Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Hati naplója


Fenris [327719 AL], gazdája Hati
Egy éjjelen...(2)

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/327719
Egy éjjelen...(2)

mode:The end of the world-Off white(eleinte Starshine-os aki ismeri a Pony clubot,de nyugi,a végén olyan kis disco-s lesz avgy milyen)
Mythos-Off white.
Hear brust into fire-Off white
Healing vision-Off white(ne az intrót nézd)
30 days to the mars-Attack(az együttest nem ismerem,de a szám tetszik)
hangulat:elég furcsa,de nagyon kreatív
mit csinálok közben:szlapálom a colát,rajzolok,megpróbálok helyet csinálni az asztalomon
idő:délelőtt
Nos,ez a vámpíros story folytatása lenne,azaz 1 farkasemberes.(Az előző címe "Egy éjjelen...")Az ötleteket a bitefight-ról vettem,meg a Darren Shan démonkönyvemből(Démonmester),és 1 Death Note-os oldalról,ami 16+ és nem mondom el a címét.Egy vérfarkassá vált fiú történetét írom le,mert láttam vhol,és megihletett.Arról szól,egy gyereknek milyen élmény vérfarkasnak lenni.Ha élmény...Őszintén,nem mertem annyira ijesztőre írni,mert nem akarom felidézni a Darren Shanos emlékeim.De lehet hogy mégis ijesztő lesz.Szeretek félni.De túl nagy mennyiségbe visszatérő rémálmos...Így csak ésszel.Vagy mégse.Nem húzok rá korhatárt,de ráírom :talán IJESZTŐ
Kezdjük.

"Sosem felejtem el,mikor megharapott az a hatalmas fekete kutya.Egyszerű kiskedvencnek néztem,aki a kocsma előtt várta hőn szeretett gazdáját.Nem kellett volna a szemébe néznem...közel kerülni hozzá,egyátalán csak arra járni,kijönni éjszaka...Mert két perc,és meg van a baj.A torkomba harapott.Még mindig emlékszem.Soha nem sírtam annyira.Soha nem láttam ennyi vért.És soha nem voltam még ilyen közel a halálhoz.Elájultam.Emlékszem,abban a pillanatban olyan volt,mintha szétszakadna az ég,és akár egy kis halvány remény;lassú,nehéz cseppekben hullani kezdett a mindent elsöprő eső.Csontig áztatott.Átfagytam.Egyedül feküdtem egy poros kis utcában.Haldokoltam.Éreztem,hogy seb tátong a nyakamon,hiányzik egy darab a lábamból,és a hátamat mély karom nyomok égetik.Azon az éjszakán változott meg minden.Ahogy kikerekedett a hold,a szívem verni kezdett.Haldokló állapotban is valami hajtott,hogy felálljak,és elinduljak.De nem bírtam.Hirtelen elsötétült a világ,és arra ébredtem,hogy nem érzek többé fájdalmat,hideget,semmit.Élesen láttam.Éreztem az emberek közeledtét,a kóbor macskák lépteit a járdán,hallottam a denevérek hangjait..ilyenkor feleszméltem;már nem vagyok ember."
Esős éjszaka volt,mint azon az éjszakán.Lassan kifújtam a sötétség hideg,nedves levegőjét.Láttam magam előtt a fehér,füstszerű párát,majd beszívtam a levegőt.Valami édeskés,ismerős szagra kaptam fel a fejem az esőcseppek mögül.A vér csábító illata,egy vámpír mocskos vérével keverve.Felismerem magát a személyt is.Gyakran bajba keveredő,de kitartó,és határozott jellem.Mindig megverik,de ezer farkas eshetne neki,sosem halna meg.Ez Kristály.Egyre hangosabban hallottam a magam lélegzetvételét,míg négykézlábra ereszkedtem,és lehajtottam a fejem.Prédám valószínűleg tisztában van avval így is,hogy közeledek,szóval felegyenesedtem,és vonyítottam,ahogy a torkomon csak kifért.Ez jelzi más farkasoknak,hogy engem ne zavarjanak,én sem fogom őket.Leugrottam a nedves háztetőről,és mint egy ártatlan nagyra nőtt kutya,elindultam Kristály felé.A hátamon volt minden felszerelésem.Nem siettem túlzottan,éppen olyan gyorsra fogtam a tempót,ahogyan a kutyák futnak.Pár éjszaka flangáló kölyök meg is dobált.Talán azt kéne tennem,mint azon az éjszakán Raigho tette velem;egyszerűen megölni,megsebezni,vagy átváltoztatni őket.De nem voltam ilyen kegyetlen.Raigho már eléggé idős korában vált farkassá,míg engem 15 évesen sikerült elkapnia.Neki az életet jelentette,nekem azt,hogy soha többé nem lehetek kamasz.De örök gyerek maradtam,ösztönösen kedves szemmel néztem a velem egykorú fiatalokra.Egyre hangosabb volt a vámpír fáradt zihálása;egyre lassabbak a léptei,és gyorsabb a vére folyása.Felmásztam egy háztetőre.Gondoltam,innen csapok le rá,ahogy szoktam.Vettem egy nagy levegőt,és az égre üvöltöttem.Kristály valószínüleg tudta,hogy itt vagyok.De így szerettem "vadászni".A vámpír meg is fordult a tengelye körül.Lehajtott fejjel vicsorgott.Ugrás közben előkaptam a baltám,és egy jól irányzott oldalba vágással startoltam.A vámpír kivédte.Áttörném én a kardját,csak egy gáz;törhetetlen.Nekem is volt ilyen kardom.Szerettem,de hát ha van jobb,akkor jobbal menjünk csatába.Vártam,hátha támad.Közben elégedetten vigyorogtam rá.Azért nem csinálta rosszul.Nyugodt szívvel szipantottam be a hűvös levegőt,Kristály felé amolyan "gyere csak,jól esne egy hosszú játék" fejjel.De ő nem akart játszani.Megint bevágta a szokásos fapofáját.Erre énis amolyan"oké,köcsög vagy" arckifejetést vettem föl,majd meglendítettem a baltám,egyenest a szíve felé.Ha gyorsan akarja befejezni,akkor tegyük függővé tőle.Rajtam aztán ne múljon.Megölném én,ha tudnám,bár talán őt mégsem.Vámpír létére első látásra kedves volt hozzám.Azóta igaz,hogy ős ellenségek vagyunk,de az első jó tett vigasztal mindenért.Mérek még rá pár balta csapást,mindegyik elől elugrik,vagy hárítja.-Na mi az,megfáradtunk mára?-Mosolyogtam rá kedvesen,de időm se volt válaszra várni.Szinte ki se mondtam,egy látványos gerincmozdulattal megpördült a levegőben,és a vállamba nyomta a kardját.Iszonyúan fájt,de ezt már megszoktam.A szemeibe néztem,mire egyből le is szállt a vállamról.Megnyaltam a sebet.Pár perc,és begyógyul.De addig csak ég,gőzölög,meg csíp.Szélesen vigyorogtam-Ügyesebb vagy,mint legutóbb!-Dícsértem meg.Valóban fejlődött.-Kedves,bocsáss meg a félbeszakításért,de sietnem kell.-Ja,ugyse döglessz meg.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat