László három fián kívül már Péter is komolyan szóba jött, mint I. István örököse, és pedig annál komolyabban, mert tőle a király maga is inkább remélhette a nyugat-európai keresztény irány folytatását, mint a régi magyar hagyományoktól egykönnyen szabadulni képtelen többi unokaöcscsétől. Fiának fogadta tehát, s az ez ellen tiltakozó Vazult elfogatta és megvakíttatta, Szár László fiait (Endre (András), Béla és Levente) pedig száműzette.
A hagyomány szerint azonban Péter nem birta bevárni a király természetes halálát s orgyilkosokkal akarta elveszíteni azt, kit csakis lelkének ereje mentett meg. I. István azonban ezek után semmi esetre sem ajánlotta volna feleségét, Gizellát Péter oltalmába, halálos ágyán nem Pétert ajánlotta volna az uraknak királyul, s halála (1038. augusztus 15.) után az ekként megbélyegzett idegen ifjú nem is követhette volna őt a trónon minden ellentmondás nélkül.
Péternek rossz tulajdonságait maga az uralkodás fejtette ki. Eleinte különben folytatni kívánta I. István művét, a nyugati eszmék átültetését; de ha 13-14 évig itt neveltetve, tudnia kellett is magyarul és simulnia a nemzet szokásaihoz, az átültetésnek e munkájában nemzeti szellem őt nem vezette. Egészen az idegenekre támaszkodott, s még azokat a nemzeti szellemtől áthatott idegen származású főpapokat is mellőzte, kik trónra jutását nagyban elősegítették. Magát Gizellát – Istvánnak tett esküjével nem törődve – uradalmainak s kincseinek nagy részétől megfosztotta s egy városban (alkalmasint Veszprémben) őrizet alá helyezte. Minden főbb tisztségre lehetőleg olaszt vagy németet alkalmazott ugyan, de még korán sem lehetne ellene emelni azt a vádat, mintha már ekkor a németek kezére akarta volna játszani Magyarországot. Míg Péter a hozzá menekülő Kázmér lengyel herceget Bretiszlav cseh herceg ellenében oltalmába fogadta, mert «a magyar király nem porkolábja a cseh hercegnek», addig ugyanezen cseh herceget szívesen és kitartóan segítette III. Henrik német-római császár ellen, ki Csehországra tört, Zárát pedig ő, a velencei, csábította át Velencétől Magyarországhoz. Mialatt azonban, III. Henrikkel talán Gizella miatt meghasonolva, a németek ellen harcolt, itthon 1041-ben Aba Sámuel, I. István sógora vezetése alatt az udvart erkölcstelen életmódja miatt is gyűlölő magyarok fölkeltek a király ellen, ki nem menthette meg tőlük a gyűlölt főtanácsosát, a német Egrut fia Budót (magyarosan Budát), kit a Vazul szerencsétlensége miatt vádolt Sebüssel együtt kegyetlenül kivégeztek (Budó kapta I. Istvántól a megbízást, hogy nyitrai börtönéből Vazult hozzá vigye).
Erre Péter kevesedmagával Babenberg Adalbert osztrák herceghez menekült, s általa kért segélyt III. Henriktől, mire a győzelmes forradalom Aba Sámuelt koronázta meg királlyá. Aba azonnal eltörölte Péter minden önkényes rendeletét és jogtalanul kivetett adóját, III. Henrik császárt pedig egyenesen kérdőre vonta, valóban be akar-e, mint hirlelik, avatkozni Magyarország ügyeibe Péter elűzetése miatt. A császár kétértelmű válaszára Aba haddal felelt; a megújult háborúban azonban lemondani kényszerült a mai Alsó-Ausztria egész keleti részéről, s egyéb áldozataival is csak annyit ért el, hogy Henrik nem erőszakolta tovább Péter királyként való visszafogadását. Mikor azonban Aba egészben véve a vezérek korának állapotait akarta helyreállítani, az I. István óta alakulófélben levő birtokos nemesség összeesküvésben, majd - ennek véres megtorlása után – abban keresett menedéket, hogy egyenesen felszólította III. Henriket Péter visszahelyezésére. Aba követei a tavalyinál még több engedményt is ajánlottak ugyan Henriknek, egyúttal azonban a hazaáruló szökevények kiadását követelték. A béketárgyalások meghiusulván, csatára került a dolog, s Ménfőnél 1044. július 5-én Aba váratlanul vereséget szenvedett, nemsokára pedig orgyilkosság áldozatul esett. Győr bevétele után III. Henrik valóságos diadalmenetben vezette vissza Pétert Székesfehérvárra, hol a Nagyboldogasszony templomában maga ültette a királyi trónra, s a magyaroknak ünnepélyesen megadta a bajor jogot, hogy kibékítse a két fajt, mely egymásnak idáig annyit ártott. Az Abától elvett lándzsát és talán magát I. István koronáját is győzelme jeléül a pápának küldte el. Péter, aki csakhamar észrevette, hogy Magyarországot csakis mint birodalmi hűbért tarthatja meg, az alig távozott III. Henriket 1045 februárjában újra behivta; s bejövén, május 26-án Székesfehérvárt az aranyos lándzsának, mint az ország jelvényének átnyújtása mellett, a jelenlevőkkel együtt hűséget esküdött III. Henriknek, ki a lándzsát, a hűbériség elfogadásának jeléül, azonnal vissza is adta neki. Emiatt Baja és Bajna, (Gyula erdélyi vajda fiai) fellázadtak ugyan, Péter azonban felköttette őket, Az 1041-ben felkoncolt Budó fia lehetett az, bizonyos Devecser úrral együtt, aki hírül adta Péternek az elégedetlenkedők Szár László gyermekeit kívánják trónra ültetni.
