Tartalomjegyzék
- (Shiro)
- (Deadman Wonderland)
- (Two steps from hell)
- (Lacrimosa)
- (Sound of Madness)
- (I dont know title for this)
- (Just nothing)
- (Snowstrom)
- (Devil May Cry)
- (Selfish)
- (White reflection)
- (Smells like teen spirit)
- (Stray)
- (Winter)
- (Hurt)
- (Kingdom Hearts)
- (Monoshitsuji)
- (Forever)
- (Violinist of Hameln)
- (Hollywood w**re)
- (Slánge)
- (Redemption)
- (Welcome,2010)
- (Sounds in the darkness)
- (Insanity)
- (I dreamed a world 4 myself)
- (Let's start a RIOT!)
- (Blood,blood)
- (Shut up)
- (Birthday desires)
- (Kémia,PW,Pluto)
- (Night,night)
- (Heart attack)
- (Here again,welcome school!)
- (Real,really)
- (The last word is mine)
- (Egy éjjelen...(2))
- (Tábor)
- (How it feels to be alive?)
- (Welcome summer!)
- (Walkin' alone)
- (Eperfesztivál,meg minden)
- (Kirándulás)
- (Cirque du Freak)
- (Napi baromságok)
- (Animecon,és egyéb)
- (Underworld under the bed)
- (Walking forever)
- (Drawin',just drawin')
- (What's this?!)
- (An Artist)
- (Animecon)
- (Just everything)
- (So tried)
- (Vampire,vampire)
- (Rain,rain)
- (Április 2)
- (Április 1)
- (Chrno Crusade)
- (Péntek éjjel)
- (Össze-vissza minden)
- (Ez meg az meg mindenféle)
- (A mai nap)
- (Can't w8 until the summer comes)
- (Jó okok,h mért nincsen házink)
- (Szerepjáték,és értelmes dolgok)
- (Még1 nap)
- (Csak 1 nap)
- (Unalmas,szokásos duma)
- (Mai PWs történtek)
- (PerfectWorld mánia,és a szokásos)
- (SNOW)
- (Péntek 13)
- (The vampire and the werewolf)
- (Farsang!)
- (Csak egy újabb nap)
- (Semmi különös)
- (Farsang és DGM)
- (Rosszra fordul?)
- (Hello,suli!)
- (Vér és ceruza)
- (Éjféli őrület)
- (Darren Shan-Csak tovább)
- (Anime)
- (Nostalgia,mikulás,és péntek)
- (Csata)
- (Játszok)
- (Tél)
- (Egy (viszonylag) nyugodt nap)
- (Csak tovább...)
- (Szünet után:nem is könnyű...)
- (Őrület:végre itt a szünet!)
- (Hétfő,avagy legyen már szünet)
- (Szülinap)
- (Péntek 17)
- (Átlagos? szerda)
- (Hétvége)
- (Unalom nap)
- (Sweet dreams...)
- (Egy hosszú szombat)
- (D.Gray-man)
- (Vampire Knight-Anime vs.manga?)
- (Találka-malálka)
- (Darren Shan-folytatás)
- (Hétköznapi hétköznapok)
- (Darren Shan)
- (Death Note filmek)
- (Miénk itt a tábor!)
- (Egy éjjelen...)
- (Final Fantasy 7-Advent Children)
- (Mégegy firka)
- (Egy kis firka)
- (Death Note manga)
- (Egy jó kis szerda)
- (2008-06-02)
- (2008-05-26)
- (Karib-tenger kalózai)
- (Death Note)
- (Séta a Dunaparton)
- (Szellem..?ITT..?!!)
- (Bartimaeus triológia)
- (Egy kis baleset)
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/327719
|
Snowstrom
Álmodtam.Hófehér volt minden.Repültem.Végre szabad voltam.Nem kötött semmi sem a földhöz.Nem volt semmi kötelezettségem.Nem is akartam mást,csak repülni,suhanni,el a végtelenbe,hogy aztán végtelenné tegyem ezt az álmot.
De vége.Előbb-utóbb fel kell ébredni.
