Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/26652
|
Őrültek háza?
mikor délután felhívott, és mondta, hogy beszélni akar velem, de nem telefontéma, már akkor volt egy kis előérzetem... gyorsan végigfutott az agyamon, hogy mégis miről lehet szó, és mi tartozik ebből rám... tudtam, hogy vmiféle döntés elé fog állítani, olyan elé, amit elég hirtelen kell meghozni... és beigazolódott a gyanúm, az, hogy konkrétan mi lett a vége, az már részletkérdés.
huhh. hát... vmilyen szinten egyértelmű, hogy mit válaszoltam rá... de ha belegondolok, hogy csak egy hete ismerem.. és hogy eddig minden, ami velünk történt, viharos sebességgel történt, és hogy néha télleg azt éreztem, hogy vmi más bolygón vagyok, egy másik világban, mondván, úristen, hová csöppentem én??... ahhoz képest ez már nem is olyan meglepő... olyan gyorsan történik minden, hogy már nem is tudom lassan követni, végiggondolni meg pláne nem. ez már szinte ijesztő... de mégis van benne vmi bizsergető, kellemes érzés...
ilyenkor kicsit arra lenne ingerenciája az embernek, hogy a jövőbe lásson, és megtudja, mi lesz később a folytatás. de.. egyrészt, ez lehetetlen.. másrészt.. ha jobban belegondolok, nem is akarom előre tudni, mi lesz. nem fogok rajta gondolkozni, jöjjön, aminek jönnie kell.. én állok elébe! és remélem, csak jó lesz... de kicsit félek. és épp ezért nem akarom tudni a jövőt. de a bizonytalanságot meg nehezen bírom.. áááhh, majd lesz vhogy. én meg mindent megteszek azért, hogy csak jó süljön ki belőle...
elvégre szeretem őt! :)
01.04.
|
