Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/60968
|
Ne rohanjatok!!!
Tegnap is ugyanúgy kezdődött minden, mint ahogy szokott... jönnek a "piroskabátosok", köszöntjük egymást... jönnek- mennek , hozzák a betegeket.. jár nekik is egy mosoly, elvégre egész nap együtt fogunk dolgozni.
Aztán megérkeztek ŐK!...és hozzák a fiút, akinek sietnie kellett.
Nem merek átmenni a baleseti részlegre, szeret az Isten, mert nem is feladatom... elbújhatok még egy kicsit a valóság elől. Mondhatom, hogy a belgyógyászati részre vagyok beosztva, és sok a dolgom.. ma már a harmadik eszméletlen beteget hozzák, rájuk kell vigyáznom. De a hírek átjönnek a falakon is... az egyik lába már biztos hogy elveszett... talán élve marad...dolgozunk, úgy csinálunk, mintha nem láttuk volna a fájdalmat, a félelmet, a kétségbeesést. Mintha nem tudnánk, hogy az a kisírt szemű, rémült nő, az anya. Azt gondolják érzéketlen elfásult nővérek vagyunk, pedig egyszerüen csak arról van szó, hogy nem engedhetem el a könnyeimet. Mert azon keresztül nem lát az ember...fizikailag nem látnám a néni egyetlen vénáját amit a másik nem talált.. ma nekem van napom, ma én tudom megszúrni, ma azon a kis hervadt művészbejárón keresztül gyógyszereljük...egyszerüen arról van szó, hogy akármi történt, jön a következő beteg akinek a baján akkor és ott kell segíteni. Nem mondhatom azt neki, hogy ma ne fájjon semmije, mert mára már megtörtént a tragédia, és ennyit bírunk el, nem többet.
Estére kiderült: a vonat elvitte a 15 éves fiú mindkét lábát... az életét még nem tudni meghagyja-e....
Estére túl vagyunk 5 eszméletlen beteg ellátásán... romokban az ambulancia...jön az éjszakás, segít rendet tenni... unottan szüttyög a lélegeztetőgép...gyorsan, halkan dolgozunk...
Hálát adok a sorsomnak, hogy a belgyógyászat részen dolgozok... tudom mi történt, de legalább látnom nem kellett...még elmesélik a többiek,hogy amikor a mentőtiszt átadta a beteget, hátrament a folyosó végére...imádkozni.
Mondjátok meg, hová kellett ennyire sietni???!!!!
Mi a franc lehet annyira sürgős?
Honnan nem lehet annyit késni..?
Nem számít ezen az ócska világon semmi!
Kit érdekel honnan késel el! Várjanak!!!!!!!!
Kit érdekel hány darabra törik az autó (ócsakvas lesz úgyis mind), kit érdekel ha összedől a ház (csak kövek)
...majd vesznek másik autót, vagy járnak gyalog... építenek másik házat.
De senki nem fogja annak a 15 éves fiúnak visszaadni a lábait!
Tudom, van élet keréklábúaknak is, de akkor is...
HOVA A FENÉBE KELLETT ENNYIRE SIETNI?!!
NE ROHANJATOK!!!
Nem az számít mikor értek oda bárhova is, hanem hogy odaérjetek ÉPSÉGBEN!
|
