Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/104958
|
2010-02-01
Nagyon tetszett a mai nap!
Kanikám, fejtsd ki a ma történteket! Csók Édesem! (L) :-)
Elemzés
A 2010-02-01 nap kifejtése
(Néha Kani E/1-ben mesél, néha meg narrátorként...)
A történet úgy kezdődik, hogy a két főszereplő, Anita és Máté állhatatosan vágyakoznak a reggel tíz órára becsült találkozóra, ami Anita lakásán történne meg. Reggel a Coca (Anita) még üzenetet is küld sms-ben, hogy jöhet a Kani (Máté) 9:45-re is. Kani fejében felmerült, hogy kockázatos lehet a korábban érkezés, ráadásul a sok ágyon fekvés és zsömlevágós reggelizés alaposan levett az erejéből, valamint idejéből is. Mire el tudott készülni, tudatosult benne, hogy késni fog. A buszmegállóban, ahogy megnézte a pontos indulási időpontokat, azon tanakodott, hogy menjen-e gyalog a troliig, vagy várjon pár percet, amíg megérkezik a busz. Kockázatosnak ítélte meg a trolihoz való sétát, hiszen lehet, hogy előtte fog elmenni, épp, ahogy odaérne, a buszmegállóhoz pedig már nem jutna el időben. Ezen okok, valamint energiatakarékosság miatt is úgy döntött, marad és vár. Majd a busz megérkezett. A buszon sokan voltak, és az egyik nő is furán nézett, mikor felszálltam. Gondoltam, jegyellenőrnek néznek. Elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha most jönne egy ellenőr, ha már úgyis annak nézett. És egy megálló múlva már fel is szállt az ellenőr, aki leellenőrizte a bérletemet, és megfelelőnek találta. Ebből kifolyólag ki tudott szállni és az irányt a cocaszálló felé vette. Megnézte a mobilját, ahol látta, hogy Coca csörgette, de úgy gondolta, inkább nem hívja már vissza, hiszen úgyis mindjárt találkoznak.
A csengetés és a bejutás most végre könnyen ment, pedig a Coca nehézkesen szokta kezelni az emberek eme technikai vívmányát, a kaputelefont. A Kani bejutásakor a Coca az ágyában várt, s nagyokat nevetett. Valamiféle szexuális várandóság sugárzott ki belőle, így hát a Kani bemászott mellé, viszonozta a puszikat. Most már egymás mellett feküdtek. A Coca kezét becsúsztatta az ágyékához, az a boxerén keresztül fogta, húzta a kani farkát.
A kani felfedezte a francia bugyit a cocán, amit az csak boxernek hívott. Kaninak tetszett, és tapizta, tapizta. Fogdosta a cocahúst, jobban és jobban, az ujjával a cocába nyúlkált, aztán nagy nehezen felkerült a gumi a farkára, Coca segítségével. Többféle pózban döfködött a kani: oldalasban, négykézláb, egymáson fekve, hason fekvőn fekve.
A Kaninak ezután elege lett. Jelleméből fakadóan megszűnt számára az érdeklődés a nemi érintkezés ezen útja iránt. Túl szabványosnak látta, túl közönségesnek, túl egyszerűnek és kiszámíthatónak. Ezért jobbnak látta, ha befejezi, miközben Coca még kézzel húzogatta a farkát. Ezután a Kanit elkeseredettség fogta el a közízlés és az ő felfogása közti átjárhatatlan ellentét miatt, valamint hogy nem tudta, Coca mégis melyik oldalhoz tartozik: a közízlés határain belül értendő, közösségileg elfogadott szexualitást elfogadók közé, vagy pedig a határokat feszegető, lebontó, újat, kiszámíthatatlant, erkölcstelent, szégyenletest, mélységekbe megalázót, fellegekbe felemelőt kereső kevesek csoportjához.
