Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/323567
|
2010-09-07
Drágaságaim! Megírtam a yaoi-t!
Muszáj megtanítanotok a tevéteket szőlőt taposni!!! Egyetlenegy lecke, de b*sszátok az a teve kom mint valami gyenge elméjű... én legalább fél órán keresztül röhögtem rajta, azóta azt csinálja, ahányszor ránézek röhögnöm kell! K*rva nagy XD
>>anyám hazajött<<
...b*szhatom az írást estig XD nah m1 úgyis megígértem Kincsőnek h fent leszek gothart-on, majd akkor sunyiba elkezdem a kövi fejezetet... az a jó, hogy most már tudom, mi következik... merthogy azt tudtam, hogy hogy kezdődik a történet, meg h hogy lesz majd az első együttlétük, addig meg h h jutnak el, foggalmam nem volt, ugyhogy a köztes fejezetekben mindig előbb ki kellett találnom, hogy mi fog történni, és közben figyelnem kellett, hogy illeszkedjen a konkrétumokhoz... fárasztó volt... attól függetlenül imádtam azt is írni... :] am tök rossz, merthogy most ugye írok, minden este, irányítom a szereplőket, előkészítés, bonyodalom, tetőpont, megoldás, befejezés, satöbbi, és nemtom h mit fogok kezdeni ha befejeztem... nagyon fog hiányozni maga az érzés is, meg a vele töltött idő... arról nem beszélve, hogy mióta írom, tehát kb. 1 hónapja, v kicsit több is van, lehet, egyáltralán nem olvastam fanfic-et... furin fog kijönni h azóta semmit nem olvastam gondolom egy csomót írtak már hozzá, meg am az írás sokkal szórakoztatóbb is, mint az olvasás... ha egyszer ráfüggsz az írásra, nem akarod abbahagyni... :]
nah deh én is eléggé ráfüggtem már erre a napló-írásra, be is másolom inkább a 12. fejezetet:
12#
- Na jó, emberek, takarodó, nincs értelme tovább a saját időnket rabolni, ha úgysem tudunk már mit kezdeni magunkkal… - állította le Satoshi a próbát, mikor már félő volt, hogy álmukban is azt hallják majd, annyiszor játszották a számot, mire a tagok elképesztő gyorsasággal kezdtek pakolni, és 5 perc múlva már kihalt volt a terem…
- Nem kísérnél haza, Tatsu, mert gyalog jöttem, és nincs kedvem egyedül menni… - nézett Ryuuji boci szemekkel a másikra.
- Tudod, hogy a másik irányba lakok… - kezdte volna az, de a fiatalabb arckifejezését látva megenyhült, és lemondóan bólintott.
- Arigatou, tudtam, hogy igen-t mondasz! – váltott Ryuuji hirtelen kitörő örömre, és egy lendülettel megfogta Tatsurou kezét és adott egy rövid csókot a szájára, aztán már húzta is maga után. Az idősebb mosolyogva megcsóválta a fejét… imádta ezt az élveteg, kényelem-központú, túlzottan is magabiztos, és nagyszájú idiótát. El kell fogadnia, hiszen nem tehet ellene semmit. Egyszerűen imádja…
- Jó volt ez a két hét… - nézett Tatsurou-ra a fiatalabb, miközben megálltak a kapualjban.
- Azért voltak kemény pillanatok…
- De megérte nem? – mosolyodott el Ryuuji, és megfogta a hosszú hajú másik kezét is.
- Maximálisan. – mosolygott rá a másik is. – De azt mondd meg, hogy lehet ennyi idő alatt ennyit szenvedni? – bukott ki belőle, egy fokkal hangosabban.
