Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/149004
|
2008-04-29
borzasztó fáradt
megint nem volt kedve semmihez
de időnként mégis elkapja egy-egy élénkségi hullám, és olyankor egészen jól van -aztán múlik, és látja, tudja, érzi, a világ nem olyan kerek mégsem, vagy túl kerek és magába ér vissza (porból vétettünk, porrá leszünk és ennyi)
és táncra sem nagyon akart menni, szörnyen fáradt volt
előtte már játszott szerelmes kamaszlányt, ki hisztizik, hogy nem jó ott ülni, ahol ül, nem ott szoktak, innen a tanárbácsi messze van -de nem csak a tanárbácsi volt messze, ilyenkor szokott Jóska a közelben ülni, s Jóska ott is ült, ahol máskor, ahol máskor ők maguk is szoktak, épp csak ma nem, de figyelte őt, onnan, messziről, csak messziről csodálta, mint Bajkon úr Mancikát a kedvenc magyar filmjében, és bízott benne, hogy mikor Jóska körbejáratja tekintetét a hatalmas előadón, őt keresi :)
azután beállt a társadalomba porszemnek, utazott villamoson, ácsorgott aluljáróban, utazott vissza a villamossal, hogy gyorskaját vásároljon fél pénzért
és mentek táncra
fáradt volt
az öltözőben nem bírta tovább és lehuppant egy padra, azt hitte, sosem kel föl többé, aztán mégis: átöltözött, fölbattyogott a terembe és nekiveselkedett a többi fáradt fiatal között a bemelegítéshez, csak lógtak a végtagjaik, s a lassú futás, amit ki tudtak magukból még préselni fölkavarta a mindenhonnan leselkedő, pihegő pormacskákat
táncolni kezdtek, megyegetett, nevettek is
másik tánc jött és már kezd gyanússá válni, hogy akivel azt kezdte, mintha mindig zavarba jönne tőle, és ez zavarba ejtő, ettől néha mindketten ügyetlenkednek, összekoccan a térdük, tán még a lépést is elvétik, fürgén bocsánatot kérnek, egymásra nevetnek és mosolyognak azután másokkal is táncolt, olyanokkal, akikkel nagyon szeret és mosolygott, mosolygott, hogy mégis ott van, hogy ott lehet, hogy éppen velük, és mosolygott magán, hogy mosolyog ilyen semmiségen...
|
