Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

maszat naplója


Dr.Zozó [116742 AL], gazdája maszat
Barátom: Csuy

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/116742
Barátom: Csuy

Éjszakai koncert



Éjfél felé járt. Sehol egy lélek a falusias, kanyargó utcákon.
Ez még tényleg Budapest lenne?
Csak mi ketten lépkedtünk vidáman fecsegve. Hűvös volt kissé, de a pulóver mellett a találkozás öröme is melegített bennünket.
Mesélt, mutogatott, felelevenítette gyermekkori élményeit. Az idegen házak színt és értelmet kaptak számomra is, ahogy kacagva mesélte kedves emlékeit. Összetéveszthetetlen hangja, magával ragadó energiája, kislányos huncutsága betöltött körülöttünk mindent.
Lassan elértük a templom épületét. Nem volt túl nagy, inkább tömzsi és hívogató.
Csikordult az oldalsó vaskapuban a kulcs. Aztán újabb zár, majd beosontunk a sekrestyébe.
Tömény virágillat csapott meg bennünket, a sok csokor még egy temetési szertartásról maradt ott. A fogason katonásan sorakoztak a ministránsok fehér köntöskéi, amelyeket a szép zöld miseruha vigyázott kedvesen figyelő szemmel. Az egyik falat teljesen betöltötte egy régi, hatalmas szekrény. Ki tudja, mi mindent rejteget?
Kapcsolók kattantak, majd beléptünk a szentélybe.
Nem éreztem úgy, hogy áhítatoskodnom kéne, hisz minden barátságos volt. A padok, az oszlopok, a kőből faragott szenteltvíztartó, az alacsony oldalsó ajtó, s az icipici csigalépcső, ami felpördült a karzatra.
Odafönn nem fogadott túl sok berendezés, csak néhány szék, egy apácarácsos ajtócskával becsukható polc a kottáknak, s egy ventillátor, amiről vicces papírhernyó lógott.
A csicsergős, idekapok-odakapok, egyszerre százhúsz dolgot csinálok lány a szemem előtt alakult át, ahogy helyet foglalt a kicsiny padon a 250 éves orgonánál.
Derekát egyenesre húzta, vörös haja csillogott a fényben, ahogy ujjai találkoztak a hangszerrel.
Hangja már elfáradt így éjszakára, néha elcsuklott, mégis mint valami kristálytiszta folyam ömlött le a karzatról, és erőteljesen betöltötte az egész templomot.
Az angyalok és én tágra nyílt szemmel hallgattuk: „Jézusomnak szívén megnyugodni jó…”
Csak mi voltunk ott azon az éjszakán. S az égi őrök talán hangfogókat helyeztek az ablakokra, mert az atya békésen aludta tovább álmát a néhány méterre lévő plébánia egyik ablaka mögött.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat