Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Hati naplója


Fenris [327719 AL], gazdája Hati
Slánge

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/327719 		Slánge

mode:Grell is WACK AMV
[APH] RUSSIA -агония-
warning:insanity,tömény hülyeség

Szóval,kis történetünk ott kezdődik,hogy rég írtam,és el akarom ütni az éjszaka idejét,mert úúúgy ki akarom magam aludni.Egyébként 1:52 van.
Voltam szóbelizni 2 napot.Először a pomázi művészetiben.Ott láttam,hogy mindenki mosolyogva jön ki.Biztos jókat mondtak mondtak nekik a tanárok...de ha mindenkinek,akkor fle vannak véve,azt holtbiztos.De akkor a suli érdeke,hogy felvegyék,nem az,hogy a diák törekedjen a minnél jobbra.Ezt nehezen magyarázom,enm biztos,hogy arra gondolsz evvel amire én..de a lényeg,hogy nem biztos,hogy jó lenne ez így nekünk,felvételizőknek.Valami sunnyogást látok a háttérben.Meglátjuk.Végül is,kedvesek voltak.Féltem,hogy a rajzaim nem lesznek elég jók,mert rajzverseny volt,ami teljesen elkeserített...Azt hittem,tlaán valamelyik emlékszik rám,és a rajzomat kevesebbnek fogja fle,mint amit én beleadtam.De tetszett nekik.Örültem ennek.Ahogy jóanyám fogalmaz,el voltak ájulva a rajzaimtól,és én kellek oda.Hát nemtom,ha arra kellek,hogy a suli jó nevét erősítsem,és aztán nekem ne sok legyen,az úgy nem fog működni.Meglátjuk.Lényeg a jó társaság,úgyis szeretek szeretni mindenkit.Azt mondták,fel vagyok véve.Cloud 2 High...olyan fura,eleinte a cél,hogy bekerüljek,az első lépés a felnőttkori álom felé annyira távolinak tűnt.Akárhogy nyújtózkodhatok,nem fogom elérni.Most emg olyan egyszerű.Lelkesít.Azt mondja,rohanjak a közepébe.De biztos jó lesz ez így nekem?Mint mindig,minden emberi szívbe benne van,hogy félek.Talán mintha amgától az örömtől félnék,hogy olyan öröm ér,amire nem készültem fel.És túl nagy lesz.Nem fogom tudni,mit kezdjek vele.Vagy majd egy szakadékba hullok,és bukás lesz az egész.Ettől félek.Nem fog ez működni.Hiába szép.Hiába jó.Lehetetlen.Éneken felolvastatta a tanár a Porgi és Besszt.Ez egy opera,szerencsére nem kellett meghallgatni.A vége az volt,hogy egy tengerparti kis városból Porgi elindul Besszért,a lányért New York-ba,egy kecskefogattal,ugyanis Porgi béna.Megkérdezte a tanár,hogy mi hogy fejeznénk be.Jöttek a hepi endes dolgok.Nemtom,kecskefogattal New Yorkba nehéz eljutni.Gondoltam,Porgi kinyúlt már az út negyedénél,Bessz meg jól beszívott.De nem mondtam el az ötletem.A tanár azt mondta,a párhuzamos osztály,a b,-sek végig-végig csak szegény Porgit akarták kinyúvasztani út közben,míg a mi osztályunk többsége azt gondolta,hogy úgyis elér Besszhez.Azt mondta,a bizalom nincs emg ebben.A bizalom aziránt,hogy lehetséges evvel a történettel kapcsolatban igaz szerelem.Aki az útközbeni halálra gondolt,annak nincs bizalma a körülötte lévő legtöbb emberrel.Magamra néztem...Igen,komoly 2-3 emberben bízok.Senki másban.Se családtagban,se haverban.Rég feladtam és el is veszítettem mindent,ami volt a bizalomból.Amennyi van,elenyésző,de létfontosságú.Valamiért megint fáj belül,mikor erre gondolok.Talán ezt hívják szívnek?Csak mért tekint oda vissza,ami egy kis fájdalmat okoz neki?Dehülye.Van valami célja vele?