Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/181771
|
és ismét a csemeték...
-A darázs nem veszélyes, csak szúr és fertőz, de semmi baj, mert krémezni lehet...
-Szeretlek! - Kiált rám kb. háromperces ismeretség után egy kisfiú...
-Miért? -szalad ki a számon...
-Mert jó a hajad! - jön a frappáns válasz...
Aki szeret valakit, az nem butaságot csinál, igaz?
...
-Vizecskét adjál! Adtam néki csapvizet...
-Nem ilyet! Szőröset és szúrósat! Most!
(ásványvízre gondolt a kis jólnevelt :-)
-Én csak a szaloncukrot szeretem, de az a baj, hogy a ketchup-os a kedvencem, de olyan meg nincsen is...
-Akkor hogy lehet a kedvenced?
-Mert, és én azt szeretem!
-És kóstoltál már olyat?
-Nem! De akkor is az a kedvencem!
-Van nekem egy mackóm, pont ilyen színű, csak a színe más színű....
-Este kicsi vagyok, reggel meg nagy! -tudósít egy hároméves kis csemete
-Hűha, ezt meg hogyan csinálod? -kérdem
-Ez varázs...súgja titokzatosan...Amikor közeledik a sötét, mert este lesz, akkor nagyon kicsi leszek, de most meg nagy!
Szinezgetés közben:
-Kicsit kimentem a vonalra, de most már visszajöttem, jó? És bent maradok, jó?
-Megszűnt az ovink...panaszolja egy kislány...
-Hát hogyan?
-Mert a Csuti nem tett fel egy levelet a postás bácsira, és ez fontos volt, és ezért...
-És most hova jársz oviba? - kérdem.
-Magányoviba...
Mivel a gyerek tisztán beszél, visszakérdezek:
-Magánoviba?
-Nem, magánnyoviba!
-Az milyen?
-Olyan, hogy csak későn jönnek a felnőttek, és sokat vagyunk ott, és nem szeretem, de nem mondhatok ilyet, mert drága!
-Ilona, a takarítónő, és ültetőnő...
-Tudod, ovónéni, amikor jöttünk bedörgött az ég, és fekete lett ezért.
-Most milyen idő van? Szépidő, vagy ebédidő?
-Képzeld, el, hogy mi voltunk az állatkertben, és én addig mentem, de addig, hogy elvesztem apának, és a rendőrbácsinak van pisztoly is meg golyója is, és még meg is talált! -meséli lelkesen a kis huncut...
Hosszas játszás után, próbálják kicsalogatni a kisfiukat a szülők, de nem akar kimenni.Gondoltam megkérdem, hogy miért is váratja ennyire a szüleit....
-Mert régen beütöttem a lábam, és most nehezebben tudok menni kifelé...
Nó, hát csak egy sérülés kell felmerüljön, máris egymás szavába vágva ujságolják:
-Voltunk barátoknál, és egy autó rám esett, és foltos lett a lábam, de a kezem nem, csak lehámozódott, és még fájt is!
-Én a libikókán denevér szokok lenni, és átpörgök a fejemen, és a fejemre álltam és rám jött a libikóka, és jött a hordozóautó, és behordozott a kórházba, és aludni kellett, és már nem lehetek denevér!
-Nekem a motorom legurult a lépcsőn, és összetörtem vele magamat... (Ő is a motoron volt...)
A legkissebbnek mivel semmi sérülése nem volt, vagy nem jutott eszébe, de valamit mondani akart:
-Én is atajot cigizni, mejt én is tiatajom pjóbálni az ízét, hogy milyen az íze...
Nagy csönd, erre a hangadó libikókás:
-A cigi büdösebb a lábnál is!
-Nagy buli volt, volt süti is meg még rizs is!
Kijön a kislány a mosdóból és közli:
-Nemcsak a kezemet mostam meg, hanem a szájamat is, mert ragadozó volt
Délelőtt, mikor olyan egymás után sok gyerek volt, egyiket vitték, másikat hozták, és magyaráztak, már nem tudtam megjegyezni, így elkezdtem felírogatni egy papírra amiket mondikálnak.
Erre megszólal az egyik kis szemfüles:
-Mit írszol?
-Ami aranyosat mondotok, azt leírom, hogy ne felejtsem el.
-Hát én sajnos,hogy nem tudok aranyosságot! És engem nem is fogol leírszni...
|
