Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/17316
|
2009-06-11
Napoleon Boulevard - Legyetek jók ha tudtok
1. Végre elmúlt, ennek is vége,
Az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek, pont ez a lényeg,
A csomagom kész van, a küszöbön áll.
2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.
3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.
2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.
R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!
R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.
4. Ugye tényleg nem fog fájni,
Ha majd végre nagy leszek,
Ugye másképp fogom gondolni,
Azt, hogy milyenek a felnőttek?
R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!
R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.
3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.
2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.
R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.
R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!
R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.
--
:D:D Cukkiii! ♥ ^^
xD
Csináltam egy tesztet... :D
Eredmény:
"Pozitív és optimista vagy. Egyenes jellem vagy, szívesen vagy az ördög ügyvédje, és nem félsz vitáktól. Érzelmes vagy és jóhiszemű, nem vagy túl következetes és sok kockázatot vállalsz. Biztos vagy, makacs, önfejű és túlságosan ragaszkodsz az ideáljaidhoz. Nem hallgatsz másokra. Szexed minősége: különösen jó."
^^ Sirály, mi? xD :D
Na most mi legyen? Hihi... xD :D
"Egy amerikai és egy orosz birkózik. Az orosz arról ismert, hogy ismer egy olyan fogást, amiből nem lehet szabadulni. Zajlik a mérkőzés, egyszer csak az orosz alkalmazza a fogást, rendesen összecsomagolja az amerikait. Az amerikai edző arcába temeti a kezét, hisz elvesztették a meccset, de ekkor hirtelen hatalmas üvöltést hall és az ő versenyzőjét hirdetik ki győztesnek. Az öltözőben kérdezi, hogy mi történt?
- Ahogy ott nem tudtam szabadulni, megláttam az orrom előtt egy nadrágot, és bevallom, nagyot haraptam bele... A fene gondolta volna, hogy ekkora erőt ad, ha az ember tökönharapja magát!"
--
"Két futball bíró ül a kocsmában, beszélgetnek. Amikor elmúlik éjfél, bezár a kocsma, de tovább szeretnének még beszélgetni. Mondja az egyik bíró:
- Gyere, elmegyünk hozzám, aztán iszogatunk még.
Odaérnek, ajtót nyit az asszony, csattan is egy pofon:
- Hol jártál, te szerencsétlen ? Elmúlt éjfél, és még felhoznád a haverodat? Na tűnjetek innen!
Mondja a haver, hogy nem baj, majd felmennek hozzájuk. Odaérnek, a feleség ajtót nyit:
- Szia, szívem. Jé, itt a barátod? Gyertek csak be, üljetek le, iszogassatok, cigizzetek nyugodtan, majd kiszellőztetek.
Elámul erre a vendég:
- Hogy-hogy a te feleséged ilyen kedves, engedékeny?
- Hát tudod, vett egyszer egy kutyát, amelyik ha piás vagyok, megharap. Hazajöttem piásan, belémharapott a dög. Felmutattam neki egy sárga lapot. Másnap megint érezte a piaszagot, megint belémharapott, megint felmutattam a sárgát. Harmadnap is megharapott, felmutattam a piros lapot, levittem pincébe és feldaraboltam egy bárddal.
- De hogy jön ez a történet ide?
- A feleségemnek is két sárgája van már!"
--
"Focista mondja a haverjának:
- Láttad a legutóbbi meccsünket? Lőttem két gyönyörű gólt!
- Nem láttam. És mennyi lett a végeredmény?
- 1:1."
--
"Megkérdeztek egy világhírű teniszezőt
hogy mi a különbség a salak és a fű közt.
Erre ő frappánsan így válaszolt:
-Nem tudom salakot még nem szívtam..."
--
"Kérdezik Pistikét:
- Pistike szereted az anyukádat?
- Nem mert mindig megver.
- Hát az apukádat?
- Nem mert mindig megver.
- Hát akkor mit szeretsz?
- A Fradit, mert az nem ver meg senkit!"
--
"A pap egy tinédzser fiút gyóntat:
- Atyám, vétkeztem szóban, tettben és gondolatban... Lefeküdtem egy lánnyal, pedig csak fél órája ismertük egymást...
- Te vagy az, Tamás fiam?
- Igen, én vagyok, atyám.
- Na akkor mondd el nekem: ki volt az a lány?
- Nem mondhatom el, atyám, vigyáznom kell a jóhírére.