Én megtanultam,amit tudtam belőle.Csak elvesztettem vele sok mindent.Elég idegesítő,magányos érzés,mikor alig mersz bízni,vagy egyátalán nem is.Elkeserítő.Eszedbe jut,hogy miért is nem.A szemed meg nagy sunyi,és máris ontja magából a vizet.Más meg emiatt mond emosnak.Mert nem élt át olyat,amit én többször is.Feketében vagyok.Csak mert néha undorodom a naiv,túl színes világtól.A fekete elrejt,mégis feltűntet.Mögé tudok bújni.Ezért.Csak alig van hitem,de ami van,az marad.Csak még mindig aggódok...hogy jövök én ki felnőttként?Stars 2 High...
Voltam a Kőrösiben is szóbelizni.Bátyóék anyja azt mondta,a tanárok tantárgyait dicsérjem minél jobban.Az volt a gáz,hogy fogalmam sem volt,mit tanítanak.Elvette az egyik az irodalom füzetem.Az lesz a magyar tanár.De kár,az pont tele van rajzokkal XD Azért hogy legyen jó benyomás is,megmutattam a rajzaimat nekik.Tetszettek,ennek örültem.Meséltem,hogy tudok folyékonyan angolul beszélni.Hát nem jött be.Átkanyarodtam az oroszra,hogy azt szeretném tanulni.De mért?Ott helyben azt mondtam,mert gyönyörű az orosz irodalom,és a nyelv is szép,bár komikus eleinte.Most a kádban pancsikolás alatt gondoltam ki,mit kellett volna mondani.Mert egyébként a klotyón ülve is jó ötletek születnek.Szóval,valóban el kellett volna mondanom,miért szeretem.Szimpatikus.Néztem a Hetaliát,és ott halálra röhögtem magam Oroszország idiótaságán,de a háttérben nagyon jól látom a tragikumot,meg az ilyeneket.Szóval ezért gratz a készítőnek.Meséltem volna az orosz fiúról,akivel a PWn találkoztam.És mennyi,de mennyit beszélek vele,és milyen egy jófej,mennyire kedves,satöbbi.Pedig eleinte meg is kérdezte,hogy megijedtem-e azért,mert orosz.Mondom nem.Így fokozatosan megszerettette velem a nyelvét,és a népet.Mutatott táj fényképeket,a kikötőt,a hajókat...elvarázsolt,hogy így mondjam.Mesélt nekem a történelemről.Érdekes volt.A végén emg is mondtam neki,hogy nagyon szépen köszönöm.Komolyan,olyan érdekesen magyarázott,méghozzá angolul,hogy nem tudtam elkapni a fejem a képernyőről.A nyelvről is beszélhettem volna.Tetszik,hiába komikus.Mikor egy orosz énekel,eddig úgy hallottam,nem bírja ki,hogy a szívét-lelkét bele ne énekelné,mert maxot akar teljesíteni.És olyan.Jó kis "művészien" kellett volna kifejezni,valahogy így."Mikor hallgattam egy szomorúbb orosz dalt,a szemem előtt lebegett szinte a végtelen havas táj,a fenyőerdők,az örökös hóesés,az a gyönyörű,nagy tél az erdőkben,ami ott van.Az énekes hangja meg fagyosabb és hidegebb,mint Szibériában a legzordabb tél.Ilyenkor kellemes borzongás fog el.Ha vidám,akkor látom a személyt arcát,látom mögötte a napfényt,és hiába hideg a táj,a hangulatot akárhol profin hozza.És ez teljesen elvarázsolt benne.Ilyenkor döntöttem úgy,hogy szeretném érteni,mit mondanak,és mit akarnak átadni a mondandójukkal..." Ez biztos megfogná őket.De azért nekem is jókor jut eszembe XD Segáz.Kicsit hülyén nyílvánultmam meg előttük,de kit érdekel.
Egyébként álmdotam egy furát,ezért Slángeee.

