Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/3004
|
Aforizmák kb. 4-dikkk
Az isteneket is az öntudatra ébredt anyag teremtette, ha másként nem, a tudattalan útján...
A két világlátás abban egyezik, hogy a világot mindkettő egyneműnek tételezi fel. Ebben, mint közös nevezőben, akár meg is nyugodhatnának az igazság- és istenkereső emberek, ami azonban mégsem gyakori, mert a közös platform már találás, válasz volna, amitől ösztönösen idegenkedik a kereső-kérdező típus mindkét alfaja.
...A kereső ember optikai csalódása, hogy az élet folyójának egyik partján az istenkeresők, másikon az igazságkeresők laknak. Valójában ugyanazon a parton vannak. Igaz, egymást-meggyőzési esélyeik csekélyek: e parton főként kérdések találhatóak, válaszok csak elvétve. A folyó másik partját ezzel szemben a találó emberek lakják; számukra a világ csak néha tartalmaz kérdéseket, nekik mindenütt válaszok tornyosulnak. Ők a mindenséget olyannak fogadják el, amilyen, mondhatni: az őket körülvevő világ egyenesen a számukra van kitalálva. A folyó pedig túl mély és sebes, idegenül, ellenségesen és értetlenül szemlélik egymást a folyó két oldaláról a népek.
-Ezúttal egy kisebb szobát képzeljünk el, amely szoba tíz nagy tudású férfit tartalmaz. A férfiak egy asztal körül ülnek. Az asztal egyik bezárt fiókjában mágikus cédula rejtőzik. A cédulán egy igaz állítás található.
A tíz férfinak egyöntetű véleményt kell kialakítania arról, hogy mi van a cédulára írva. S ha ezt közlik az asztali számítógéppel, akkor kinyílik a fiók.
Megoldhatatlan feladat, gondolná az ember, hisz akármi lehet azon a cédulán. De ne értsük félre: nem az a feladat, hogy a tudós férfiak megmondják a cédulán olvasható állítást, hanem csupán az, hogy azonos álláspontjuk legyen róla.
Így már semmi probléma, vélnénk. Ha nem is tudnak egyező véleményre jutni, úgy tehetnek, s övék a megoldás. Hazudnak valami közöset a gépnek.
Ám az élet nem ilyen egyszerű.
Lévén mindannyian rendkívül éles eszűek, presztízskérdést csináltak belőle, hogy tényleg kitalálják azt a bizonyos cédulára írt igazságot. Végül is miért ne? Emberi igazságról van szó: ember írta egy emberi helyzet számára. S aki kellőképpen ismeri az elme törvényeit, annak számára nem lehetetlen kisütni. Ha a többinek nem is sikerül, nekem igen - gondolták mindannyian.
Az első férfi, mikor nekiszegezték a kérdést - "Na, mi van a cédulán?" -, elmosolyodott, arcán megjelent az a sajátos, kaján intellektus, amelyről tudta, oly jellemző rá, és azt mondta:
A fiókban található cédula szövege: Ebben fiókban egy cédula van.
Igen - szólalt meg ekkor a második férfi -, a Programozó is gondolt erre. Aztán rájött, hogy túl könnyű volna így. Ezért a fiókban két cédula van: a tiéd - biccentett az első férfi felé -, ami cédulának cédula, csak már nem igaz - s itt nem bírt elfojtani egy szintén kaján intellektusú mosolyt -, és van ott egy másik is, azzal a szöveggel, hogy Ebben a fiókban két cédula van.
Nos, ezúttal is elképzelhetjük a folytatást.
A harmadik férfi szerint három cédulát rejtett a fiók, amelyek közül, az előző kettő mellet az Ebben a fiókban három cédula van szövegű az igazi, a negyedik szerint négyet, az ötödik szerint ötöt, és így tovább.
Amikor a tizedik is befejezte, vitázni kezdtek. Egyiküket sem hatotta meg a többi kilenc álláspontja. A náluknál kevesebb cédulásokat egyszerűsítésre hajlamosaknak (úgymond "félcédulások"-nak), a több-cédulásokat pedig túlzóknak ("túlbonyolítók"-nak) bélyegezték.
Eleinte érveket mondtak. Aztán trágárságokat. Végül már csak hallgattak, kimeredt szemekkel.
A némaság egyre fojtogatóbb lett... lassanként megfeszültek a térdek.
Egyszerre ugrottak. Zakók ujjából, pulóverek alól, nadrágzsebekből bokszerek, vasrudak és hosszú pengéjű kések kerültek elő.
A harc nem tartott sokáig. Egy maradt csak életben: aki a hét cédulát vallotta.
Egy főre fogyatkozott a létszám, a konszenzusnak immár nem volt akadálya. Bepötyögte: Az igaz cédula szövege: Ebben a fiókban hét cédula van.
A fiók kinyílt. A férfi hátratántorodott. A fiókban egy darab cédula volt.
A tévedő, kiben egycsapásra összeomlott a meggyőződés, kegyelettel kereste ki a hullák közül az elsőnek szólót (a legkajánabb intellektusút), s fölfektette a fiókos asztalra - mint afféle ravatalra -, majd letérdelt és ima-szerűen adózott az igaz férfi emlékének.
Aztán fogta a papírdarabkát, hogy stílusosan azzal takarja le a zseni örökre lehunyt szemeit, s ekkor ismét megszédült.
A cédulán az állt: Ebben a fiókban hét cédula van.
A cédulák is megvívták a maguk harcát, mi? - gúnyolódik a vállam fölött az ismerősöm, aki folyamatosan olvassa ezt, miközben írom.
Látom nem érted - mondom neki türelmesen.
Megfeszül a térdünk, ugrásra készülünk.
-Bizonyos műveltség szükséges ahhoz, hogy belássuk a műveletlenségünket, azonban a teljes műveletlenség már nem műveletlenség, hanem szűzföld. A vakság már nem írható le a látás kategóriáival.
-A materializmust is Isten teremtette, ha másként nem, az ördög útján...
|
