|
Timcsi naplója
Tristánia [133144 AL], gazdája Timcsi
2005. április 19.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/133144
|
2005. április 19.
Megint egy vacakul induló nap... Utálom ezeket az esős időket, úgy el tudják enni az ember kedvét, de még az élett?l is. Pörög a kicsi agyam ezerrel, hogy most mi is van... Lesz... Így mit várhatok és leginkább meddig?? Na mindegy, majd eltelik ez a nap is...
A másik...
És szólt a nő:
– Hajam ében, és lágyabb, mint a lágy selyem.
És itt a szívem közepében ujjong a boldog szerelem. Tied a lelkem, tied a testem.
Te vagy az első, akit öleltem. Boldog vagyok, mert a tied vagyok.
És a férfi szólt:
– A másik elhagyott.
És szólt a nő:
– Piros az ajkam, és harmatosabb, mint a rózsa kelyhe.
És végigfut az üdvök üdve rajtam, mikor így tartasz forrón átölelve.
Szemem sötétebb, mint az égbolt, mikor fergeteg zavarja.
Oh, mondd a másik szintén szép volt?
Fehér a válla, gömbölyű a karja?
Tudott – e súgni – búgni szintén?
Tudott – e édes csókot adni?
Meghalni karjaidban, mint én, és új gyönyörre feltámadni?
És lángolt, mint a nap?
Vagy szelíd volt, mint a hold?
S a férfi szólt:
– A másik csúnya volt...
És szólt a nő:
– És mégis nappal, éjjel sóhajtva gondolsz vissza rája.
Amellyel az enyém nem ér fel, mi volt a titka, a varázsa, bája?
Miben olyan nagy, dicső, elérhetetlen?
S a férfi szólt:
– A másikat szerettem.
(Heltai Jenő)
Senki nem mondta, hogy könnyű az élet... De, hogy ennyire nehéz...
...
Jaj nem is meséltem, hogy ma szerencsére nem kell bemenni a Városház utcába, hanem itt leszek kint nálunk, 15 percre van innen a melóhelyem... És legalább így este is hamarabb haza érek.
Mára ennyi... Valahogy ma nincs kedvem írni...
|
Problémás tartalom jelzése
|
