Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/252868
|
Stardust
Azt mondtam, keveset tudok a szerelemről. Ez nem volt igaz. Jó sokat tudok róla, mert láttam, hosszú évszázadokon át figyeltem, és csak ettől volt elviselhető, hogy a Földet néztem. Az a sok háború, hazugság, kín, gyűlölet, el akartam fordulni, hogy ne is lássam többet. De láttam, hogy mennyire tud szeretni az ember. Kutathatod a világűr legtávolabbi zugát is, és te nem lelsz gyönyörűbbet. És igen, jól tudom, hogy a szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is, és könnyen összekeverhető a gyűlölettel. És azt akarom ezzel mondani Tristan, azt hiszem szeretlek. úgy érzem, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban. Mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd. És, hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit. Nem kell ajándék, vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért!
Stardust
Nem vagyok különleges, egy hétköznapi ember, hétköznapi gondolatokkal. Egyszerű életet éltem, nem állítottak nekem szobrot, a nevem hamarosan a feledés homályába vész, de egy tekintetben sokkal szerencsésebbnek mondhatom magam, mint bárki más: egész szívemmel és lelkemmel szerettem valaki, és nekem ez bőven elég.
(Szerelmünk lapjai)
|
