Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/252868
|
Álmok, álmok... édes álmok
http://www.youtube.com/watch?v=2aTayousyDE
Arra a szóra, hogy álomfejtés, legtöbben Freud nevét asszociáljuk. Az álmokkal kapcsolatban Freud legnagyobb érdeme talán az, hogy az álmot mint életterületet bevonja a pszichológia tárgykörébe.
Álomfejtés című könyvében kifejti, hogy mennyire fontos szerepe van életünkben a gyermekkornak. Véleménye szerint a korai gyermekkor traumatikus szituációiból eredeztethető a későbbi felnőttkori lelki zavarok nagy része. Ezek a traumatikus helyzetek gyakran a felnőttek szexuális provokációi, csábítási kísérletei, melyek – szerencsére – nem történnek meg, de tudat alatt azt kívánja az egyén, bár megtörténtek volna. Hasonló fantáziák jelennek meg álmokban is.
Freud Az álomról című tanulmányában írja, hogy a vágyteljesítést tartja az álmok legfontosabb funkciójának. Vágyaink gyakran ellentétben vannak megvalósulásukkal. A legtöbb, mivel valamilyen formában tiltott is, nem teljesülhet. Ezeket a vágyakat az álom teljesíti.
Az álomnak kétféle tartalmát különbözteti meg: a manifeszt és a látens tartalmat. A manifeszt vagy nyilvánvaló álomtartalom az, amit látunk, amire emlékszünk, amit el tudunk mondani. Ide tartoznak a tulajdonképpeni álomesemények. A látens tartalom pedig a lappangó, ami az előbbi mögött van, amit az jelent: tudatalatti vágyaink. Az álommunka feladata, hogy a látens üzenetet manifeszt képekbe burkolja. Az így létrejövő álomképek álcázzák, elrejtik, felismerhetetlenné teszik az eredeti összefüggéseket.
Az álom értelmezése tulajdonképpen dekódolás. Aki értelmezni szeretne egy álmot, annak vissza kell csinálni azt, amit az álommunka végzett.
Az álommunka négyféle tevékenységgel homályosítja el a látens tartalmat. A következőkkel: sűrítés, eltolás, képi megjelenítés és másodlagos megmunkálás.
A sűrítés azt jelenti, hogy az álommunka kettő vagy több képzetet, amelyeknek van némi közös érintkezési pontjuk, összekapcsol, s a keletkező keverék-képzet, ami valamiféle metafora, asszociatív kapcsolatban van a látens tartalommal, tehát a jelentéssel.
A második az eltolás: jelentős dolgokat az álomban közömbös dolgok helyettesítik. Mert a jelentős dolgok, amelyek az álom lappangó tartalmát képezik, fölizgatnák, esetleg föl is ébresztenék az álmodót.
Mind a sűrítés, mind az eltolás eredménye, hogy a látens tartalom egy másik formát ölt, nem jelenik meg közvetlenül, csak szimbólumok formájában. Ezzel Jung fog behatóbban foglalkozni.
Az álommunka végzi a képi megjelenítést is. Eredménye, hogy a gondolatok, képzetek vizuális formát öltenek. Freud hangsúlyozza, hogy az álmok jórészt vizuális képekből, látási tartalmú helyzetekből állnak. De Freud is észrevette, hogy az álomtartalom „...nem kizárólag helyzetekből áll, vannak benne elszórtan be nem olvasztott vizuális képrészletek, beszédtöredékek, sőt elfordítatlan gondolatmorzsák is.” ( Freud: Az álomról)
Ezeknek vizsgálatát, a manifeszt álomtartalom rendszerezését Mérei Ferenc végzi el. Mérei hat kvalitásmozzanatot különít el az álomban. A szemléletes rész az, amit látunk. Implikált tudásnak nevezi azt az ismeretet, ami nem szemléletes, nem látjuk, mégis tudjuk. Szerepelhet gondolat is az álomban, ez tartalommal bíró belső beszéd. Természetesen beszéd is járulhat ehhez. A tudatélmény az átélés módjára utal: az álomeseményeknek aktív részese lehetek, tehát átélhetem őket, mindezt olvashatom is, vagy akár színházban, moziban is láthatom. Mindezt kísérheti érzelem, félelem, szorongás, kellemes érzés...stb.
Végül az álommunka tevékenységi körébe tartozik a másodlagos megmunkálás. Ezt a mechanizmust az álommunka utólag végzi. Magyarázó kísérlet betoldásokkal, apró változtatásokkal arra, hogy az álmot összefüggővé, a nappali logika számára elfogadhatóvá tegye. Nem minden álomban találjuk meg a nyomát.
Freud szerint az álom reakció azokra a pszichikai és szomatikus ingerekre, amelyek az alvóra hatnak, ezeket dolgozza fel vágyteljesítő formában.
|