- Ugyan már! Nekem mindent elmondhatsz!
- Tudom, de ezt nem.
- Na... Ki volt az? A Kovács Eszter?
- Nem mondhatom el...
- Hát akkor a Szabóék lánya, a Kati?
- Nem mondhatom el...
- A Kis Judit volt innen a szomszéd utcából?
- Nem mondhatom el...
- Nagyon véded te azt a lányt...
- Makacsságodat azzal büntetem, hogy fél évig nem jöhetsz a templomba ministrálni!
Odakinn találkozik a fiú az egyik haverjával:
- Na mi volt a papnál?
- Kaptam fél év szabit meg három tuti tippet!"
--
"Miután megalkotta Isten Ádámot és Évát, azt mondta nekik:
- Még két adományom maradt. Az egyik, az állva pisilés művészete és...
- Én!!! Én!!! Én!!!! Én akarom Istenem, kérlek, kérlek, kérlek!!!!! - szakította félbe
azonnal Ádám - ez annyira leegyszerűsítené az életemet....
Éva beleegyezett, neki nem volt fontos ez. Isten Ádámnak adta az első ajándékot. Ádám kiáltozott örömében, szaladgált az édenkertben, minden fa mellett megállt pisilni,
kiszalad a tengerpartra, pisilve rajzolt a homokba... Isten és Éva nézték egy darabig a
boldog férfit, aztán Éva a Teremtő felé fordult és megkérdezte :
- Melyik a másik ajándék?
- Az agy, Éva, az agy..."
--
És végül egy kis szivatás... -.- olvasd végig, érdemes. :P :D x)
"Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után
elindult világot látni. Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy Isten háta mögötti kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levő kisvárosba jártak templomba.
A pap gondolt egyet, és az egyház támogatását
kérve, a falu férfijainak segítségével saját templomot építtetett. Ettől kezdve minden vasárnap ő celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és mondott imát a temetéseken. Sok év telt el így.
Egy közönséges mise végeztével, egy kora
tavaszi, hűvös vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt mondta:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot.
Hátrament a paplakba, elővett egy citromot, félbe vágta, majd kivitte a férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:
- Fiam, miért kell neked ez a fél citrom?
A férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielőtt a pap egy szót szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt.
Egy héttel később, megint csak kifele jövet a
templomból a pap megint szembe találta magát a
templomkertben a fickóval. Az így szólt:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap meglepődött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb, furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de
rögtön rá is kérdezett:
- Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom?
A férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még sosem futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt, és csaknem elájult.
Arra gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést.
Így hát a következő hetet szorgalmasan futóleckékkel
töltötte. Megérte, mert, ahogy gondolta, a következő
vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
- Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
- Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap, de kérlek,
áruld el, miért kell neked ....
A férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltűnt
futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza.
A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a
25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni, sőt, ha már ott volt, Arena márkájú úszónadrágot, és Nike futócipőt is vett magának. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá. Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipőt is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
- Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked?
A fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele.
A következő héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden nap a templom kertjében a fákra
mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise előtt felvette reverendája alá az Arena úszónadrágot és a Nike futócipőt. Sőt, jó volt, és még a fél citromot is előre a zsebébe tette. Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a
misét, és amint lehetett, megszabadult a gyülekezettől, és bemelegítésbe kezdett. Pontban, amikor a misének rendesen végződnie kellett volna, a kertkapun belépett az idegen férfi.
- Pap, kérlek, légy jó, és ...
A pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben visszakérdezett:
- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére?
A férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig, átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, és átlendült a szakadék túlsó oldalára. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy
másik indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a
szakadékon. Ott azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülőgép-temető volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált
bejáratot; azt kellett valahogyan kinyitnia.
Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét
minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges módját. Vasárnap futócipőben, úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett
feszítővassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és fúrógéppel tartotta a misét, majd kiállt a templom elé, várva az idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett.
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
- Itt van, fiam, nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte: de mire kell ez neked?
A fickón páni félelem lett úrrá, kitépte magát a pap
kezéből, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap előtt. Ő azonban nem
állt meg, lekapta hátizsákját, elővarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral.
Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva
feltárult. Odabent az idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden megkérdezte:
- Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap. Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet kérem tőled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
- Rendben van, pap ... érkezett a remegő hangú felelet. Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek!
A pap jó volt, és nem mondta el senkinek."
--
Pff... na, vége.
Peace. :D
|
