Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Hati naplója


Fenris [327719 AL], gazdája Hati
Egy kis baleset

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/327719
Egy kis baleset

Alig várva ,de nyugodtnak látszva a nap végét vártam,a magam mindig kedvenc hátsó padjában.Azért a kedvencem,mert itt nagyon jól lehet puskázni...Mint tudjuk,ebbe talán a mi osztályunkból vannak a nagyon profik...bár nem az én szokásom a csalás.Inkább elfogadom amit megérdemlek-én a becsület mintaképe XD.A hazajutásról álmodoztam,mikor a tanárnő,számomra élesebb hangja vágta szét az álmodozásaimat.A könyvemért nyúltam.A kedvenc padtársam megkereste nekem,előhúztam egy A4-es lapot,és elkezdtem rajzolni.A tanárnő felolvasta a hosszú oly annyira utált verset.Nem angyon figyeltem rá,de még csak az kéne hogy mégegyszer meg kelljen halgatom...A csengő megszólalt végre valahára.Athittem beledöglök ebbe a versbe,de valóban csodával határos módon túléltem.Mindneki kiviharzott a teremből mint egy időzített atombomba.Elvánszorogtam a hugomért,és mentünk haza.Péntek volt.Alig vártam hogy otthon a gép elé,vagy az ágyamba bedőlhessek.De ahogy végre hazajutottam,a telefon megcsörrent.Kellemes meglepetés ért.Enikő hívott,egy nagyon jó barátnőm.Elhívott biciklizni,mert nagyon meleg,napos idő volt.Nagyba happyztem,hiszen ki bír ki egy ilyen döglesztőnek napod napot anélkül hogy kimenne az udvarra?Én biztos nem,mert mire megnézek még egy animét úgy fogom magam érezki,akár egy grillsütőben lennék.Felpattantam a sárga magas birngámra,és Enikőékhez tekertem.Szinte azonnal indultunk.Enikővel felmentünk a felső hosszabb utcákba,és lejöttünk egy kerülővel a Dunapart felé,de nem mentünk oda le.Enikővel egyet értettem abban,hogy menjük el a nővérét,megkeresni.Tiltott volt lemennünk a Dunapartra vagy nem,ha ő is lemegy,mi mért ne?A Dunapart felé közeledtünk.Bicikliseket láttunk bemenni a Dunapart útjaihoz,gondoltuk talán Lilláék.Elsuhantunk arra az útra,ahova azt feltételeztük,hogy ök tekergetnek.De az én brilliáns ajánlatomra visszafordultunk.A hátunk mögött egy nőt láttunk kutyával nála.Nagy fekete kutya volt,és eléggé vidámnak látszott.A nő elengedte.A kutya nagyon boldogan szaladt utánnunk,de mit sem törődtünk vele.Enikő mögött voltam,és ki akart fordulni mellé.A kutya ott volt előttem.Állt,és nézett,de nem szaladt el.A dudám most nem volt a bicklimen,pedig igencsak jó szórakozásnak bizonyult volna útközbe baromkodni vele...A kutya még mindig állt.Enikő előrehúzott előttem.Ki akartam fordulni most balra,de nem sikerült.A kutya hullámos szőréhez ért a biciklim kereke.A 2 féket telejesen behúztam,és mint őrült bogár ablaknak,leestem jó angy pufanással a birngáról.Csúsztam egy kicsit a földön.A kutya most elszaladt.Enikő visszajött,hogy mi a jó édes búbánatot tökölök én még.Fel próbáltam állni,aztán éreztem,hogy valami nagyon szétnyílik a térdemen.Jó kis éles fíling volt,mintha egy kést vájnának bele és vésnének vele egy nagy lukat a térdembe ugyanabban a másodpercben.A nadrágomon egy nagy szakadás tátongott,aminek a szélén vér volt.Felhúztam a nadrág szárát.Gyönyörű,éles kövek által vájt mélyedések voltak a térdnem helyén.Ahol végigcsúsztam,apró,csillogó vérfoltok voltak.Összeszorítottam a fogaim,és felálltam.Megnézem a másikat.Azon nem egy seb tátongott.A jobb odalai térdem amit először néztem meg,úgy becsültem legalább 3-4 réteg bőrt húzott le az út.Hihetetlenül fájt.Enikő és a nő odaért.Láttam mindkettejükön,hogy néznek angyoakt az én csodás művemen,amit a kutya jóvoltából hajtottam végre.Olyan gyönyörű mély volt a seb...Teletöltötte az egész térdemet szinte,a vér lassan csurdogált róla lefelé...Vér,az én szar ízű vérem.A nő fogott néhány PZS-t,és a térdemre nyomta.A kutya miatt kért bocsánatot,pedig én voltam a hibás,hogy mind2 féket teljesen megpróbáltam behúzniA vérzés mire kb. elállt,felállítottma a biciklit,és felültem rá.Nem volt arra más mód,hogy hamarabb érjünk haza.Átsikerült menni sikeresen a főúton.A térdemen tátongó sebre gondolni se akrtam,abban bíztam hogy nem mély,és nyugodtan mehetünk majd tovább,ha le lett fertőtlenítve.Enikőékhez értünk,igaz,alig volt közelebb,de mégiscsak közelebb volt.Enikővel bementünk a konyhába.Enikő apja fertőtlenítőt hozott.Becsuktam a szemem,és összeszorítottma a fogaim,ahogycsak ment.De sikoltoztam mint a sikoltó kponyák.Nagyon fájt.Biztos lehettem benne,hogy mélyebb,mint amire számítottam.Miután a csípő érzés elmúlt,kivánszorogtam a biciklimhez,és hazatoltam.Enikő követett.Nállunk maradt.Anyám is furán nézett rám."-Kinga,nem is te lennél,ha ez veled nem történt volna meg!-" És anyámnak igaza volt,mint mindig.Hihetetlen fájt.A tavaj augusztusi nagy esésem óta nem vágytam mégegyre.Járni nem nagyon tudtam.Az alvásról nem is beszélek...Nem álmodtam,vagyis nem emlékeztem rá,hogy álmodtam volna.Ez nálam nem jelenthet túl sok jót.Nem tudtam,mi történhet még a térdemmel,és nem is akartam megtudni,mert egy kis rosszat sejtettem.De legyen rossz vagy jó,ugyse halok bele...vagy igen?
De neked,kedves olvasó,jót jelent ez az én "álmatlan" éjszakám,ugyanis a további dolgaim már túl sokak,és túl hosszúak.Megúsztad,de figyellek...legközelebb nem úszod ilyen kis "kevés" írással!*gonosz vigyor*
További szép napot,és legyél rossz...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat