|
Luna naplója
mazsola9 [124359 AL], gazdája Luna
2009-09-15
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/124359
|
2009-09-15
Hogy van Japánul?
Köszönés: おは よう (ございます)。
ohayou (gozaimasu) Jó reggelt!
こんにち は。
kon'nichiwa Jó napot!
こんばん は。
konbanwa Jó estét!
おやすみ (なさい)。
o-yasumi(nasai) Jó éjt! (elalvás előtt)
さような ら/さよなら。
sayounara / sayonara Ég veled! / Viszlát!
では ま た。
dewa mata Később találkozunk!
じゃ ま た。
ja mata Akkor később!
では ど ようび に。
dewa doyoubi ni Szombaton találkozunk!
また あ した。
mata ashita Holnap találkozunk!
ようこ そ。
Youkoso Üdvözöllek!
いらっ しゃいませ。
irasshaimase Üdvözlet! (pl. boltban, az
eladók mondják)
もしも し。
moshimoshi. Halló. (telefonban)
どなた です か。
donata desu ka. Ki az? (pl. telefonban)
Bemutatkozás: はじ めまして (どうぞ よろしく)。
hajimemashite (, douzo yoroshiku) Örülök hogy megismerhetem!
はじめま して。
hajimemashite (válasz)
... と もうします。
... to moushimasu ...-nak hívnak.
たなか と もうします。 はじめまして。
Tanaka to moushimasu. Hajimemashite. Tanakának hívnak. Örvendek!
わたし の なまえ は ... です。
watashi no namae wa ... desu. Az én nevem ...
わたし は ... です。
watashi wa ... desu. Én ... vagyok
こちら は ... です。
kochira wa ... desu. Ő itt ...! (bemutatásnál)
Érkezéskor és távozáskor: いってきます。
ittekimasu Elmentem! / Majd jövök! (távozáskor)
いって らっしゃい。
itterasshai Jó utat! (válasz)
ただい ま。
tadaima. Itt vagyok! / Megjöttem! (érkezéskor)
おかえり (なさい)。
*o-kaeri (nasai). Üdv itthon! / Jó, hogy visszajöttél! (válasz az előzőre, nem csak otthon)
ごめん ください。
gomen kudasai. Bejöhetek?
おじゃま します。
ojamashimasu. "Zavarok!" - Bocsánat a zavarásért! (érkezéskor)
おじゃま しました。
ojamashimashita. Bocsánat a zavarásért! (távozáskor)
*Bizonyos szavak előtt szokás "o" vagy "go" szótagot mondani, amitől a szó udvariasabbnak hat. Vannak szavak és kifejezések, ahol ez szinte kötelező.
Megszólítás, bocsánatkérés: ごめん(なさい)。
gomen (nasai). Elnézést! Bocsánatot kérek!
しつれい しました。
shitsureishimashita Elnézést! (pl. idegen megszólításakor)
/ Bocsánatot kérek!
すみませ ん。
sumimasen Elnézést! (megszólításkor) / Bocsánat!
Kérés, köszönetnyilvánítás: ... を ください。
...o kudasai. ...-t kérek.
おさけ を ください。
o-sake o kudasai. szakét kérek.
よろこん で。
yorokonde. Örömmel!
どうぞ。
douzo. Tessék!
どうも。
doumo Köszönöm!
こちら こそ。
kochira koso Én köszönöm!
(どうも)ありがとう(ございます)。
(doumo) arigatou (gozaimasu) (Nagyon szépen) köszönöm!
どう い たしまして。
dou itashimashite. Szívesen!
"Hogy vagy?" お げんき です か。
o-genki desu ka? Hogy vagy? / Jól vagy?
げんき です。
genki desu. Igen, jól.
まあまあ です。
maamaa desu. Közepesen / megvagyok.
いい で す。
ii desu. Jól.
わるい です。
warui desu. Rosszul.
いつも どうり です。
itsumo douri desu. Ahogy máskor. / Szokásos.
よくない です。
yokunai desu. "Nem jól."
あなた は?
anata wa? És te? (bármire visszakérdezve)
Gratulációk: おめ でとう(ございます)。
omedetou gozaimasu Gratulálok!
おたん じょうびおめでとう。
otanjoubi omedetou Boldog születésnapot!
メリーク リスマス。
merii kurisumasu Boldog karácsonyt!
あけまし ておめでとう。
akemashite omedetou Boldog új évet!
Egyéb: (もっ と) ゆっくり はなして ください。
(motto) yukkuri hanashite kudasai. Kérem beszélj lassabban!
もう い ちど いって ください。
mou ichido itte kudasai. Kérem ismételd meg!
わかりま す か。
wakarimasu ka. Érted?
いいえ、 わかりません。
iie, wakarimasen. Nem értem.
はい、わ かります。
hai, wakarimasu. Igen, értem.
ちょっと まって ください。
chotto matte kudasai. Kérem várj egy kicsit!
いただき ます。
itadakimasu. "Jó étvágyat." / Enni fogok! (társaságban, ha csak te eszel akkor is)
おねがい (します)。
o-negai (shimasu) Kérem! / Kérek...
だいじょ うぶ です か。
daijoubu desu ka? Minden rendben?
はい、だ いじょうぶ です。
hai, daijoubu desu. Igen, minden rendben.
き を つけて。
ki o tsukete. Vigyázz magadra!
つかれ た。
tsukareta. Elfáradtam.
たすけ て。
tasukete. Segítség!
がんばっ て。
ganbatte. Hajrá! / Csak így tovább! / Ne add fel!