- Psszt! Halkabban! – tette Tatsurou szája elé a mutató ujját a fiatalabb. – Lakik fölöttem egy néni, aki mindig mindent tudni akar, és meg is tudja… Ha még nem alszik, akkor azt is hallja, amit most mondunk… Már így is mindennel baja van, ami velem kapcsolatos… nem is vagyok hangos, és mégis mindig fel akar jelenteni. A múltkor Tatsumi levert az asztalról egy poharat, és összetört. Azért is majdnem kihívta a rendőrséget… De persze, ha találkozunk, olyan mézes-mázos, hogy szinte folyik… Gusztustalan! – sorolta Ryuuji, nagy beleéléssel.
- Tudod, hogy nagyon aranyos vagy, mikor magyarázol? – kérdezte Tatsurou apró mosollyal.
- Akkor is idegesítő! Neked meg menned kéne, mert a néni kihallgat minket, és akkor megtudja, hogy az alatta lakó srác egy másik sráccal jár, és nem engedi majd fel hozzá azt a bizonyos srácot… - jelentette ki tárgyilagosan, egy pajkos mosoly kíséretében.
- Azt pedig nem akarjuk… - fejezte be a mondatot az idősebb, vigyorogva.
- Így van, azt nem akarjuk. – bólintott helyeslően.
- Akkor, szia… majd… holnap hívlak. Vagy hívj te, ha akarsz… majd ahogy esik. – mondta Tatsurou.
- Szia… – azzal adott egy puszit a másik arcára.
- A jóéjt-puszit is az arcomra kapom majd? – kérdezte elégedetlenül a hosszú hajú.
- Ó, azt majd egészen máshova… - villantott Ryuuji kacér mosolyt az idősebb felé. - De hogy addig is kibírd… - hagyta a mondatot befejezetlenül, és megcsókolta a másikat. Tatsurou kapva kapott az alkalmon, és nyelvét egyből a másik ajkai közé csúsztatta, miközben szinte felfalta szerelme ajkait. A fiatalabb háta a betonkerítésnek ütközött, ahogy a másik teste az övének feszült, így a nadrágon keresztül érezhették egymás kezdődő izgalmát. Egymásba gabalyodva jutottak el a lépcsőház ajtaja felé, ahol meg kellett állniuk, hogy Ryuuji beengedje magukat, de ahogy beléptek, Tatsurou magához rántotta a fiatalabbat, és pont ott folytatta, ahol kint abbahagyták. Szerencséjükre a lift üresen érkezett meg, így nem akadályozta őket semmi abban, hogy a felfelé vezető rövidke út erejéig egymásnak essenek. Fönt is könnyű dolguk volt, mivel reggel Ryuuji elfelejtette bezárni a bejárati ajtaját, így Tatsurou csak belökte azt a hátával, és már ki is zárták az almazöld falak kíváncsi szemeit… az idősebb kezei a másik fenekét markolták, ajkai pedig a másikéval vívtak ádáz csatát, miközben mindketten lerugdosták magukról a cipőjüket, és bebotladoztak az előszobába. Ekkor a hosszú hajú gombolni kezdte Ryuuji kabátját, de mivel ebben a felfokozott idegállapotban nem boldogult vele, egy mozdulattal megszabadította őt a ruhadarabtól, azt pedig néhány gombtól.
- Hoppá! – szólalt meg, és a repülő műanyagok után nézett, melyek hangos koppanással landoltak a padló kövén.
