|
Tipetupa naplója
Ködmön Ödön [181771 AL], gazdája Tipetupa
Éjszaka
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/181771
|
Éjszaka
Éjszakai vers
Az asztalon fehér papír.
Éjszaka van. Éjfélre jár,
Sápadtan dereng a lámpa-pír,
S a kis fehér lap versre vár.
Álmatlan éj ez is a sok közül
Lassan múló órák és percek
Egy vagyok én is a sok közül
Kinek tolla a szúval együtt perceg.
Meghitt álmos csöndje éjszakámnak
(zsarátnok fényű méla hangulat )
Gondolataim fel alá cikáznak
S követnek régen elmúlt hangokat.
Melódiákat, bűvös rímeket,
Tó befagyott jegén korcsolyák surranását,
Elsuttogott szelíd szerelmeket,
Volt naplementék bíborló varázsát,
És hosszú-hosszú csöndes éjszakákat
El-eltöprengve, míg száll a néma füst
Parázsló cigarettán. Ifjúi vágyat
Mely feneketlen volt, akár az üst
Hajamban őszen csillannak már a szálak
Tompán villannak föl a régi képek
Mégis szeretem még az éjszakákat,
Hogy múltamba vissza-visszanézzek.
Köze ugyan semmi az éjszakához, de most leltem rá e teve versre, megtetszett, bejegyzem :-)
A teve fohásza
Monoton
üget a süppedö homokon
a sivatag lova,
a tétova teve
tova.
Hátán rezegve
mozog a
kúp
alakú púp.
A helyzet nem szerencsés.
Apró szemcsés
homokkal telve
a füle, a nyelve.
Sóvár szeme kutat
kutat.
Még öt-hat nap
kullog, baktat.
Az itató tava távol,
s oly rettentö messze még az oázis.
Erre utal a fohász is:
- Tevék ura!
Te tevél engem eleve
Teveled nem ér fel tevefej tétova
veleje.
Te terved veté a tevevedelö tavat
tavaly távol,
te tevédnél vélvén,
vén híved neved feledve
elvetemedve
vádol.
Nem! Vidd te tevelelkem hova-
tovább tova,
mivel levet - vert vederben
feltekerve - nem vedelve
lett betelve
a te tevéd szenvedelme.
Te nevedbe
legyen eme
neveletlen tevetetem
eltemetve!
S evezzevel ava teve
levelkévét kivilevelhevlteve.
Romhányi József
|
Problémás tartalom jelzése
|
