Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/11482
|
Tim Burton
tűz lángnyelvei közül az ifjú Frankensteint, ezzel bebizonyítva állati szeretetét, de végül ő maga pusztul a tűzben. Ám az addig hitetlen szomszédok összefognak, és a környék autóiban lévő akkumulátorok segítségével másodszor is életre keltik a kis ölebet.
Burton mozifilmes debütálása a Pee-wee nagy kalandjai volt. Itt hozta össze őt a hollywoodi gépezet Danny Elfman zeneszerzővel. Az általa komponált és vezényelt zenék még idegbajosabbá, és zsigertépőbbé teszik Burton világát. Akkordjainak hallható eredményét csak egyszerű, közhelyes szavakban lehet megfogalmazni: fusztrált, vibráló, idegtépő, gyötrő, briliáns, tökéletes. Burton filmjeihez elengedhetetlen az állandó nyugtalanság, és bizonytalanság érzése, és ezt Elfman tökéletesen adja vissza immáron 25 éve. Burton Pee Wee állati kalandjait követően sorra rukkolhatott elő a kasszasikerekkel: kezdeti lázálmait a vásznon először a Beetlejuice-ban élte ki, ami egy házaspárról szól, akik a halálos kimenetelű karamboljuk után test híján a saját házukban kísértenek tovább, mígnem őket kísértik meg az újonnan odaköltözők. A fekete humorral átitatott kísértethistóriában Tim mesteri precizitással bánik a színekkel és a szereplők jelemének kisemmizésével. A film végül több mint hetvenmillió dollár bevételt hozott.
Eztán rendezte meg a filmtörténelem eddig talán legjobb és leghitelesebb képregény adaptációját, a Batmant. A film nagyon sötét hangulata ellenére is megtartja képregényszerű mivoltát, de Bruce Wayne-nek egy lelkileg torz jellemet tulajdonít a kiskorában megélt drámájával, így ő sem tud fölébe kerekedni a szellemileg meghasadt Jack Napiernek, alias Jokernek (Jack Nicholson). Batman csatája így nem lesz más, mint egy hermetikusan elzárt és sötétséggel körülölelt világból örökké kiszabadulni vágyó ember törekvése a lelke felszabadulásáért. A Bruce-ban feltörő agresszív tudat irreverzibilis módon tör felszínre, és denevéremberként végül leszámol a szintén hasadt tudatú Jokeren, ám a megváltás elmarad, és hiába jön az életébe fény Vicki Vale (Kim Basinger) személyében, az elnyomott és az elnyomó kettőssége ezután is megmarad Bruce zavart és önmarcangoló világában. A Batman éjfekete hangulatával negyedmilliárd dollárt termelt meg. A film végül a szakmát is meggyőzte, és a gigantikusnak ható díszleteket Oscar-díjjal tüntették ki.
Burton egy évvel később előrukkolt az Ollókezű Edwarddal. A kissé groteszk mese annak a már megkezdett egyszemélyes világnak a folytatása, amiben Burton a maga módján próbálja kifejezi az egyenlőtlenséget és felsőbbrendűséget az emberek között, valamint a belülről fakadó elszigeteltség érzését, ami valószínűleg kiskorától nyomon követi életét. Az Ollókezű Edward tipikusan a Burton-dimenzió egyik legékesebb darabja, melyben egy érzések nélkül élő, magára hagyott lélek küzd meg a nagyon is érző, ám annál kegyetlenebb közösséggel. Edward szerepében Johnny Deppet láthatjuk. A film érdekessége, hogy egy kisebb mellékszerepben feltűnik maga Vincent Price is. Ezt a borongós love story-t egy másik, szintén nem hagyományos produkció követte.
A Karácsonyi lidércnyomásban a már megszokott Burton-lények kelnek életre, s bár ennek a torz mesének a története nem pont gyerekeknek való, de mindenképp csodálatra méltó: Jack, a Csontherceg Halloween város elsőszámú rémisztgetője, a szokásos évenként megrendezésre kerülő after party után mélabúsan elbandukol, hogy értelmet találjon addigi életének, mikor az erdő mélyén rálel egy helyre, ahol egy ajtó segítségével az ünnepek különböző dimenzióiba léphet be. Jack-et sok más ünnepi szimbólum mellett pont a karácsonyfa hangulata ejti rabul, és belép annak kapuján. Ami ott fogadja, az nemcsak addigi életét változtatja meg, hanem később az általa kordinált rémvárosét is. Jack lassacskán ráeszmél, hogy nemcsak a sötét és torz férc-lények közt lehet tökfejként uralkodni és állandóan csak ijesztgetni az embereket, hanem a Karácsonyvárosban lakó kis lényekhez hasonlóan szeretetteljesen és békében is lehetséges élni. A Csontherceg megirigyli ezt az életmódot és kitalálja, hogy a soron következő karácsonyon ő lepi meg a népeket a maga kis világának ajándékaival, ezért elsőként elraboltatja Mikorártsot.Ahogy az már lenni szokott, a meglepetés balul sül el, és a borongó lelkű Csonthercegnek rá kell jönnie, hogy nem ez lesz az a sziget, ahol ki kell kötnie, így miután kellő megbánást tanúsít, helyrehozza az általa elbaltázott dolgokat. A horror-musical-bábfilmnek aposztrofálható mesefilmben Burton egy komplett világot hozott létre, melyben több mint hatvan különálló karakter, és közel kétszáz bábu tölti be Mikulásváros és Halloween világát. Burton második próbálkozása a stop motion animáció segítségével igazi unikum, mellyel avantgárd módon tárja elénk sajátságos világának egy újabb szeletét, aminek a sötétségét és groteszkségét csak az 1992-ben bemutatott Batman visszatér múlta felül...
Folyt
|