Ezután szörp, húsleves, nokedlis hús elfogyasztása következett. A húslevest a főzőedényből etette a Coca a kanival, a nokedlis terméket műanyag ételhordóban szervírozta neki, s abból csak keveset evett. A szörp a végére jött, a kani két pohárral fogyasztott el belőle, miután látta, hogy a Coca iszik egy pohárral. Innen visszatérve az ágyba, a Kani elhatározta, hogy elvérezteti magát. Rendhagyó módon akarta: a wc előtt. Odamentek. Kani rásegített, majd a végén Coca kezébe adta a nagy kanfarkat, s az szétfröcskölte belsejét a wc-re. A végén lenyalogatták, leszopkodták a farokvéget.
Bonyodalom:
A Coca kitalálta, hogy ideje elmenni a munkaügyi központba, rendezni, amit akart. Az angol nyelvtanfolyamát és munkanélküliségét :)
Egy kicsit várakoznunk kellett az emeleten, de aztán elrendezte, amit el kellett. Az épületben Kani sétára indult, társa követte egy női mosdóba, ahol Kani várta. Kapott pár csókot, ölelést, majd kijöttek. Egy mozgóliftben (páternoszterben) rekedt nőt is láttak, akin nevetgéltek egyet, de csak miután már nem látták őket. (Később a nő kiszabadult, mert sikerült beindítani a liftet.)
Pár perc múlva egy autóssal találkoznak, aki megkéri őket, betolnák-e az autót. Kani tolta neki, majd mondja, ennél többre van szükség. De hát először hátra kellett tolni, futni pedig nem kéne addig. Kani furcsállja, miért történik ilyen vele, talán a Cocának van köze hozzá?
Innen irány a Fórum. Egyből a kajarészlegre, ahol egy kis tanakodás után úgy döntenek, sajtburgert esznek, mert a kívánós Coca arra vágyik, és az itt kérem nincs. Rövid gyaloglás következik. Figyelik a tanítóképzőnél elhúzódó bicikliutat, mégis, hova vezet, és miért van az, hogy van, aki azon halad, és van, aki nem. A lámpánál egy számolósdi következik, mégis ki találja el a pontos indulást. A másik zebra előtt Coca megkérdezi, hogy viselné el a Kani, ha csak havonta egyszer láthatná őt. Kani erre olyan választ ad, hogy bizony kibírta az egy hónapos csodautazásán is, mert volt programja. Coca erre a sértődött arc bevetésével próbálkozott, ami nem járt sikerrel, ezért visszaváltozott kedves embörré. A pláza előtt akart inni egy mandulás cappuccinót, de az ott álló férfi közölte vele, hogy a barbárok tönkretették a szerkezetet, ezért nem működik. Odabent pedig ezen nevettünk: Barbárok! Az ókori Görögországban éreztük magunkat, ahol az asztalunk mellett hallgatjuk a barbár törzsek primitív, erőszakos viselkedéséről szóló beszámolókat.
Felérve a McDonald's-ba, három-egy sajtburger fogyott el, Coca vezetésével. Majd Kani vett neki egy fagyit, mert Coca megsértődött egy eladóra.
Közben angoloztunk, Coca a fénymásolt angol tanfolyamos lapjairól kérdezgetett engem magyarul, vajon tudom-e fordítani magyarra. Majd néhány szót vettünk át, ami eszünkbe jutott: farok, punci, :), has, ajak, nyak, fülbevaló, stb.
Aztán ruhásboltba betérve nadrágnézés volt, de próbafülkét nem látott a kani. Coca a furcsa női cuccdömpinget nézegette: próbálgatott sapkát is, mondta, hogy jó meleg, de persze nem vett semmit. Majd a vágóhídszerű mogólépcsőn leereszkedtünk és elhagytuk a fórumot. Coca még megviccelt a végén, hogy nem ott jött ki az ajtón, ahol én hittem, hogy kijön. Aztán nevettünk ezen is.
Befejezés:
A buszmegállóig gyalog mentünk. Ott arra panaszkodtam, hogy hasmenés-szerű tüneteim vannak, és így inkább nem kísérem haza. Ezt ő elfogadta, megvártam a buszát és elköszöntünk. Én lementem a buszmegállómig, ahol várnom kellett pár percet a buszomra, de azzal gyorsan otthon lettem. Ezután könnyíthettem magamon a wc-n:)
Utána nézegettem Coca írását, hogy jó lenne megírni a napi történteket, hát nagy vonalakban meg is történt.
Kani jelentett, vuííí
|
