Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/252868
|
Ami sertés ...
A házisertés, sertés vagy disznó (Sus scrofa domestica) a disznófélék családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) háziasított formája. Eurázsiából származik. A köznyelv gyakran falánk és piszkos állatként említi. Viszonylag magas intelligenciával rendelkezik.
Megjelenés és viselkedés
Feje aránylag nagy, orra kissé ormányszerű, jól mozgatható, és orrkorongban végződik. Farka rövid, lehet görbe vagy egyenes. Vaskos teste és rövid lábai vannak. Lábáin négy-négy ujja van, melyek közül a középső két nagy ujjának patáin jár.
A disznó mindenevő, tehát növényeket és állatokat egyaránt fogyaszt. Természetközeli élőhelyen tartva táplálékának egy jelentős részét a talajból túrja ki, így fogyaszt pl. rovarlárvákat, férgeket, gumókat és gombákat is. Ha hozzáfér, dögöt is eszik. E szokása azért jelentős, mert döglött vándorpatkányhoz akár zárt térben tartva is hozzájuthat, és ezen keresztül olykor trichinával is fertőződhet. Jó szaglása miatt szarvasgomba keresésére is használható.
44 foga van, zápfogai gumósak. Metszőfogai folyamatosan nőnek, miközben kopnak és élesednek is az alsó és felső fogsor súrlódása során.
Tartása és tenyésztése
A hagyományos külterjes tartásmód ma már megszűnt hazánkban. Ez a legeltető állattartás egy sajátos típusa volt, minkor a kondás (vagy kanász, csürhés) a disznók csoportját, a kondát (vagy csürhét) őrizte és terelte reggeltől estig. A kondák erdős vidéken is tarthatók voltak, és hasznosították a tölgyerdők makk termését.
A mai sertésállományok már nagyrészt zárt térben élnek, intenzíven tenyésztik őket iparszerű körülmények között.
Leggyakrabban húsáért és bőréért tenyésztik, de a szőrét is felhasználják ecset készítésére. Egyes fajtáit házikedvencként is tartják.
A sertések ivarzását búgásnak hívják. A nőnemű disznó, a koca, 8-18 hónapos kora között válik termékennyé, ekkortól 21 naponta tüzel. A hím, a kan 8-10 hónapos korában válik ivaréretté. Egy alomban rendszerint 6-12 kismalac születik.
Fajtái
Világszerte számos fajtáját tenyésztik. Nevezetes, ősi jellegű magyar disznófajták a szalontai, a bakonyi, a lengyel (vagy hegyi-) disznó, a tüskés szőrű erdélyi sertés és a mangalica. A világ sertéshús termelésének zömét ma már intenzív tenyésztésű hússertések adják. Egyes fajtáit, pl. a vietnami csüngőhasú sertést kedvtelésből tenyésztik.
Kulturális és vallási vonatkozások [szerkesztés]
Egyes vallások, mint pl. a judaizmus és az iszlám tiltják a sertéshús fogyasztását.
A disznónak kulturális jelentősége vagy szimbolikus szerepe van számtalan művészeti alkotásban. Közismert példák erre a Nobel-díjas angol író, William Golding regénye, A legyek ura (1954), vagy a Kispál és a Borz együttes sok dalszövege is.
|
