Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/133144
|
2005. szeptember 2.
Hali!
Tegnap voltam suliban... hát azt hiszem a gatyámat felköthetem.... számvitel, pénzügy... gazdasági jog... húúúúúú.... ja és angol ááááá hogy én hogy utálom az angolt! Összevonták a két osztályt... hát vannak fura alakok, de van egy helyes fiúka is... na de most egy porcikám se kíván pasit az életembe... jól megvagyok most egyedül... bár egy páran néztek nagyokat, hogy ezt pont tőlem hallják. Valahogy nem így ismernek... :-))
Ja remélem sűrűn látogatjátok a www.briti24.gportal.hu oldalamat :-))
Ma találkoztam a barátnőmmel, Krisztivel és kibeszéltük a múltamat, és hogy mi lenne, ha felkersnék valakit, aki nagyon fontos nekem még mindig és akit a legjobban szeretek és nem tudok elfelejteni. Akár hogy gondolkoztunk a lehetséges dolgokon mindig zsákutcába futottunk, hogy vajon megéri újra kezdeni?!
"Ha rombadőlnek legszebb álmaid, reményeid el ne hagyjanak, mert sokszor a romok fölött a legszebb virágok nyílnak." /Goethe/
Egy bejegyzés egy másik naplómból:
Tegnap előtt azzal a férfival álmodtam (Árpi), aki életem szerelme és értelme, és aki egyben nagy fájdalmat is okozott nekem. Nem vagyunk együtt, már több mint egy éve... De nem tudom elfelejteni, nem megy... és ha őszinte akarok lenni magammal nem is akarom elfelejteni.
Azóta voltak barátaim, ballépések, de volt olyan is és ő még most is a barátom, de csak barátilag az Ádám, aki kísértetiesen hasonlít rá. De igazából senki nem állja ki a próbát... senki nem mosolyog úgy, senki nem ér hozzám úgy, senkinek nincs olyan kék szeme, szőke haja stb... Ha esetleg akkor nincs az a "baleset" akkor talán most is velem van. Ha csak Rá gondolok már könnyes a szemem. A barátnőmnek igaza van, idézem a levelét:
"Nem akarlak felzaklatni, de szerintem még mindig szereted, nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a ............... szerintem mindig az Árpihoz viszonyítod a
srácokat, és persze ők nem állják ki a próbát.
És élek a gyanúperrel, hogy soha nem fogod őt gyűlölni, de talán előbb-utóbb
sikerül tiszta lappal egy új kapcsolatot kezdened. Remélem sikerülni fog, én drukkolok neked."
Szóval igaza van, soha nem fogom utálni és ha egyszer ott fogok állni az oltár előtt (amit kétlek!!!) és Ő megjelenne, biztosan nemet válaszolnék.... Eszem ágába sem lenne olyan férfihez menni, akit nem szeretek úgy mint Őt vagy még nála is jobban.... Amit kizártnak tartok.
Nem beszélve arról, hogy a fényképe ott van a munkahelyemen az asztalomon, és otthon minden elől van amit Tőle kaptam... képtelen vagyok elpakolni, de nem is akarom.
Szóval szeretem, imádom Ő az életem, csak valahogy külön utakra sodort bennünket az élet... de lehet találkozunk, hiszen ahova megyek suliba ott lakik nem messze... és valószínű írok Neki egy e - mail... csak a bátorságomat kell össze szednem.
Hm.... na igen... Istenem segíts nekem!
Csendre int az élet minket.
Egy álom lassan elgurult.
Mégis nem hiszem, hogy végleg
nem látlak már téged.
Minket összeköt a múlt,
nem látlak téged
minket összeköt a múlt.
Valamit úgy mondanék,
súgnék halkan nem vagy idegen.
Szól a dal,bennem élsz
látod rajtam, hogy ez jó nekem.
Mint a hold mi éjjel reményt csal
a csillagokra.
Bízom benned.
Valamit úgy mondanék,
súgnék halkan nem vagy idegen.
Szól a dal, bennem élsz
látod rajtam, hogy ez jó nekem.
Mint a hold mi éjjel reményt csal
a csillagokra.
Bízom benned.
...
Az Operaház fantomja (Musical) : Gondolj rám
CHRISTINE
Gondolj rám, őrizz meg engem a szenvedély múltán.
Ha véget ér, ígérd meg azt, hogy néha gondolsz rám.
Hogyha majd egészen távol jársz, a szíved máshoz húz is tán,
kérlek, ne feledj el végleg, gondolj néha rám.
Hisz tudjuk jól, nincs örök szerelem,
ezt te sem ígérted nekem.
Mégis őrizz meg egy képet
bent a szívedben.
Szép volt, boldog volt egy forró nyár,
de sose bánd, hogy elmúlt, máshol jár.
Gondolj rám, képzelj el engem,
ki megbékélten él,
és megpróbál feledni téged,
jobbat nem remél.
Gondolj rám, akkor is gondolj rám,
ha ezer év is rég elszállt.
Tudd, hogy soha nem volt perc,
míg nem gondoltam rád.
RAOUL
Lehet ez? Igen, ez Christine!
Bravó! Bravó!
Régen volt, Istenem, milyen rég,
hisz nem is emlékezhet rám.
Bennem mégis tisztán él, az a bájos ifjú lány.
CHRISTINE
Sose bánd, hogy elhull a virág,
hisz ez a sors könyvében áll.
Látod, én csak ennyit kérek:
Emlékezz majd rám!
|