- Nehogy foglalkozz vele! – lehelte a fiatalabb, és átkarolva szerelme nyakát, újra magához rántotta, s birtokba vette a csókoktól duzzadt, formás ajkait. Eközben Tatsurou kezei már Ryuuji pólója alá férkőztek be, és azt rángatták le a másik testéről, ami kis segítséggel nemsokára le is került róla… - Túl sok rajtad a ruha! – jelentette ki a fiatalabb, mivel ő maga már félmeztelenül ölelte a másikat, akin zavaróan díszelgett még mindig a pulcsija. Ryuuji könyörtelenül lerángatta a másikról a felsőt, és azt is, ami alatta volt, amihez máskor annyira szeretett bújni, de jelen pillanatban akadályozta őt… Az idősebb megborzongott, ahogy szerelme körmeit a háta csupasz bőrén érezte, s jólesően belenyögött a csókba. Időközben valahogy eljutottak a hálószobáig, és Ryuuji-val lefelé az ágyra dőltek, ott folytatva tovább egymás meztelen bőrfelületeinek kínzását, amiről Tatsurou egy idő után úgy gondolta, túl kevés van belőle a másikon, így csókjaival most lefelé haladt a fiatalabb mellkasán, majd a hasfalát vette célba, kezeivel közben kibontva a másik övét, és megszabadítva őt a nadrágjától és a hello kitty-s alsójától, amin még ebben a helyzetben is mosolyognia kellett. Az idősebb ajkai most Ryuuji csípőcsontjánál időztek, majd lejjebb haladtak a combja belső felére, amivel szinte az őrületbe kergették őt, így csak feküdt a másik alatt, hátravetett fejjel, körmeit a paplan anyagába mélyesztve, és igyekezett visszafojtani a feltörni készülő nyögéseket, és egyéb árulkodó hangokat. Nem volt ellenére ez a fajta édes szenvedés sem, de úgy döntött, meglepi a másikat, így erőt vett magán, hirtelen felült az ágyon, kezeit a másik mellkasára helyezte, miközben nyelvével ismét az ajkait vette tűz alá, s így nyomta le a hátára, amivel megfordította a felállást. Csókjaival egyre lejjebb haladt, különös figyelmet szentelve az arcélének, mert arról tudta, hogy nagyon érzékeny, majd a nyakát, kulcscsontját hintette tele vággyal teli csókjaival. Kezei közben egy pillanatra sem nyugodtak, simogatta, karmolta Tatsurou testét, majd ahogy ajkai a másik nadrágja széléhez értek, elkezdte azt kigombolni.
- Mit csinálsz? – nyögte az idősebb elhalóan, két kéjes nyögés között.
- Mint mondtam, a jóéjt-puszit egészen máshova kapod… - válaszolta a másik magától értetődően, miközben megszabadította szerelmét a zavaró tényezővé avanzsált ruhadaraboktól. Az idősebb erre már nem volt képes reagálni, szinte elvette az eszét a látvány, ahogy a másik kipirult arca csupán centiméterekre van a merevedésétől, és az érzés, ahogy Ryuuji lehelete megcsiklandozta a makkját. A fiatalabb nem kegyelmezett neki, az egész testét végig csókolta, néhol harapásokkal, karmolásokkal tarkítva a repertoárt, mielőtt egy ujjal is hozzáért volna. Tatsurou már-már az önkívület határán volt, amiben nagyban közrejátszott a másik istentelenül tehetséges szája, és a fájdalmasan lüktető vérárama is, mivel úgy érezte, a testében található 4 és fél liter vér mind egyetlen testrészébe áramlik, ám ekkor megérezte maga körül a forróságot, és egy meglepett, és nagyon, nagyon jóleső nyögés hagyta el a torkát. A fiatalabb, miután teljes hosszában a szájába vette, majd végignyalta a másik férfiasságát, apró csókokkal árasztotta el, néhol fogaival is végigkarcolva a bőrét, aztán ütemesen kezdte mozgatni rajta a fejét, közben pedig hallgatta a másik elégedett nyögéseit. Végigfuttatta ujjait a másik férfi merevedésén, majd ismét végignyalt rajta és egészen a torkáig engedte. Érezte, hogy egy kéz görcsösen szorítja a fürtjeit, ezzel ösztönözve őt mozgásra, de mikor újra teljes hosszában rá akart hajolni, az idősebb elkapta az állát. Ryuuji kérdőn nézett rá.
- Ne! – nyögte a másik.
- Miért? – nézett rá értetlenül a fiatalabb.
