Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/69297
|
2011-10-22
So close, no matter how far
Couldn't be much more from the heart
Forever trusting who we are
And nothing else matters
Szükségem van rád, annyira szükségem van rád, és te nem tudod.
Nem érezheted, nem értheted. Fogalmad sincs milyen hatalmas űr tátong bennem a hiányod miatt. Talán én sem tudom, hiszen nem tudom elképzelni, mi lenne, ha velem lennél.
Ha átölelnélek, magam köré fonnálak és soha, de soha nem engednélek el. Ha a mellkasodhoz érne a mellkasom, és együtt dobognának a szíveink. Ha kipirult arcom a te arcodhoz érne és a lassan csorgó könnyek hűtenék.
Néha álmodom rólad. Álmodom, hogy mögéd lépek, és átölelem félénken, vágyakozón a derekad. Te nem bontakozol ki a karjaim közül, de nem mozdulsz, megfagy a pillanat. De érezlek, érzem a tested, hogy hús és vér vagy - a valóság.
A hétköznapok bedarálnak, elveszik az érzéseket, elmossák azt, ami valóban fontos. Ott vagy, az örvényben, talán pár másodpercre megállhatsz, de tovább nem, úsznod kell, küzdeni, különben elmerülsz, a hullámok összecsapnak a fejed felett, és akkor már nagyon, nagyon nehéz lesz újra a felszínre úszni. Ha szerencsés vagy, vannak akik segítenek, akik próbálnak kimenteni, de semmi garancia nincs rá, hogy sikerül. S ha elsüllyedsz, véged, a víz alatt élhetsz, de az már nem valódi élet, a sötét, hideg mélység, ahol folyton úgy érzed fulladozol, de nem fulladsz meg, még nem, csak szenvedsz, és nincs kiút, elvesztél.
|
