Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/3004
|
Paranoia 2 (voll 3)
… A városban járunk. Szerda este van. A központban az egyik eldugott utcában van egy kapubejáró. Nem nagy, nem feltűnő, mivel az egész utca sétálóutca, és az emberek tekintete átsiklik a boltok közti nyíláson. Pedig ha tudnák, hogy ki lakik ott! De most még semmi különös nem történik ott. Még… Egy sötét alakokból álló csoport gyalogol az utcán, majd lefordul, és eltűnik a bejáróban. Egy kicsi udvarra térnek. Szemben két ajtó van. Az egyik egy utazási iroda bejárata, míg a másik egy snassz ajtó. Bekopognak rajta. Majd nyílik az ajtó, és megjelenik Michael feje, majd egész alakja. Beinvitálja őket. Azok helyet foglalnak a nappaliban a ventilátor alatt. Michael kávéval kínálja őket. Majd leül az egyik székre, és megérdeklődi, hogy mi a helyzet. Majd egy egyszerű válasz után rátérnek az érkeztük okára. Michael tudja, hogy ez most nem egy könnyű eset. A vele szemben ülő férfi a város „nagyja” . Tehát főfejes. Olyan amilyen ő akar lenni. A társai pedig a testőrei. Amolyan bankár kinézetű férfi egy két kis emberrel az oldalán. Ugyanis ki nem nézné az ember belőle, hogy a társai testőrök. Átlagos embernek néznek ki, csak egy kicsit izmosabbak a többieknél. De a látszat csal. Nem szeretnék velük szembe kerülni. Megvan a „hírnevük”. De térjünk vissza a témára. Michael és a bankár ismerik egymást, már volt egymással dolguk. De ez most más. Most már ő is bekerült a nagyok közé. Ez amolyan kompromisszumkötő, avagy amolyan „én segítek neked, te segíts nekem” megbeszélés. Hát igen, a nagy emberek összedolgoznak. Tulajdonképpen rendezik a városban az eloszlást, vagyis rendezik a határokat. A bankár nem annyira érdekelt a Michael által folytatott tevékenységekben, de van része benne. Michael végig nyugodt maradt. Muszáj volt neki. Simán mentek a dolgok. Az íratlan megállapodás megszületett. Majd a férfiak távoztak. Jelenlétükről csak egy üres kávéspohár utalt, ugyanis csak a bankár kinézetű ivott. Ez amolyan protokoll féle. Michael kiviszi a konyhába a csészét, majd bemegy a hálószobába, berakja a DVD lejátszójába a kedvenc zenéjét, és leül a fotelbe. Gondolkodni a kell egy kicsit. Nem egyszerű a dolog. Az első lépés megtörtént. Már csak jól kell keverni a kártyákat. De van egy terve. 10 év kell a megvalósításához, de megéri.
A fuxossal együtt tervelték ki. Majd holnap őt is felhívja, hogy minden sínen van. Közben belül valami kezdett megfogalmazódni benne. Egy gondolat, amely még csak halványan, de kitartóan pislogott. Tudta, hogy már semmi sem lesz a régi…
… hello Mitch. Hogy mennek a dolgaid? Kösz jól. Kik vannak nálad? Fontos emberek. És mit csinálsz most? Kértek egy kávét. Aha. És mi az, hogy fontos emberek? Nem a te dolgod! Értem. Na mindegy. Erre jártam, aztán gondoltam benézek. Jól tetted. Kicsit ideges vagyok. A fiuk miatt? Igen. Megtennél egy szívességet? Megcsinálnád a kávét? Én addig elintézek valamit. Persze. Kösz. Ez a Mitch eléggé érdekes egy alak. Nem is tudom, hogy miért vagyok itt. Na mindegy, a kávé késsz. Mitch! Igen? Késsz a kávé. Köszönöm. Megkérhetlek, hogy most menj el? Fontos megbeszélni valóm van a fiúkkal. Persze. És kösz még egyszer a kávét. Nincs mit. Hello. Mint édességet lopni egy csecsemőtőt…
|
