Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/137993
|
megtaláltam a boldogságot és...
Elképesztő h már meginnt csak itt kötöttem ki...mindig ez van...akik valaha olvasták ezt a kis irományt és lehet h néha még visszanéznak hátha irtam e azoknak elmondanám pillanatnyi helyzetem...happy kis történet lesz...csak lehet h a végén sirni fogtok...nah lássuk:
9napja kezdődött...elmentem este a hangárba...azt hittem ott lesz a szerelmem...tök boldog voltam...bementem és mikor láttam h nincs ott akkor elhatároztam h leiszom magam...el is kezdtem...a bulin is joh volt a hangulat,táncoltunk...valaki hátulról átkarolt...megfordultam és egyből lesmároltak...nem ellenkeztem...éreztem vmi furcsát vmi olyan érzést...este együtt voltunk...azt mondta szeret,persze ezt már sokan mondták...így hát nem hittem el...aztán elkezdtünk járni...mindennap együtt vagyunk...annyira szeret már elhiszem...és én is megszerettem...Ő az...amikor levázoltam a tökéletes férfit pont erre gondoltam...sok éjszakán át beszélgettünk...azt mondta oda adná értem az életét,h én vok neki az igazi...mindent megtenne értem...és én is érte...az életemnek lett értelme...most lett...amikor reggelente be meek az iskolába megkérdezik ,h hogy vok...én mindig azt feleltem szarul...ezen a héten azt mondtam h jol...
szombaton elmentem 1 nosztalgia buliba...jonak ígérkezett...pont úgy buliztunk ahogy mindig is akartam...mint két punk szerelmes...aztán elmondta...elmondtam h kár volt ennyire belém szeretnie mert meg fog halni...meg fog halni...mert beteg...én bőgő görcsöt kaptam...egész éjjel csak bőgtem...és még ő is...a szerelmed aki úgy szeret téged ahogy még senki nem szeretett...azt sírja neked h nem akar még meg halni...nem akar itt hagyni...élni akar...majd másnap éjfélkor 1 lépcsőházban aludtam a karjaiban...deh előtte még elmondta h ha lennék már annyi idős akkor elvenne...és megszöktetne...és megesküdött ha meghalok ő megöli magát és én is viszont...Ő Sid Vicious, én Nancy Spungen...a punkok...kiknek rövid életük volt...deh többet ÉLTEK mint bár ki más...mindig alkohol mámorban...koncerteken...élvezetben...
azért rá jöttem azon az éjszakán valamire...mindig azzal takarództam h nem félek a haláltól...deh ez nem így van...félek tőle... lehet h nem attól h én meghalok...deh félek...félek h elveszi tőlem azt aki szeret és akit szeretek...
megígértette velem h soha nem beszélek többet arról h meg fogom ölni magam...és tudjátok...ha olyan lesz az egész életem,mint ez az 1 hét,akkor meg akarom élni...vele...csak vele...más nekem már nem kell...mármint szerelemre...ha oda adhatnám a szívem felét,hát oda adnám...megtenném amit meg lehetne...
mindent...szeretem...én annyira szeretem...és még ezt is el akarják venni tőlem...szenvedésre születtem...deh már csak azért is kiélvezem amíg lehet...
Tücsi:
az ember megtalálja...
megéli...
deh tudja h el fogja veszíteni...
nem is sejtette h ennyire szereti...
h mikor azt mondta h jobb lenne ha szakítanánk...
akkor ő bögögörcsöt kapott...
ezen nem csak maga hanem a másik is meglepődött...
és mind 2en tudták ennyire,
még
SOHA
nem szerette őket
SENKI...
Viki:
tehát igaz...
meglepő hogy a fiu a nehezebb utat választja.mert ha együtt maradnának addig a dologig akkor lehet ho nem fájna annyira majd az elvesztés mert tudnák hogy ami idöt lehetett együtt töltötték
de igy...
itt valakinek megfoghalni a lelke meg a szivének egy darabja és ez másnak is fájni fog nem csak neki
Tücsi:
deh mégis...
mind 2en gondolkodtak...
és rájöttek még van idejük...
deh ott van a bizonytalanság...
vajon így jobb lesz???
vagy mégis abba kellett volna hagyni...
Albert Einstein Bizottság : Mindez én vagyok
A szemem, a szájam, az orrom, az állam
A fülem, a hajam, a nyakam, a fogam,
Mindez én vagyok, jaj
Mindent neked adok
A tüdőm, a gyomrom, a vastagbelem
A combom, a szívem, a nyálmirigyem
Mindez én vagyok, jaj
Mindent neked adok
A nyelvem, a vállam, a mellem, a hájam
A hátam, a hasam, na és a derekam
Mindez én vagyok, jaj
Mindent neked adok
Nesze, nesze
Csak tudnám, még mennyi mindenből vagyok
Még felsorolni is nagyon nehéz dolog
De azért ruhában csak arra gondolok
Hogy mindez, hogy mindez, hogy mindez én vagyok
|
