|
Tipetupa naplója
Ködmön Ödön [181771 AL], gazdája Tipetupa
Idézet...
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/181771
|
Idézet...
A képért pedig köszönet hugi...stilizáltál, vagy mi :-)
Őri István
"Valahol létezel, valahol én is
valamit kérdezel, valamit én is
néha vágy van benne, néha remény is..."
No ez most úgy megtetszett... Köszönöm Ángyiska :-)
És hozzá egy kis Áprily is...
Séta egy holt városban
Az életfüst ha fojtogat,
a múltba költözik lakásom.
Ma rom-gyermekvilágomat,
e holt várost megint kiásom.
Egykor: mosolygó, messzi föld
és rózsaszínű köd felette;
de ifjuság-vulkán kitört
s a forró láva eltemette.
A néma láva-óceán
alá nem fért műkincs-vadorzó;
ma is szüzen tekint reám
sok régi kép, sok drága torzó.
Hol egy-egy régi sírja van,
szivem meg-megremegve dobban,
s elimbolygok bizalmasan
apró emlék-sikátorokban.
Át romba dűlt szentélyeken
tovább, tovább visz kúsza lábam,
míg meghajtom bűnös fejem
az ártatlanság templomában.
Hallali
Ez aztán harsány, szent vasárnap:
vadász-örömre gyúlt a Nap,
piros rohamra harsonáznak
szívem fölött a sugarak.
Illanna, bújna, bajt előzne,
s elébe nyíl-zápor szakad.
Alvó erdők piros kis őze,
döbbent szívem - add meg magad.
Ma nem pihensz avar-homályon,
fény-kedvedért most meglakolsz:
fényárvizes vad rónaságon
sötét ladikban ül a Sors.
Nézd: már az erdőn láng szivárog,
az odvakat szikrák verik,
aranyos bőrű indiánok
már gyújtogatják a prairie-t.
Lángszőke nád lobogva lázad,
nézd: máglya már a tar csalit! -
Piros sugarak harsonáznak
fölötted itt ma hallalit.
"Homályban ültem, hangulattalan,
nagy seb-bilinccsel - bénán, mint a rab,
vártam, mikor lop sugarat reám
egy könyörülő, keskeny ég-darab.
De a tavaszból nem jutott öröm.
A nap nem szárnyam volt, csak börtönöm"
|
Problémás tartalom jelzése
|