- Én benned akarok elmenni… - mondta, és felhúzta magához egy csókra szerelmét, majd ismét átvéve az irányítást, átfordította magukat, így már ő került fölülre, és rajta volt a sor, hogy legalább olyan szenvedést okozzon a másiknak, mint az előbb az neki… Miután megszakította a csókjukat, ajkaival Ryuuji arcéle felé indult, majd ráharapott a másik fülcimpájára.
- Ezt itt – futtatta végig nyelvét a fiatalabb fültágítóján – imádom! – közölte kéjes hangon, mire az csak felnyögött, jelezvén, hogy ő pedig azt imádja, amit Tatsurou a nyelvével művel rajta. Az idősebb szórakozott még kicsit a nyaka bőrével, de aztán rövid időn belül úgy vélte, az már lerágott csont, esetükben kiszívott bőr, így lejjebb haladt, és fogaival karcolta végig Ryuuji mellkasát, kezei pedig a fiatalabb combjait markolták. Tatsurou ajkai a másik köldökét találták meg, és amikor véletlenül megharapta az alhasát, a másik eddig ismeretlen, mélyről jövő nyögést hallatott, amin hallatszott, hogy végleg feladta a próbálkozást a hangok visszafogására. Ez a hang tetszett a hosszú hajúnak, így megismételte a műveletet, mire Ryuuji hátravetette a fejét, láttatni engedve ezzel a lilás foltokat a nyakán, amik megint csak Tatsurou ténykedéseinek bizonyítékai voltak, és még egy az előzőnél is kéjesebb nyögés hagyta el ajkait. Mivel már az idősebb is úgy érezte, nem bírja tovább, és képes lenne pusztán a másik látványától is elélvezni, felemelkedett szerelméhez egy újabb hosszú, és vad csókra. Teljes súlyával ránehezedett, aminek következtében lüktető férfiasságuk összeért, és mindketten belenyögtek a csókba.
- Síkosító? – kérdezte Tatsurou, mert már tényleg nem bírt magával.
- Éjjeli szekrény, felső fiók… a bilincs mellett. – pontosította a tubus helyzetét a fiatalabb.
- Legközelebb ezt is hasznosítjuk. – mondta az idősebb, felemelve a fiókból a vörös bársonnyal díszített segédeszközt is…
- A kezed járjon, ne a szád…! – húzta ismét magához Ryuuji a másikat, hogy elhallgattassa, s ezzel cselekvésre ösztönözze. Tatsurou nyomott egy kicsit az ujjára a lila tubus tartalmából, és elkezdte tágítani a fiatalabbat. Az érzés hirtelen jött a másiknak, és elsőre nem volt kifejezetten kellemes, ezért fejét szerelme vállába fúrta, így próbálta enyhíteni a feszítő érzést, aztán az idősebb is megpróbálta kellemesebbé tenni az érzést számára, így a nyögései lassan fájdalmasból kéjesbe mentek át. Az egy ujjat hamar megszokta, ezért Tatsurou a másodikat, aztán a harmadikat is hozzáadta.
- Nem úgy értettem, hogy CSAK a kezed járjon… - jegyezte meg türelmetlenül Ryuuji, és ezzel egyidőben rámarkolt a másik merevedésére, meglepett nyögést kiváltva ezzel.
- Ne légy türelmetlen…! – válaszolt kacér mosollyal az idősebb, mire a másik ajkaira mart, és ágyékát szorosan az övéhez dörgölte. Tatsurou ekkor már tényleg nem bírt várni, de visszafogta magát, és lassan, óvatosan hatolt a másik testébe. Előbb kicsiket mozdult, de ahogy megérezte, hogy a fiatalabb szinte ráhúzza magát, gyorsított a tempón, és a neki kényelmes gyorsasággal kezdett mozogni. Ryuuji felhúzta a lábait, és átkulcsolta velük Tatsurou csípőjét, hogy minél mélyebbre engedhesse őt magában. Ahogy az idősebb gyorsította a tempót, úgy váltak a nyögések és sóhajok mind gyakoribbá és egyre hangosabbá. Az erősebb lökéseknél Ryuuji feje rendszeresen beleütközött az ágy támlájába, de ez most nem érdekelte őket. A hosszú hajú végigsimított a másik oldalán, majd belemarkolt meztelen farpofáiba, mire az körmeit a hátába mélyesztette, vöröslő csíkokat hagyva maga után. Amikor már érezte, hogy nincs sok hátra, maguk közé nyúlt, és néhány rántással átsegítette szerelmét a gyönyör határán. Ryuuji néhány pillanattal hamarabb ment el, nagyot harapva Tatsurou vállába, ezzel is kiváltva belőle egy kéjesen mély nyögést. Ahogy az idősebb megérezte, hogy szerelme izmai szorosan kör zárulnak, ráhajolt a másik ajkaira, így, mikor elérte az orgazmus, forró csókban forrtak össze.