Sötét,vörös színű volt minden.Vagyis lila-barna.Fehérrel keverve.Egy magányosan ülő gyereket láttam.Valami partira ment,ahol elrontott valamit.Kergették.Meg akarták ölni.Le akarták szúrni.Menekült.Határozott volt,de kétségbeesett.Végül egy nagy dagadt gyerek ment utánna.Nem bírta lerázni.Bezárkózott egy fehéres helyre.A másik követte.Be akarta törni az ajtót.Megölni.A gyerek sikított,ordított,de az ajtó betört.Valami padlás szerű hely volt.A gyerek félt,de támadott.Kiosztotta a másikat.Eztán vége lett.Egy utat láttam,magam előtt a Dunát,mögöttem egy búzamezőt,mondom,most szántunk?XD Anyám ott állt mellettem.Vagyis mintha ő lett volna.De észrevettem,hogy én nem én vagyok,hanem Ciel.Mármint,Ciel fejébe belelátok,és irányíthatom egy kicsit is őt,de erről maga nem tud semmit.Lassacskán sikerült elfognom a gondolatait,és álomba merítenem őt,mire én uralhattam.Kiadtam az utasítást,hogy menjen előre,lépjen az útra.Megtette.Egyre közelebb és beljebb ment.A Duna egy tóvá vált.Szabályos téglalap alakú tóvá.A víz remegni kezdett,és kiugrott belőle egy hatalmas óriáskígyó.Nagyon emgrémültem.Anya ordított,hogy vigyázzak,meg fog harapni.Utánnam nyúlt.Ciel lábainak megparancsoltam,hogy siessenek.Amennyivel rövidebbek voltak a sajátoménál,nem tudtak olyan hosszúakat lépni,így elég sokat kellett manőverezni,hogy ne legyen belőlünk vacsora.Cielre is vigyázni kellett,mert...mert...nemtom.Csak úgy.A végén beértem a búzemezőbe.Fölöttem az ég olykor világoskék,aztán sötétkék eltt.A mező aranysárga volt még mindig.Éreztem,hogy Ciel szíve ver,én emg félek.De mertem felébreszteni az alvó fiút.Ijedten lihegésre ösztönözve a gyereket,cska bámultam a tó felé.Tengeriszörny Tahiban?O.O Hú...Azután nagyon féltem.Innen kiesett,mi van,de azt tudom,hogy egy nehezen megmászható helyre keleltt felkapaszkodni.Ciel nagyon kicsi,alig ért el valamit.Nem volt létra,vagy valaki más bakot tartani.Próbáltam vigyázni,de csupa horzsolás lett,mire felértem vele.Nemtom honnan,de azt tudtam,hogy valaki el akar vezetni valamerre.Követtem.Nem is egy személyt,inkább egy kósza gondolatot,de úgy tűnt,mintha lenne valaki előttem,és vezetne.Odaértem.Egy nagy fa volt,alatta vízzel,és egy kis ajtóval.Elkezdtem keresni,hogy jutok így be.Ciellel nem is lenne annyira nehéz,hiszen kisebb,mint én magam,jóval könnyebb lenne kezelni.De sehol nem volt egy repedés se.Egy kisebb ajtót fedeztem csak fel.Belelógattam Ciel kezét,mire buborékok törtek fel,és sárgás hal eltt Cielből O.O Mondom jóég,micsináltam,ha ezt Ciel elhablatyolja szebászcsánnak,akkor megdöglök.Segáz,csináljunk valamit,ha már halak vagyunk.Gondoltam,ússzunk csak át az ajtó alatt.Ez sikerült O.O bent csurom víz lett szegény Ciel,de legalább visszaváltoztattam,és megúszta pár karcolással.Bent fura mód tudtak rólam.Minden világoskék és arany volt.Tudták,hogy én csak Cielt irányítom,vagyis látom őt valahonnan,és úgy tudom irányítani.Azt mondták,ott náluk meghúzhatom magam,oda nem talál a kígyó.De mijeza slánge itt?Oo Halvány lilasárgazöldpiros gőzöm se volt,dehát,akkor már ott maradtam.Rájöttem,hogy csak halként tudok bejönni.Ha nem egyedül megyünk be,akkor az idősebb személy lesz hal,és mi csak a halon élősködő akármik közül leszünk egy.Mindenben az volt a veszélyes,hogy könnyen ebvérezhet a halacska,és ha nem tud kiszabadulni az ott útban lévő akadályoktól...nos,mi is vele halunk.

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat