Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4164
|
2007-07-14
Megint egy panaszkodós bejegyzés. Lassan depressziós leszek, állandóan balszerencse kísér, semmi nem sül el jól. Ma Andris táskáját fújták meg a vonaton, benne egy csomó cuccal, iratokkal, bankkártyával, készpénzzel, kulcscsomóval. Királyság! A strand helyett a fél napot a pályaudvaron meg a rendőrségen töltöttük, Andris meg lement Komlóra.
Épp eléggé kilennék már ettől is, ha hozzátesszük az elmúlt 2 hónap eseményeihez, de erre anyu felhívja az egyetlen kis unokatesómat akinek 1 hét múlva lesz az esküvője (én meg 2 hete görcsölök, hogy mit adjak neki), és kérdezi mi van vele, hogy alakul a szervezés. Erre ő közli, hogy megy ma bulizni, mert lesz a leánybúcsúztatója. Hát ez gyönyörű!!! Csak én nem tudtam róla! Egyetlen lányrokona van és azt sem hívja meg. Felhívtuk az ex-sógornőjét, és lássanak csodát, ő meg van hívva. Az volt az első kérdése, hogy én honnan tudtam róla. Szóval nem csak elfelejtett (ami mondjuk elég durva lenne) hanem nem akart meghívni, és még mondta is, hogy nekem ne szóljanak róla. Nem is érzem hátbadöfve magam.
Az hagyján, hogy a ballagásomra nem jött el, azt is nehezményeztem és sosem felejtem el-merthogy én ott voltam az övén- de még a leánybúcsúból is kihagy (holott az enyémre persze meg lett hívva).
Azt hiszem, ez még egy kapcsolat amit ismételten érdemes magamban átértékelni. Mit követtem el, hogy ilyen persona non grata lettem? Én csináltam az esküvői meghívókat is, akkor még jó voltam! Ezzel szarakodtam, két napot, és amikor valami nem volt nekik megfelelő szó nélkül kijavítottam elcseszve ezzel még egy napot. A netes meghívót is én csináltam, de abból még csak nem is kaptam, azt mondta, ne legyek telhetetlen.
Azon egyszerűen túlléptem, de ezen valahogy nem megy. Sírni lenne kedvem! Én valahogy csak akkor vagyok jó, ha kell valami.:(
Nem baj, egy Úrinő nem törődik lényegtelen dolgokkal.
"Csak mosolyogj, és mondd: Én nem törődöm lényegtelen dolgokkal!"
Ezt fogom tenni. Többé nem beszélek róla, de ha szóba hozza nem fogom véka alá rejteni, hogy mennyire fáj.
|