A tűz lassú,parázsló pattogását hallottam,ahogy óvatosan kinyitottam a szemeim.Az öcsém,Eiriol [erjol] a vállamra dőlve aludt.Még hallottam és éreztem a tüdeje egyenletes mozgását;ebből tudtam,hogy él még.Ki van hűlve,éhes,fáradt,de még él.Ugyanez a helyzet velem is.Itt nincsenek álmok.Csak egy szemhunyásnyi pihenő jelenthet pár perces megnyugvást;-vagy az,ha a megpihenésből többet sohasem kelsz fel.Kint tombol a hóvihar.Fogalmam sincs,hova kéne mennünk,és mit kéne tennünk.Fiatalok vagyunk.Immár senki sincs,akit ismerünk ebből a világból.Senkiben sem bízhatunk.
Mindketten egy ősi klán tagjai voltunk.A hegyekben laktunk,egy ideig még békében.A klánunk tagjai többnyire félvérek.Fél elfek,törpök,démonok,-kik ritka mód mind békésen éldegéltek egymás mellett.Csak jött a többi nép kapzsisága.Mindenkit bevetettek a háborúba,a legnagyobb háborúba,amit a hegyekben élő népek valaha is elszenvedtek.Én íjászként álltam be a seregbe,habár a transzformációs képességeim jóval nagyobbak voltak,minthogy mágus íjászként végezzem.Bár így sem bírok átalakulni nagyobb lényekké.A legjobb,amit ki tudok hozni magamból,a főnix és a farkas.Ezenkívül kisebb állatok,mint macska,denevér,és egér.Az öcsémmel más a helyzet.Neki hihetetlen tehetsége van arra,hogy szellemidéző legyen,azonban nem lett belőle több egyszerű harcosnál.Pálca helyett kard került a kezébe,mint energiával töltött kesztyű helyett íj az én kezembe.Rajtunk kívül még sok fiatal járt így.Csak mind hiába.Elbuktunk.A nép többsége holtan nyugszik immár a hegy belsejében valahol.Túlélők alig maradtak.Mindegyikük más-más irányba indult.Senkinek nem volt hova mennie,vagy hol élnie.Volt,aki nekivágott a jeges halálnak,mint mi,de volt olyan is,aki inkább a könnyű utat választotta,és a csatamezőn maradt holt társaival.Mi eljöttünk.Egyikünk sem tudja,hova tartunk,vagy hova jutunk,csak megyünk,amerre a szemünk lát,és lábunk bírja.De már nem sokáig.
Mormolok egy egyszerű varázsigét,mire a tűz jobban fellángol.Ez biztosítja,hogy ne aludjon ki,míg újból fel nem ébredek.Közelebb húzom magamhoz az öcsémet,és a végtelen hómezőkre nézek.Csak puszta fehérség.Vakító hóvihar.Semmi más.Félek.Nem akarok meghalni.Nem akarom az öcsémet is elveszíteni.Hallom,hallom,hogy reszket,és álmában megszólal:-Iestyn(ísztin),ugye vége van már,ugye,ez nem a valóság?-Suttogja halk,elhaló hangon.Nem is akarok belegondolni,mit álmodhat.Azonban nekem is szükségem lenne még a pihenésre.Mégegyszer,talán utoljára is ;- álomra hajtom a fejem,hogy ne is kelljen többet látnom a tomboló hótömeget,és a csendes,halált adó végtelenséget.
2.
