Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/11482
|
James Cameron
Az ifjú James Kanadában született egy mérnök fiaként. 1971-ben költöztek az Egyesült Államokba, ahol fizika szakon diplomázott a Kaliforniai Állami Egyetemen. A diploma megszerzése után azonban teherautósofőrnek állt, hogy a pénzből forgatókönyvírói ambícióit tudja finanszírozni. A filmszakmában először művészeti rendezőként, belső makettek építőjeként dolgozott, de 27 évesen már rendezőként robban be a köztudatba: a Piranha 2.-vel megalapozta tekintélyét a horror és fantasztikum világában, ahol később legnagyobb sikereit aratta. 1984-ben saját forgatókönyvét rendezi meg, amellyel a világhír kapujába kerül. A Halálosztó Arnold Schwarzeneggerrel óriási siker lesz, megújítja, új alapokra helyezi a sci-fi műfaját. A történet szerint a közeljövőben emberek és öntudatra ébredt robotok vívják egymással a harmadik világháborút. A technikai fejlődés apokaliptikus utópiájában a gépek egy halálosztó Terminatort küldenek vissza a múltba, hogy megakadályozza a későbbi ellenállás vezetőjének világra jövetelét. Az emberek a tökéletes gyilkoló gép ellen és az anya védelmében egy halandót küldenek, hogy mentse meg az asszonyt és magzatát. Az érzelem nélküli robot szerepére tökéletes választás volt a korábbi Mr. Universe – az osztrák testépítő Schwarzenegger –, aki alig egy tucat szót mond a két órás film alatt, és negatív karakterével új dimenziót termet a gonosz definíciójának. A sikert egy hasonlóan „rémes” film követi, A bolygó neve halál . A filmet sokan a világűr Rambo 2.-jének tartják (nem véletlenül, hiszen a Rambo 2. forgatókönyvét részben James Cameron írta). Való igaz, hogy míg Ridley Scott idegen-filmje (A nyolcadik utas a halál, 1979) elsősorban a sejtetéssel rémít meg (nagyon keveset látunk a gonoszból, inkább csak az ijesztgetéssel tolják fel a néző adrenalin szintjét), addig itt csőstül jön a gonosz, hiszen annak anyabolygóján folyik az ádáz csata. A Vietnam-fíling mellett, Sigourney Weaver az emancipáció élharcosává lép elő, és alakításáért Oscar-díjra is jelölik. A bolygó neve: halál látványos fantasy mozi, amely az első a tömeges vérengzések és szörnyvadászatok sorában.
Talán maga a rendező is érezte, hogy ezúttal kissé túllőtt a célon, hiszen következő mozijában pontosan ellentétes módon ábrázolja a földönkívülieket. A mélység titkában a tenger mélyén talált űrhajóban ugyanis baráti szándékkal érkeztek az idegenek, amit az emberek nem igazán hajlandók elhinni. A kezdeti ellenségeskedés végén látványos kapcsolatteremtés alakul ki az emberi és űrbeli civilizáció között. A mozi nagy felfedezettje Ed Harris, aki azóta is többször bebizonyította, milyen remek karakterszínész, de az akadémia ez idáig csak jelölésekkel (Truman show, Apollo 13) díjazta teljesítményét. A nagy sikereket 1991-ben követi a legátgondoltabb és legzseniálisabb Cameron mozi. A tömeghisztéria megalapozta a világsikert: a Terminator 2. kópiáit páncélautókkal szállították egyik moziból a másikba, az emberek egymást taposták a kasszáknál, a Guns ’n Roses pedig a filmtörténelembe is bevonult. A mozi forradalmasítja a számítógépes trükkök filmi alkalmazását, (megérdemelten) megnyeri valamennyi technikai Oscar-díjat és Schwarzeneggert a mennybe emeli. Saci ugyanis ezúttal már a jó védelmezőjeként tér vissza, hogy a megszületett vezért tini korában védje meg a még veszedelmesebb ellenségtől. A T2 nagy erénye, hogy a mozi nem csupán a látványra korlátozódik, elég komoly és tartalmas mondanivalója is van, amelyet a történet világvége hangulata ügyesen ment meg a giccstől. Cameron és Schwarzenegger koprodukciója a profizmus legmagasabb fokára lép, amelyet azóta sem sikerült túlszárnyalni.
Pedig 1994-ben egy ígéretes kísérletet tettek a Két tűz között című remake-kel. Az eredetit nem sokkal korábban Franciaországban készítették el (Titkolt titkosügynök címen nálunk is bemutatták). A két filmben nagyon sok jelenet teljesen egyezik a történet azonossága mellett, a lényegi különbség, hogy Cameron körülbelül ötvenszeres költségvetéssel dolgozhatott, úgyhogy a látványt tökéletesen sikerül felülmúlni. A Schwarzenegger – Jamie Lee Curtis duó nagyon összeszokott párosként homorít a vásznon, de a mozi abszolút kommersz marad.
1997-ben rendezte a Titanicot amiért 11 Oscar-t kapott,és a Világok harcáig a világ legdrágább fimet tudhatta a magáénak (198 millió $)
Filmei:
Xenogenesis
Pirahna 2.
Terminátor
A bolygó neve halál
A mélység titka
Terminátor 2.
Két tűz között
Titanic
|
