Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/181771
|
mese a berátságról
Volt egyszer egy fiú, aki sokszor türelmetlen, perlekedős volt. Az apja adott neki egy zsákot tele szögekkel és azt mondta neki, hogy minden alkalommal, ha valakivel szemben elveszíti a türelmét, egy szöget kell a kert kerítésébe vernie.Az első nap 37 szöget vert a kerítésbe a fiú. A következő hetekben megtanult magán uralkodni. A szögek száma egyre kevesebb lett. Azt találta ki, hogy egy szöget beverni sokkal fáradságosabb, mint uralkodni magán.
Végre elérkezett az a nap is amikor a fiúnak egyáltalán nem kellett szöget beverni. Tehát oda ment ez apjához és elmondta neki.
Az apja ekkor azt mondta, hogy akkor minden nap húzzon ki egy szöget a kerítésből, ha sikerült magán uralkodnia.
Végre elmondhatta azt is az apjának, hogy az összes szöget kihúzta a kerítésből.
Az apa ekkor odavitte a kerítéshez a fiat és azt mondta neki: Fiam, jól viselkedtél, de nézd meg, hogy néz ki most a kerítés. Tele van lyukakkal. Ez a kerítés már soha sem lesz olyan mint korábban. Hogyha valakivel veszekszel és valami gonoszat, rosszat mondasz neki, akkor ugyanilyen sebet ejtesz rajta, mint ezek a lyukak itt. Beleszúrhatsz egy kést egy emberbe, utána kihúzhatod, de a seb ott marad. Nem számít, hogy hányszor kérsz bocsánatot, a seb ott marad. Egy verbális seb, éppolyan fájó, mint egy fizikai seb.
A barátok ritka, értékes drágakövek, megnevetettnek és felbátorítanak. Készek arra, hogy meghallgassanak, ha szükséged van rájuk, támogatnak téged és megnyitják a szívüket neked.
Becsület, Igazság és Jog:
Az öreg jámbor Becsületnek az utolsó tehenét is elhajtották. Hiába kérte a szigorú Törvényt, hajthatatlan maradt, a tehén nagyot bődült, s örökre elbúcsúzott a gazdájától. Ekkor az öreg Becsület könnyes szemmel, és reszkető ajakkal magához hivatta két felcseperedett fiát, az Igazságot és a Jogot. Az öreg
megsimogatta hófehér szakállát és így szólt:
- Édes fiaim, utolsó tehenemet is elhajtották, nem tudlak tovább tartani benneteket. Menjetek Isten hírével világgá, keressetek magatoknak szolgálatot a nagyvilágban.
És szomorúan homlokon csókolta őket. A testvérek, az Igazság és Jog, kézenfogták egymást, és útra keltek. Elmentek szolgálatot keresni.
- Én csak olyan gazdához állok be - mondja út közben az öregebbik testvér, az Igazság, - aki olyan jámbor és becsületes lesz, mint az édesapánk. Ha ilyet találok, híven szolgálom holtom napjáig.
- Én pedig csak olyan gazdához szegődöm - mondja a fiatalabbik testvér a Jog - aki olyan erős lesz, hogy nála senki sem erősebb. Bánom is én a többit.
Ígérem, hogy abban a pillanatban faképnél hagyom, ha nála erősebb gazdát találok. A keresztútnál megölelték egymást, elváltak.
És soha többé nem találkoztak. Holtiglan elszegődtek. Az Igazság a mindenkori Szegénységhez, a Jog a mindenkori Hatalomhoz. (Szív újság 1946.X.26.)
Teréz anya: Himnusz az Élethez
Az Élet egyetlen esély - vedd komolyan
az Élet szépség - csodáld meg
az Élet boldogság - ízleld
az Élet álom - tedd valósággá
az Élet kihívás - fogadd el
az Élet kötelesség - teljesítsd
az Élet játék - játszd
az Élet érték - vigyázz rá
az Élet vagyon - használd fel
az Élet szeretet - add át magad
az Élet titok - fejtsd meg
az Élet ígéret - teljesítsd
az Élet szomorúság - győzd le
az Élet dal - énekeld
az Élet küzdelem - harcold meg
az Élet kaland - vállald
az Élet jutalom - érdemeld ki
az Élet élet - éljed!
|
