Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/3004
|
Bevezetés...
…mi történt? Hol vagyok? Álmodom? Ne, az nem lehet. Túl valósághű. Vagy mégis? Foltokat látok. Nagyon erős a fény. Visznek valahová. És mintha meg is lennék bilincselve. De hova visznek? Megpróbálom kinyitni a számat. Nem megy, valami nem engedi. Vagy valaki. Mi történt velem? Ki vagyok? Lehet, hogy emlékezetkiesésem van? De akkor hogyan tudok beszélni? Bár úgy emlékszem, hogy az ilyen betegek azért tudnak beszélni, emlékeznek a tárgyakra. Ezt honnan tudom? Megőrültem? Lehet, hogy egy diliházban vagyok. Csak nem. De akkor hol? Vagy lehet hogy meghaltam? Nem, az nem ilyen lenne. Legalábbis remélem. Mintha saját agyamban lennék elzárva, és nem tudok a külvilággal kapcsolatba lépni. Lehet…
…A szoba egyszerű. Nem volt valami nagy. De otthonos. Látszik rajta, hogy legénylakás. Szanaszét hevert minden. Csak egy ágy, egy szekrény, és egy TV fért el benne. Mindegyiken látszott, hogy már nagyon régiek. A lakáshoz tartozott még egy fürdő WC-vel. De ez éppen elég volt a lakónknak. Aki sosem eszik otthon, és a ruháját is a közeli mosodában mossa. Meg volt mindene ami kellett. A lakónk, akit hivatalosan Michael-nek hívnak, még alszik. De a tegnap este után ez nem csoda. Munkahely híján mással keresi a pénzét. De ez kemény meló. Azonban szereti csinálni. Rengeteg embert ismer. Többnyire diákok mind, de van köztük egy pár idősebb is. Ez őt nem zavarja. Lesz még jobb is, csak sokat kell gürcölni érte. A munkában az egy hiba az, hogy van amikor a szerencse dönti el, hogy ki marad benn. Na meg a háttér. Hogy milyen embereket ismerünk. De már régóta van a szakmában, így tudja mi, hol, miért. Ébredezik. Az ágyból kikecmeregve a fürdőszoba felé indul. Azaz indulna, hogyha nem botlana meg egy a földön hagyott gatyában. Szitkozódik egyet, majd fojtatja az útját. Beérve a fürdőszobába megszemléli az arcát a tükörben. Elnyűtt, ám markáns az arca. Gyönyörűszép barna szeme , és fekete haja van, amelyet tüsisre szokott zselézni. Általában márkás ruhákat szokott hordani, ha megengedheti magának. Farmergatya, kapucnis pulcsi. Ezek elengedhetetlen kellékei egy laza fickónak. Márpedig ő az. Mikor ezt megállapította, elmosolyodott. Majd megmosta az arcát, és felöltözött. Elhagyva a harmadik emeleti bérlakását, elindul lefele a lépcsőn. Az első emeleten megáll, és az egyik ablakhoz érve kinyitja azt. A párkány alá nyúl. Majd egy kemény bankót rak zsebre. Majd ugyanezzel a mozdulattal a párkány alá rak egy zacskót. Ez a 6-os számú lakó részére lesz. Folytatja útját. Az utcára érve körülnéz. „Szép napos időnk van, januárhoz elég meleg.” –gondolja- „és hogy milyen éhes vagyok!” . Átmegy az úton a szemközt lévő étterembe. Mindig itt eszik. Már kívülről fújja, melyik nap mikor mi lesz a menü. Ma a reggeli tojásrántotta lesz. Szereti. Belép a nem túl igényes étterembe. Megcélozza az egyik eldugott sarokban lévő asztalt. A pincérek már tálalják is a finomnak ígérkező reggelit. Még alig kezdett bele az étkezésbe, újra kinyílik az ajtó. Egy férfi lép be rajta. Az arca be van esve, a tekintete üres. Leül Michael asztalához. Ő fel sem néz, csak a zsebébe nyúl, majd kézfogásra tartja a kezét. A férfi is ugyanígy tesz. Majd távozik. Mindig ez történik. A pincéreknek már fel sem tűnik. Michael ökle bezárul az újabb bankó körül. Majd befejezi az evést. Felállva az asztaltól ráhelyezi a kapott pénzt és távozik, ahogy szokta…
|