Csanád vidékén jobban szervezkedett a forradalom: a felkelők, Vata vezérrel az élükön gyűlést tartottak, s Oroszországból visszahívták Vazul megvakításakor elmenekült Árpád-házi hercegeket, Szár László fiait, kiket Abaújvárnál 1046 szeptemberében nagy sereggel fogadtak. Mire Péter Komárom vidékéről ellenük indulhatott, már a Dunántúl is föllázadt, Péter tehát szeptember 21. táján Moson felé menekült. Endre herceg, a forradalom királyjelöltje, onnan tisztességes ajánlatokkal visszatérésre bírta, de a magyarok, hogy valamikép ismét nyakukra ne zúdítsa a németeket, három napi ostrom után őt Székesfehérvár közelében Zámor (Zámoly) faluban elfogták, szemét kiszúrták s őt magát Székesfehérvárra vitték, hol nemsokára elhunyt. Az ő idejében épített s az ő védőszentjéről nevezett pécsi székesegyházban temették el. Nőtlen lévén, családja nem maradt; az írók ellenkező tudósításai tévedésen alapulnak.
forrás:www.wikipedia.org
IdőjárásxD
×Augusztus 20-a van és nem lesz vihar!×
Várható időjárás csütörtök estig:
Túlnyomóan derült, napos idő lesz, csak északnyugaton, nyugaton növekszik meg szerdán időnként erősen a felhőzet, és ott zápor, zivatar is kialakulhat, másutt csapadék nem valószínű. A többnyire mérsékelt, változó irányú szél délután fokozatosan északnyugatira fordul, megélénkül, a Dunántúlon és a középső országrészben megerősödik. Zivatarban átmenetileg viharos széllökések is lehetnek.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13, 18, a legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 27, 32 fok között alakul.
Az időjárási helyzet Európában
A Skandináv-félsziget délnyugati része fölött ciklon örvénylik, amelyhez tartozó front mentén ott, valamint Dánia, Németország, és Ausztria nyugati területén gyakran erősen felhős az ég, és több helyen esik az eső, záporeső. Sekély ciklon okoz változékony, többször felhős időt a Kelet-európai-síkság fölött is, arrafelé záporok, zivatarok is kialakulnak. Szárazföldünk délkeleti és középső vidékének időjárását anticiklon határozza meg, általában kevés a felhő, sokat süt a nap, számottevő csapadékról nem érkezik jelentés. A hőmérséklet csúcsértéke a nyugati és északi tájakon általában 14 és 24 fok között változik. Kontinensünk más vidékein ennél melegebb van, a délutáni órákra többnyire 27 és 32 fok közé melegszik fel a levegő, sőt a Pireneusi- és a Balkán-félszigeten 35, 37 fokot is mérnek.
Csütörtök estig a Kárpát-medencét súrolja a fent említett hidegfront, de ez csak a Dunántúlon okoz helyenként záport, zivatart, viszont többfelé megerősödik az északnyugatira forduló szél.
Air Bull race:
Mégsem repülhetnek át a műrepülők a Lánchíd alatt
Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem repülhetnek át a Red Bull Air Race műrepülői a Lánchíd alatt az augusztus 20-i légiparádén. A vízállás miatt ugyanis nincs megfelelő távolság a víz és a híd alja között.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítójának tájékoztatása szerint a Red Bull Air Race műrepülői mégsem repülhetnek át a Lánchíd alatt. Korábban az volt a terv, hogy a gépek a híd alatti átrepüléssel fejezik be bemutatójukat. Bár a vízállás alacsonyabb mint tegnap volt, mégsincs biztonságos távolság a vízszint és a híd alja között, ráadásul sok hordalék is van a Dunán.
|
