Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Hati naplója


Fenris [327719 AL], gazdája Hati
Semmi különös

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/327719
Semmi különös

Feketeség.Furcsa alakok.Színek a semmiből.Kék,vörös,sárga,zöld...Alakok.A színek alakok lettek!Táncikáló,járkáló,színes alakok.Körbejárnak.A feketeség egyre nagyobb lesz,el akarja takarni a fényes alakokat.De már nem tudja.Hatalmas zaj,mintha az ég dörögne.Lassan kinyitom a szemem,és valami nagyon halott fényt látok beszűrődni.~A fene,reggel van...~Azon járt a fejem,hogy talán fel kellene kelni,de mielőtt mozdulhattam volna,visszadobott valami az ágyba.A szemeim leragadtak.És ugyanez eljátszódott újból.A második alkalomnál nem engedtem annak a valaminek,hogy visszarántson.Tudta hogy mit akarok.Nem akartam suliba menni.Nem akartam újból,azon az őrült helyen rohadni,fáradtan,és talán az agyamat játszva.Szeretem,ha mások miattam kezdenek el röhögni.Szeretek hozzájuk kedves lenni.Így csak egy bohócnak tűnök,aki játssza az agyacskáját.Igaz,hogy télleg höjje vagyok,de kikérem magamnak,nem csak ilyen vagyok.Ne tessék csak ilyennek nézni!
Lassan feltápászkodok.Szokásosan,fáztam,mikor felálltam.Hirtelen kijönni a dunyha alól..Gyorsan felöltöztem,összerámoltam a cuccaim,és indultunk a suliba.A régi,fekete audi ajtaját kinyitottam,és beültem előre.Végignézek rajta.Emlékszem,ugyanígy ültem,mikor óvódás voltam.Ez a kocsi idősebb mint én.Pontosabban,15-18 éves.Sok emlékem van vele.Csak pár perc mire odaérünk,de nekem örökkévalóságnak tűnik.Ránézek az órára.Megint elkések.Kit érdekel.A kémia úgy se köt le.Berontok az osztályterembe.Még nincs benn a tanár.Lerakom a cuccom,és kiszaladok felakasztani a kabátomat.Ahogy beérek,a tanár is jön utánam.Unalmas óra.Monológ,unalmas dolgok.A padtársam egyből megröhögtetem,ahogyan beérek.Őszintén röhög.Ezt szeretem benne.Beszélhetek hozzá teljesen őszintén,nem sértődik meg,csak röhög tovább.Úgy tűnik nekem,hogy ez őszinte.Ugyanolyan őszintén beszél hozzám,mint én hozzá.Nem hazudunk egymásnak.Vagyis én neki nem.Tudom hogy nekem sír el mindent.Idegesítő egy padtárs tud lenni,de mást ideális padtársnak nem nagyon tudok tippelni.Idegesítő,de nekem sír el sok mindent.Én meg itt vagyok hogy felvidítsam,vagy vigasztaljam.Ha neki komoly a dolog,akkor azt úgy el tudom viccelni,hogy nem sértem meg,de röhög rajta.Mondta,hogy az ami hiányzott a karácsonyi szünetben,az én baromságaim voltak.Otthon lehet hogy ő is egy szomorkás lélek,aki ezért,meg azért szomorú.Én is ilyesmi vagyok.Csak neki szerelmi bánata van,nekem megy egyszerű,mindennapos.Olyasmi,hogy milyen kicsinyes vagyok.Folyton azért szenvedek hogy hogy nézek ki.Milyen randa vagyok.Hogy miket szeretek.Milyennek kell lennem mások szemében,hogy ne utáljanak?És hogy senki se olyan hülye mint én.Mindenki jobb nálam.Senki se jár folyton úgy feketében mint én.Ez a szín különböztet meg."Engem megöl a normálisak színes élete."Mert hiába színes meg vidám,nem érzem jól magam a sárgába,a rózsaszínbe végképp,a világoszöldbe pláne,és bármit mondhatok,de világos színek taszítanak.A sötét színek.Segítenek elrejtőzni.Ezért szeretem őket.
Lefut a kémia,jön a matek.Semmi különös.Unalom,töröm a fájó fejem.
Fizika.Doga,egyébként semmi érdekes.Folyton ugyanaz a dal cseng a fülemben:"Don't leave me alone...falling in the black!...Can you hear me?...Falling inside the black,falling inside the black..."Az álmom valahogy erről szólt.Csak a feketeségre,és pár kis fénypontra emlékszem.Tőlem furcsának hangzik,de szivárványosak voltak.Főleg kékesek.Ez fog nagyon érdekesen hangzani tőlem,de gyönyörűen ragyogtak.Valahogy éreztem,hogy ott állok a sötétben,és megvilágítanak a fények,de nem érzem magamon őket.Csak messziről...
Magyar.Elrajzolgattam.A Petőfi versek jól lehangolták Southka padtársamat.A szünetbe jól felvidítottam.Igen,most felcsillan a szemem.A sárkányos story! És hurrá,elvállaltam a tombola árulást XD Anyám,mit fogok alkotni...alkotok is,visszaadtam a tombolát a fenébe XD
Ének.Semmi különös,csak olvastunk,és arról írtunk.
Német.Hatalmas volt.A tanárnő az állatokat akarja venni most...Hát írt egy feladatlapot házinak.Mit csinál a fóka?Úszik,merül,és...jógázik?XD Akkorát röhögtünk,h az nem igaz.Megszólal a tanárnő:-A fóka az fókázik...-Erre meg még jobban röhögtünk.Szóval fontos tény,hogy a fóka fókázik.Aztán a fókázik helyett azt értettük h rókázik...Mert nem is mindegy,hogy forogva mókázó róka,vagy morogva rókázó fóka.(Nem mindegy,hogy kecsesen ringó fecske,vagy recsegve fingó kecske.)
Német után,meg szabaaaadsáááág!Huhh,most megyek a nagyanyámhoz,végighallgatom a fejmosását,aztán megyek haza...Megyek,megyek,gondolkodok.Csak apró dolgok.Vagy mégse?Nem tudom.Hangok.Hallom,a templom kapuja előtt cigiző 8.adikosok,és 9.edikesek.Könnyedén beköphetném őket.Nekem csak pár szó,de nekik fejmosás.Nem,jószívű vagyok...Köszönnek nekem.-Szija Kinga!-Visszaköszönök.-Hello.-Aztán már rám se hederítenek.Elhaladok mellettük.Érzem,az undorító cigi füstnek a szagát.Ettől a visszataszító szagtól hányhatnékom van.Sose bírtam.Most nem azért mondom,mert megjátszom a jó kislányt.Ilyen vagyok.Jesszus,és a farsang?Mit fognak aztán rólam mondani?Kíváncsi vagyok,mit fognak kitalálni.Most az cseng a fülemben:This is who I am,and this is what I like...és hogy because the drugs never works,they gonna repair your heads...Hát igen.Ha lefordítod lefordítod,ha nem,nem.Leszek olyan szemét,hogy rád hagyom.Mikor aggódni kezdek,folyton ez a 2 különböző szám jut eszembe,és valahogy ad egy kis magabiztosságot.A kedvenc anime karaktereim jutnak róla eszembe.A másodiknál a Jasdebi.Egyszerűen csak avval foglalkoznak,ami leköti őket.Nem érdeklik,hogy mások mit mondanak.Az elsőről Lavi.Idétlen,de a társai megszokták,és elfogadják.Na minn1,engem se fog senki se érdekelni.Jól fogom magam érezni,és kész!
{Még jó sok van ám hozzá,úgy vigyázz!Folytatom!}



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat