Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/150799
|
Régi verseim II.
Eljött az idő, hogy találkozzak véled
Szerelmemet immár megvalljam néked.
Fél éve már, hogy lelkemet emésztem,
Hisz véled még nem is beszéltem.
Verseimmel már nem halmozlak el.
Halmozlak inkább őszinte beszéddel.
Két szív találkozhat egy téren.
Ahol legalább hat hinta lészen.
Utad a Vécsey sziklát érje,
Majd a visszhangom kövessed a térre.
Hol, majd személyem megleled
Mikor kong a déli harang, kilétem felfeded...
Találkozzunk!
2005. január 22.-én (Szombaton)
Józsi XXX
(Last Level)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Bocsásd meg, hogy elébed nem léptem,
De, elfogyott a legnagyobb erényem.
Elfogyott a híres bátorságom,
És úrrá lett rajtam a gyávaságom.
Csak a távolból figyeltem lépteidet,
Sugárzó arcod, gyönyörű hangod.
Hiába szóltak azok a harangok,
Elbűvölt teljesen ifjú szépséged.
Erő kell, hogy hozzád lépjek,
Bátorság, hogy véled beszéljek.
Bátorság mi még nincsen meg bennem,
S ami teljesen elemészt engem.
Tán, majd később, ha megbocsátasz nékem,
Hisz találkozhatsz, még valamikor vélem.
Józsi XXX
(LEVÉL LEVEL Bonus stage)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Most lehullot a hó azt' vissza jött
A karácsonyi fíling
Áhítozok arról, hogy vajh'
Eljön-e a tavasz?!
Hó fedi a tájat, s nem mozdul semmi
S nekem sincsen kedvem semmit se tenni
Nem szeretném én kedvesem se keresni
Csak téged szeretnélek őszintén szeretni
A virágok még a föld alatt pihennek
Majd tavasszal újból újjáélednek
De te már a számomra föld fölött lebegsz
Te vagy az én múzsám, de a szerelmem is lehetsz
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Szilveszteri külön kiadás!
Ez nem vitás, külön kiadás.
Neked-e levél nagy csapás?!_?
Legendás leveleim lecsapnak
Látni lényed lágyságát
Lelkemnek légfrissítő.
Lelkednek lobbanását, lesem.
Lépteim levertségét leírnom,
Lehetetlen,
Ámen
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Múzsámhoz ki öröké figyel
Sugárzó napfény, tündöklő virágok ...
Zöldbe borult az mit hó fedett egészen.
Eljött hát mit kívánt a sors tőlem ...
Hogy vessem le mélabús kedélyem,
És térjen vissza legjobb erényem.
Angyali múzsa ádj nékem újra ihletet ...
Hadd törjön lelkem magas fellegbe ...
Majdan merüljön a mélységes mélybe ...
Végül forduljon délre és kiáltson elébe:
Lám mit tett az idő vélem
Az egész világot izzó tűzben benőttem ...
Éreztem mit más sohasem érzett ...
Gondoltam mit te sosem fogsz érteni,
Hittem mi erénnyé kovácsolt egészen ...
Tudom mi az mit te, sohasem fogsz kérdeni
Lelkem köszönhetem egészen...
És sok boldogságot kívánok tenéked.
Jozsi XXX
(Letters To someone I have never known)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Mézesbödön
(Mohoság-mézesbödön allegória)
Esőcsepp a magasból allászáll a mélybe
Lecsapva egy rózsára a fekete éjbe
Lelkem sötét bugyrában virágrik egy rózsa
Éhezve ottan minden gyarló földi jóra
Adózva a testnek felhágtunk egy hegyre
És várt ottan fenn minket egy szép barna medve
Számot adni léleknek völgybe szálltunk alá
Mert a fenevad minket majd' ,hogy fel nem falá
Hágtunk mi még másra nem csak a magas hegyre
Mert megmívelt ott minket az a barnamedve
Tolvaj módon elvinni próbáltuk köcsögét
Mi mézzel telve állt, s nem bírtuk a töcskölést
Ránk rontott sebesen, erényünk a fürgeség
Nem segített rajtunk a gyorsaság, s ügyesség
Nem hágok én már többször fel a magas hegyre
Mert elvesztettem erényem levágta a medve.
Magyarázat: Ha csajt hágsz éppen vigyázzzzz
Nehogy otthon legyenek a szülei, mert
Többet is elveszíthetsz mint a szüzességed!!!
JózsiXXX (Never the Less!)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kín mi felemészt teljesen
Miért érzek ha fáj
Kínom az égbe kiált
Mért mondanám, hogy szeretlek
Ha te meg se hallgatsz
Vallva néked kínt és ármányt
Szívemet úgy marja e átok
Mi helyén szerelem volt
Most üresség, mélységes verem
Mi régen szép volt és derűs
Most tűzvihar hurcolta tova
Oly helyre hol nem kel fel
Egy csillag se mi az égen volt
De jóra nem kín a válasz
Csillag les rám távoli magasból
És én széttárom kezem...
S fülemhez közel sútogást érzek
Sútogja nékem mi elhagyott régen:
Kín és szenvedés párba járnak mindig
- De jóra nem kín a válasz -
Jónak a szerelem a párja,
Bűnek a bűnhődés, mert teteiért mindenki meglakol
Fénynek a sötét, mivel a Hold váltja a Napot
Tűznek a víz, mint egész egymást marják öröké
De lelkednek nem ő a párja
Ily szavakkal tovatünt a mélybe
Kétely mossa lelkem
De látom már a fényeket.
Józsi XXX (End of what has never began)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Nyári idilló
Lágy esőtől szarrá áztam
Ezért fekszem a kórházban
A nővérkét lerókáztam
A fenébe, de megfáztam
Az ablakon ki-kinézzve
Madárka száll fel az égbe
Villám csapott le az égből
Sült madár szállt ki a fényből
Megéhezve a látványtól
Pacalt kaptam az anyámtól
Finom volt a pacal pöri
A gyomrom még mindíg nyögi
Amikor majd ki engednek
A menyétek hemperegnek
Leteperlek én is téged
Akkor lesz majd neked véged
Dj Józsi XXX (To be continued...)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
|