Országok - Okoku
Argentína - Aruzenchina
Austria - Osutoria
Austrália - Oosutoraria
Brazília - Burajiru
Burma - Myanmaa
Csille - Chiri
Dél-Korea - Kankoku
Észak-Korea - Kita Chousen
Fillipinek - Firipin
Franciao. - Furansu
Görögo. - Girisha
India - Indo
Indonézia -Indonejia
Izland - Aisurando
Japán - Nihon/Nippon
Kína - Chuugoku
Magyaro. - Hangarii
Malájzia - Marejia
Mongolia - Mongoru
Nagy Britania - Eigoku/Igirisu
Neméto. - Doitsu
Olaszo. - Itaria
Oroszo. - Rosshia
Románia - Rumania
Spanyolo. - Supein
Svájc - Suisu
Thaiföld - Tai
Tibet - Chibetto
Új-Zealand - Nuu Jirando
USA - Beigoku/Amerika
Venezuela - Benezuera
Vietnám - Betonamu
Általában az angol elnevezést használják kivéve ha hatott a történelmükre..
Állatok - Doubutsu
angolna - unagi
béka - kaeru
boci - ushi
bogár - mushi
cica - neko
csiga - katatsumori
csirke - niwatori
csótány - gokiburi
daru - tsuru
delfin - iruka
denevér - koumori
egér - nezumi
farkas - ookami
giliszta - mimizu
hal - sakana
hattyú - hakucho
hörcsög - hamustaa
fóka - ashika
japán mosómaci -tanuki
jegesmaci - shiroguma
kecske - yagi
kígyó - hebi
krokodil - wani
kutya - inu
lazac - sake
lepke - chocho (tefu-tefu)
ló - uma
maci - kuma
madár - tori majom - saru
malac - buta
méhecske - hachi
mókus - risu
nyuszi - usagi
őz - shika
pók - kumo
polip - tako
rák(crab) - kani
rák(shrimp) - ebi
róka- kitsune
sárkány - ryuu
szentjánosbogár - hotaru
szúnyog - ka
teknős - kame
teve - rakuda
tigris - tora
tintahal - ika
vaddisznó - shishi
varjú - karasu
víziló - kaba
zebra - shimauma
Színek - Iro
arany - kin iro
barna - cha iro
ezüst - gin iro
fehér - shiro(i)
fekete - kuro(i)
halvány kék - mizu iro
halvány lila - fuji iro
kék - ao(i)
lila - murasaki iro
narancssárga - orenji iro
pink - pinku
piros - aka(i)
rózsaszín - momo/bara iro
sárga - ki iro
színtelen - mushoku
szürke - nezumi iro
tarka - iroiro
zöld - midori iro
Az i-k azért vannak zarójelben mert azzal együtt már melléknévvé válik a szó
Növények - Shokubutsu
alma - ringo
bab - mame
bambusz - take
barack - momo
búza - mugi
cseresznye virág - sakura
fenyő - matsu
fokhagyha - ninniku
fű/gyom - kusa
hagyma - tamanegi
juharfa - momiji
khaki gyümölcs - kaki
körte - nashi
kukorica - tomorokoshi
licsi - raichi
lila akác - fuji
makk - donburi
mandarin - mikan
rizs - kome
rózsa - bara
tengeri moszat - nori
tök - kabocha
uborka - kyuuri
Iskola - Gakkou
angol - eigo
bérlet - teeki
biologia - seibutsu
büntetés takarítás - batsusouji
csengő - chaimu
ebédszünet - hiruyasumi
egyenruha - seifuku
ének-zene - ongaku
évkezdés - shingakki
feladat - mondai
fizika - butsuri
földrajz - chiri
házi feladat - shukudai
igazgató - kouchou
irodalom - kokugo
iskola dal - kouka
kalligráfia - shodou
kémia - kagaku
klub/szakkör - bukatsu
matematika - suugaku
nyelvtan - bumpou
óra - jugyou
osztályfönőki - hoomurumu(HR)
rajz - bijutsu
rangidős - senpai
röpdoga - shotesuto
szemeszter - gakki
takarítás - souji
tanár - sensei
tanári - shokuinshitsu
táska - kaban
teljes pontszám - manten
vizsga - shiken
vizsga időszak - kimatsu shiken
Ezek a szavak közül néhány furcsa is van de azok is szorosan kapcsolodnak a japán sulik fogalmához (^.^)v
Tulajdonságok
alacsony - hikui
béna - yabai
boldog - tanoshii
borzasztó - osoroshii
büdös - kusai
csendes - shizukana
cuki - kawaii
csúnya(v.piszkos) - kitanai
drága(v. magas) - takai
égő - oshii
érdekes - omoshiroi
erős(pl. tea) - koi
fényes - mabushii
gusztustalan - kimui
gyors - hayai
halvány -usui
hideg -samui
hülye - bakana
idegesítő - urusai
jó - ii
jól néz ki - kakkoii
kegyetlen - hidoi(v. zankokuna)
keskeny - semai
kicsi - chiisai
könnyű(pl.feladat) - kantanna
könnyű - karui
langyos -yurui
lassú - osoi
meleg - atsui
nagy - ookii
nehéz(pl. feladat) - muzukashii
nehéz - omoi
olcsó - yasui
ostoba - ahona
ritka - mezurashii
rossz - warui
sötét - kurai
szép(v. tiszta) - kireina
tágas - hiroi
unalmas - tsumaranai
világos(v. vidám) - akarui
zajos – nigiyakana
Negatív jelzők...
béna:yabai
büdös:kusai
égő:oshii
gusztustalan:kimui
hülye:baka
ostoba:aho
|
Problémás tartalom jelzése
|
