Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/181771
|
A Látogató :-)
Ma meglátogatott a Főnök!
Ma negyvenkilenc napja léptem be a karavánba :-)
De gyorsan repül az idő...
És máris sikerült találkoznom Geryvel!
Amolyan gyors beugrás volt, de nagyon örülök neki!
Annyira jó, hogy valahogy ilyennek képzeltem,mármint Gery-t. A találkozást, azt nem így gondoltam, nem volt otthon a férjem,dolgozott. Tündémmel fogadtuk a kedves vendégünket.( Csak így zárójelben megsúgom, hogy szerintem Tündében nem tudatosult, hogy Gerynek mi a hivatása :-) Kicsit meg volt illetődve :-) Még a megszokott fecsegése is elmaradt ;o)
De annak örülök, hogy kicsit tudtunk beszélgetni :-)
Én sokat...És kár,hogy csak egy keveset tudott maradni. Igazából meg sem tudtam vendégelni :-(
Remélem nemsokára, ha errejár újra meglátogat, és talán addigra már a nappali is ki lesz festve...
És lesz idő egy amolyan grillezős, bográcsos menetre...
Addig is: Az Ég óvjon utadon Főnök!
és természetesen egy Áprily vers :-)
Fiamnak
Voltam alkonyba búgó tíbia.
Te légy jövendő gondolat-csatán
piros hajnalba búgó trombita.
Voltam romokra hulló permeteg.
Légy villámtól feszülő éjszakán
rontó, teremtő nyári fergeteg.
Voltam pennában sercegő erő.
Légy kohófényben sújtó kalapács,
idők üllőjén konduló verő.
Voltam lepattant húrú hegedű.
Légy boltozat-rendítő orgona,
echót riasztó, dörgő zengzetű.
Voltam haszontalan műhely-salak.
Te légy titkos szépségű, ritka kő,
miből a művész óriást farag.
Voltam tört palló szikkadó eren.
Légy zajló árban jég- s hullámtörő,
acélos élű és könyörtelen.
Voltam sötét, lomos hajófenék.
Te légy hajókosár árboctetőn,
ahonnan tárul tenger-messzeség,
s amíg alant hullámcsapás üvölt,
szálljon belőled lélekrengetőn
remények új igéje szerteszét:
Föld
És a látogatás a Főnök szemével :-)
bemásoltam...
Az autópályát Magyarországon el szoktam kerülni, sajnálom rá a pénzt, így eddig is érintettem mindig Érdet. Viszont azt csak most mértem fel, hogy milyen nagy település. Ráadásul nemrég készülhetett el egy-két körforgalom s útszakasz, így egyszerûen nem a megszokott úton találtam magam, hanem más irányból érkeztem. Szerencsémre Tipetupa nagyszerûen navigált telefonon keresztül s eltévedés nélkül jutottam közelükbe, ahol az útszélén biciklijérôl integetve várt rám. Onnan már könnyû volt: csak követni kellett (nem ütöttem el) :-) Az lehet, hogy Sárcity, viszont szép helyt laknak. Olyan székelyföldies (még az utcanevek is azok). Az udvaron egy kisebb medvebocsnyi kutya, mondta fajtáját, de nekem csak addig tartott... Kiszállva az autóból, végre rendesen is köszönthettük egymást. Sokat jelent a megelôzô virtuális kapcsolat, hisz tényleg, mint régi ismerôsök ültünk le s senkibôl nem kellett harapófogóval szedni ki a szavakat. Tipetupa közvetlensége, beszédessége, oldottsága a fórumból talán nem jött le ennyire számomra – egyikünk jobban mesélt, mint a másik :-) Még a szendvicseket is gyorsan ettem, nehogy kevesebbet beszéljek, mint ô (frissen szedett gyógynövénybôl volt melléje finom tea). Tündéje otthon volt, bár inkább csendesen szobájába vonult; férje, sajnos dolgozott. Nem is csodálkozom, ha nincs ideje unatkozni, szorgos munkájuk mindenfelé látszik, de van még tennivaló (egy kis közmunkával egybekötött karilátogatás?). Nem tudom, de engem valahogy mindig megfog, amikor látom, ahogy az ember kicsidenként halad önerôbôl: az idén meglesz ez, jövôben majd az… A készülô házikó alapjait is megtekintettem (a szomszéd legénynek még mindig nincs jogsija a talicskára). A "kettôt szóltunk s este lett" verziót muszáj volt megelôzni, így, sajnos, indulnom is kellett tovább. De én köztudottan veszélyes vagyok: ismét feltûnök (elôbb-utóbb)... ;-)
|