Már legalább 2 hete bolyongunk.Ételünk alig,vizünk fogytán,energiánk nem sok.Már a tűz felélesztéséhez is kimerült vagyok.Eiriol nem különben.Már nem zuhog a hó,de ugyanolyan halált ígérő,mint azelőtt volt.Hidegebb,mint valaha.Teljesen átfagytunk.Ebben az állapotban inkább azt kívánnám,hogy bárcsak lefeküdhetnék,hogy örök álomba zuhanjak.De nem tehetem meg.Eiriol miatt nem.Nem szabad előtte gyengének mutatkoznom,különben elszántság nélkül a végkimerülésben feladja.Talán őrültség még taposni az utat,de megfogadtuk,hogy utolsó csepp vérünkig élni fogunk,és megyünk.Már órák óta menetelünk némán,lassan mire a horizont egy távoli pontján szokatlan fekete folt tűnik fel.-Iestyn...mi az ott?-Kérdezi elhaló hangon.Megállok,és a szemem elé teszem a kezem.Kell egy pár perc,mire kifürkészem,mi is az egyre sokasodó fekete folt.És rájövök.Érzem,ahogy arcom a rémülettől még fakóbb lesz,hosszú elf füleim ijedten csapódnak hátra,és mindkét szemem kikerekedik.-Hé...mi a baj..Mi olyan ijesztő??-Rángatja meg öcsém a kezem.De ő is felnéz az égre,és rájön.Sárkányok.Nem túl biztató jel.Ahova csoportba mennek,ott biztos csata lesz.És most ide jönnek.Egyre alacsonyabban szállnak.Én gyorsan észbe kapok,és megpördülök.A táj másik felében földön menetelő,szárnyas sereget veszek észre.Nem lehet őket tisztán látni,de többnyire vöröses bőrszínük és vadul csapkodó szárnyaik elárulják őket.Démonok.Úgy tűnik,tisztavérű démonok.Legalábbis a többsége.Azt hittem,a fagyos halálnál rosszabb nincs;de már rájöttem,hogy talán mégis van.Gyorsan karon fogta, Eiriolt,és futottam,ahogy csak a lábam bírta.-H..hova megyünk?!Itt úgysem találsz rejtekhelyet...-De közbevágtam.-Nem érdekel,menjünk bármerre,csak minél hamarabb el innen!-Éreztem,ahogy a hideg az arcomba mar,egyre jobban fázom,és túllépem a korlátaim.Már hallani a rohanó démonsereg tébolyult ordítását,és a sárkányok hangos üvöltését.Hallani,ahogy több ezer kard csattan,nyilak repülnek a magasba,és mögöttem tűz lángol fel.Fülsüketítő a zaj.De csak egy dologra figyelhetek,minél messzebb kerülni innen.DE érzem,hogy forróság önt el.Vörös folyadék cseppen a fehér hóba,és folyik végig derekamon.Elterülök a hóban.Zakatol az agyam,légzésem nehéz,az émelyítő fájdalmat szinte nem is érzem.Hosszú,fekete hajszálak lógnak a szemembe,és egy aggódó világoskék szempár pásztáz végig.Tudja,hogy immár meg kell halnom,és itt kell hagynia.Csak fogalma sincs,egyedül mit tehetne.Tudja,hogy most nincs idő a hősködésre.De úgy dönt,nem hagy itt.Megpróbál talpra állítani.Szinte teljesen bénult karomat átlendíti a válla fölött,és biztató szavakat harsog.Azonban ezeket már nem hallom meg.Nem emlékszem semmire,és senkire.Kába vagyok.Csak azt hallom épphogy megmaradt emlékeimben,amint egy mély hang szól hozzám,és én megnyugvással teli arccal lecsukom a szemeim.
Egy házban ébredek.Vagyis inkább jégből összetákolt valamiben.De egyátalán nincs hideg.Kint hallom a tomboló,fagyos vihart,bent pedig ég a tűz körülöttem.Érzem,hogy derekamon a seb immár nem vérzik.Sőt,be is van kötve.Hirtelen egy szellemszerű alak hajol fölém.Hosszú,fekete haja van,mint az öcsémnek volt,csak az övé inkább átlátszónak tűnik.Ahogy kinyitom a szemeim,a lány úgy változik.Egyre valóságosabbnak tűnik.Már aranyszőke a haja,nem fekete.Embernek tetszik.De mégis van benne valami túlvilági.
-Nézd,nézd,felébredt!Mondtam,hogy életben marad!-Kapta el hirtelen a fejét a lány.
-Aha...Valóban?-Szólt vissza egy mély hang.Valahonnan mindkettejük hangja ismerős volt.
-Csoda hogy túlélte.Egy sárkány-démon háború nem olyasmi,amiről tapasztalatból mesélnek.-Ásított egy nagyot a mély hang.
