Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/150799
|
Régi-új érzések
Tán az idő...
Tán az idő tán a múzsa
Szerelmes lettem én most újra
Hittem én vagy reméltem
Nem tudtan, hogy elérem
Gondolkoztam sokat rajta
Egyre csak a szívem marta
Hogy miért vagyok ilyen marha
Miért volt jó a kanyar barra.
Miért mentem el hozzája
Méirt voltam a gondjára
Miért érzek így iránta
Józsi XXX
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ősszi eskü
Ha fúj is a nyári vagy tavaszi szél
S a nap ugyanúgy mindig felkél
A szívem még mindig sokat remél
Reméli, hogy e vers egyszer elér:
Kér szívem téged, hogy légy mindig boldog
Kér szívem téged, hogy legyen jó sorsod
Kér szívem téged, hogy mindig légy vidám
S érd el útadat mint földet a villám
Segítsen téged a lehulló hó
Áldjon téged az isteni jó
Ha fagyos is a tél lelked ne legyen az
Fűtsön téged szeretetem s mély ölelésem
Ha nem is szeretsz, az nekem úgy is jó
Csak annyit kérek hagyd, hogy szerethesselek
Hogy segítsek ha beteg vagy,
S letör téged a láz,
S ettől téged a hideg ráz.
Hagyd, hogy szívem felmelegítse szívedet
Ha körbevesz a bánat s reádtőr a magány,
Szálljon fel a magasba egy tűzess főnix madár!
Mi elviszi levelem, lelkem s, lényegem,
Hogy szíve melegével vigasztaljon tégedet
S ha nem kell tőlem ez sem, én úgyis boldog vagyok
Hisz a szeretetről szólnak az csodás égi tanok
Emlékez-e mondatra: Én mindig veled vagyok!
Methos (Lether of heal)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Egy csodás éjszaka, múzsámnak otthona
Ölemben még nem ült, bár vágytamrá noha
Oly régóta, hogy benőtt ott a moha
Hisz nem is beszél már velem soha
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Néhány mondat a szarkeverésről
Hangzik egy új szó, csipogják a verebek
Vágyva kérő, szót kiáltva súgják az egerek
Kérve őket mondják meg hát miről lészen szavuk?
Mi az mitől tágra nyílnak a mennyekben a kapuk?
Szót szónokolva áltat hazug beszédük
Vágyva jóra hiszékenyen lépek hát elébük
Hazug beszéd, hiú ábránd kiártok hát nekik:
Mi az hát mitől az esztendő békésen telik?
Reám lesnek, s találnak bennem hibákat
S olyat szólnak mit senkisem kívánhat
Ez nektek őröm, vérző szívem menten szörnyet hala
Hisz békeség a nagylábasban szarral telve vala
Hazugságban békeséget csak vérző szívű találhat
Sanyargatja őt még a túlvilágon is a kívánat
Hiszen nincsen számára békeség e világba
Fejét fájva is, de bedugja a vontató igába
Szóljon hát a válasz én annak megfelelek
Tépjen már a válasz, teszek érte oly sokat, eleget
S válaszotok igér fűt, fát és felleget
De szívetekből nem érzem a meleget!
Methos (SZÍVBELI öleléssel Imrének és Cintiának)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Egy levél egy szívtől egy lélekhez(1)
Azért írok mert már nem hallotam hangod oly rég
És vágyó gyarló lelekemet eléri a kínnal teli vég
Szólj hozzám angyal hanggal és érints meg míg tart az éj
Suttogj fülembe olyat mit ezer szerető epedve kér
Nem félek én haláltól és kíntól, míg vágyam szeretet és életet
Szerető szívem már alig várja a tél véget
Tavaszra vágyik és örök zöldelésre, édes csókra, hazúg szóra
Mi hazúg, de számomra oly igaz,
Hisz hiányodban ez számomra minden vigasz
Methos
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Messze tőled
Kire vágyok, kire várok?
Szeretet vajon hol találok?
Békeséget, megnyugvást
Szerető szívet és megannyi szikrát
Bennem van már mindez és
Mindenki másban
Fűben és fában
Szeretőm halk szavában
Miért keresem még ha már láttam?
Szerelem volt az mire vágytam
S lám egy angyalt, egy szerelmet
Megtaláltam
Methos
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Mindörökké
Minden nap egyre szebb
Mivel minden nap egyre jobban szeretlek
Minden nap egyre külömb hisz egyre csak kívánlak
Minden nap mit csak megélek
Minden tett mit cselekszem
Minden vágy mi belőlem száll világba alább
Csak egyre hivatott és egyet mond csak:
Szeretlek téged
Methos
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
|