- Ha ezek után az a néni még felenged hozzád…! – gondolkozott Tatsurou hangosan.
- Akkor esküszöm, ezentúl előre köszönök neki, és nem adom többé a szörnyűséges narancsos sütijét a szomszéd kisfiúnak… - fejezte be a mondatot a fiatalabb, miközben ujjaival köröket rajzolt a másik mellkasára.
- Mert eddig azt csináltad?
- Legtöbbször… illetve, eddig összesen négyszer.
- Idióta… - mondta a hosszú hajú látványosan lefáradva a kijelentéstől.
- Mégis szeretsz… - fordult a másik felé Ryuuji hamisítatlan tejbe tök-képet vágva.
- Az én idiótám vagy. Egyébként meg muszáj…
- Senki nem kötelez rá… - mondta kacéran a fiatalabb.
- A jó dolgokat sosem teszik kötelezővé… - válaszolt Tatsurou egy félmosollyal.
Szeretlek… - mondta Ryuuji, a másik szemébe nézve, aztán felemelkedett hozzá, és megcsókolta. Lassú csók volt. Nem volt vad, szenvedélyes, és nem volt nyelves sem. De többet jelentett minden kacér pillantásnál, minden karmolásnál, minden szájjal elkövetett felsőhám-sérülésnél. Őket jelentette. A boldogságukat….
ezt történt hát... am kemény 2 és fél word-ös A4es oldalon keresztül taglaltam a szexjelenetüket, ha a kapualjas smárolástól Tatsurou orgazmusáig számítjuk... :D
am hülyék vunk mi Kincsővel naon... mostanában rászoktunk h gothart-on levelezünk... olyan nekünk ez mint az msn, csak ott én nem vagyok, ezért mi ott beszélünk. tnap anniyra gázak vtunk, én ugye pont telibe írtam, és hangulatban voltam, Kincső meg akkor jött ki a füdőszobából, és én elkezdtem neki erotikuan leírni a feltételezéseimet arról, hogy hogyan füdrött... aztán erre ő írt nekem egy rögtönzött szösszenetet, arról, amint Satoshi és Shuu egy fürdőkádban ülnek és Satoshi szájában egy nagy eper van, amink Shuu leharapja a felét, és a leve a mellkasára folyik, ahonnan Satoshi lenyalja...
erre én visszaírtam neki egy olyat, hogy Ruki falhoz vágja Ryo-t, és egy lánccal hátraszorítja a kezét, és letámadja, de Ryo ahelyett, hogy ellenkezne, visszacsókol, ettől Ruki meglepődik, gyengül a szorítása, Ryo pedig ezt kihasználva kitépi magát a láncokból, letépi Ruki-ról a ruhát, repülnek a gombok aztán egymásnak esnek. [Ruki lesz az uke]
Vadul, szenvedélyesen, mint két parázsló lángnyelv, kik a katlan uralmáért vívnak ádáz küzdelmet.
Bocs, ezt ide muszáj volt, valahogy kijöttek ide a végére ezek a szavak...
De most eygek, mert tanulnom is kell, meg Saki.chan vár rám gothart-on :D
|
