|
Methos naplója
mokamester [150799 AL], gazdája Methos
Friss versek
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/150799
|
Friss versek
Nincsen nekem…
Itt vagyok az éjjel
Vággyal teli kéjjel
Álmodtam én rólad
Csillaggal teli égen
Jöttél lassan felém
A kezed gyorsan elért
Mi lett velünk még élünk
Soha, mást nem kérünk
Egy-egy kedves szavad
Menybe repít elhozza a tavaszt
Ébressz fel álmomból
Nyugtass meg ha félek
Suttogj hazugságot fülembe
Ülj szépen az ölembe
Nincs velem a kedvesem
A szívem lüktet hevesen
Nincsen nekem többé babám
Nincsen nekem többé hazám
Távoli és idegen a világ
Nincsen többé babám
Közeli és szúró a fájdalom
Hiszen babám többé nem láthatom…
A. Methos
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Bűnös vagy
Bűnös vagy a szívemben
Hóhér bárd a kezemben
Lecsapok a szerelemre
Véres szívem könyörögne
Nincs kegyelem ha szerelem a cél
Folyon hát a ragyogó vörös vér
Ki az aki a boldogságtól fél
Kinek adjam testemet, porba hulló tetemem
Mennyit ér?
Eladom egy csókodért egész lelkemet
Uram mégsem kérem a felleget!
Folyon hát a ragyogó vörös vér
Egyszer úgyis itt hagyom testemet
Egyszer úgyis eladom lelkemet
Ki venné meg azt egy pengőért?
Értéktelen az szerelem nélkül
Vagy ha benne féreg él
Folyon hát a ragyogó vörös vér
A. Methos
- - - - - - - - - - - - - - -
Reggel
Harmat ült a fűre csillogó hajnalban
Gyöngyként fénylik hajadban a pirkadat
Derű szállt meg mikor kikeltem ágyamból
Lágy szuszogásod vissza-vissza húzott
Mozdulatlan a konyha suttog a teáskanál
Neszel egy árny talán még álmodik
Halkan motoszkál de mégis néma a rádió
Meg-meg ijed a szellem ásítva eltűnik
Csöndesen bámészkodik némán ködé lesz
Kattan a micro halkan zúgni kezd
Csörömpöl az óra mesze a szobában
Énekli a szoba reggel derűs dallamát
Zavartan rohan az este rémülten bámulva
Sötét van még kacsintgatnak a csillagok
Fel-fel tűnik a bítor követelve a percet
A Hold is álmosan nyugodni tér
Dárdáját a nappal bajnokának
Szürkébb lesz a reggel végső mosollyal
Újra élnek a színek, feltámadnak holtukból
Ragyogó szemed még ágyamban pihen
De hamarosan csókom ébreszt nyugalmadból
Áldva éjjelt és nappalt visszabújok hozzád…
A. Methos
- - - - - - - - - - - - - - - - -
Tavaszi természetem
Nagyrobajra érlüktető csend
Lecsapott a gólya a békára
Fiókája fészkében várja
Hogy anya elhozza a vacsorát
A nap lassan lenyugszik
Sólyom kering az égen
Halált hoz a vadász
A predátor prédává lesz
Zuhan a béka a mélybe
A házban gyerek sír
Nincs senki ki figyelne reá
Elveszett az anya
A fűben kígyó lapul
Torkába a béka befér
Predátor lecsap az élet véget ér
A predátor prédává lesz
Fióka vár a szirten
Lakomát ülnek a sólymok
A gólyafészek halkan csicsereg
A Nap lassan lenyugszik
A. Methos
|
Problémás tartalom jelzése
|