-Most nem az számít.Válaszolt a lány,és visszafordította a fejét.
-Hallasz?-Nézett rám.Erőtlenül,lassan bólintottam.
-Tudsz még beszélni,ugye?Ki vagy?Honnan jöttél?Mit kerestél egy sárkány-démon háború kellős közepén?-Kérdezett.Némán felemeltem a fejem.
-Hol van...Eiriol?-A szavak nehezen jöttek a számra.
-Az a kiskölyök,akit melletted találtunk?-Szól a mély hang.-Bal oldalt.Melletted.-Amilyen gyorsan csak bírtam,odafordítottam a fejem.Igen,az öcsém volt az.Bőre sápadt,szeme lecsukva,ezer karcolás és seb van rajta.Nem látom,hogy emelkedne és süllyedne a mellkasa.Valószínüleg már halott.
-Belehalt a sérüléseibe.-Nyeltem egy nagyot,és a mély hang felé fordítottam a fejemet.Most láttam meg,hogy nem más,mint egy albínónak tűnő fiú,akit elsőre egy félszörnynek nézek.Nincsenek emberi,démon,vagy elf fülei.Inkább úgy tűnik,mintha oroszlán lenne.Fehéres hajában vörös csíkok vannak,szemei mintha vérben forognának.A fejéből két kisebb szarv áll ki.A füle alól,magát a fülét teljesen körbehullámozva tör fel mindkettő.Távolról olyan,mintha egyszerű tetoválások lennének.
-Az is csoda,hogy te túlélted.Szép kis sebet kaptál az oldaladba.-Hirtelen odakaptam a fejem.Megérintettem a seb helyét.Elég nagy,és mély volt.Tényleg csoda,hogy még élek.
-És ti..hogy találtatok ránk?-Kérdeztem kíváncsian.Igazán érdekelt már,hogy ha végigfeküdtem egy háborút,akkor mért nem fagytam meg.Ha meg a háború közepében találtak volna rám,már ők sem élnének.De egy karcolás sincs rajtuk.
-Arra jártunk.Észrevettük,hogy újabb háború van,és egyszerűen odamentünk megnézni,mi is a helyzet.-Válaszolta a fiú.
-Akkor..hogy tudtátok ép bőrrel megúszni?Elvinni minket úgy,hogy egy karcolás sincs rajtatok?-Kérdeztem.
-Egyszerűen.A hátamra vettelek titeket,és máris indultunk idefele.Engem se démon,se sárkány nem bánt.Guenéah pedig velem van.Így őt sem.-Intett fejével a szellem lányra.
-De hogy...mik vagytok ki?Értetlenkedtem tovább.
-Ő egy szellem.A félelemé.-Mutatott a lányra.-Én pedig egy démon griff.-Ahogy ezt kimondta,felállt,és kitátotta a száját.Állati üvöltés szerű hangot adott ki.Szemeiből fény tört elő,ami lassan körbevette őt.Egy szempillantás alatt már nem az a fiú állt előttem,aki pár másodperccel ezelőtt.Hanem egy óriási oroszlán,hatalmas sas szárnyakkal a vállán.Aranyszínű szeme volt,és vöröses bundája,mintha tűzből lépett volna elő.Vett egy nagy levegőt,mereven felém nézett,újból kitátotta a száját,és egy hatalmasat üvöltött.A szájából óriási lángok csaptak elő,mintha egy sárkánytól jöttek volna.A tűz körbejárt mindent.Megérintett,mégsem égetett meg.Kellemes,meleg érzés volt,mikor az ember tábortűz körül üldögél takaróba bugyolálva egy esős,őszi napon.Majd pár pillanat múlva a fiú visszaváltozott.Elmosolyodott.
-Nem láttál még olyat,mint én,igaz-e?-Mondta.Én csak dermedten ücsörögtem tovább.-Igaz,az én fajtámból nincs sok.És nem is kell legyen.Mi vagyunk az utolsó Életőrzők a világon.-
Értetlenül pislogtam.Sohasem hallottam még ilyet.
|
