Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/11482
|
Tim Burton
Tim Burton filmjei láttán méltán mondható el, hogy egy meg nem értett zseni Hollywoodban. Lelkivilága egyértelműen megmutatkozik művein, ezek az alkotások túlnyomórészt groteszkek lesznek. Ez a jó értelemben vett kattant zseni amikor teheti, mindig lélekromboló és demoralizáló környezetbe helyezi fizikailag és/vagy lelkileg is sérült főhőseit, akik leginkább a pszichopata és a mentálisan sérült személyiségek határmezsgyéjén egyensúlyoznak. Tim Burton magányosnak mondható gyerekkora kihatással van a legtöbb filmjére, ahol a főszereplő a világtól elszigetelve, a saját kis árnybirodalmában éli életét. A Batman-ben a személyiségzavarral küzdő Bruce Wayne száműzi magát a közösségből, és csak bőrruhába bújva képes tenni valamit azért a társadalomért, amelyben egykoron elvesztette szüleit; az Ollókezű Edwardban egy alkatrészekből összetákolt lény perspektíváján keresztül szembesít minket emberi mivoltunkkal és viselkedésünkkel. Edwardot, miután becitálták abba az álomszerű plasztikvilágba, ahol a homo sapiens-sapiens rutinszerűen éli életét, szembesülnie kell azzal, hogy csak a vele született adottsága révén nyerheti el a sablonvilágban élő tudattalan emberek kegyét. Ám egy, a másodperc töredéke alatt bekövetkezett hiba is elég volt ahhoz, hogy utána elforduljanak tőle az emberek. A Karácsonyi lidércnyomásban Jack, a Csontherceg magányos szívét csak az a világ tudja élettel és melegséggel megtölteni, ahova ő soha nem tartozhat, mivel abban a világban ő a torz, és a tökéletesnek mondott közösségben: tökéletlen. Burton szürrealista világában az anti-hőst jobban képesek vagyunk befogadni, mivel velünk azonos tulajdonságokkal látja el, és hiába ruházza fel absztrakt külsővel őket, még ennek ellenére is képesek vagyunk együtt érezni velük. Tim Burton alkotásait látván egyszerre borzadunk és csodálkozunk el. Képes arra, hogy a jó és rossz közt húzódó szakadékot áthidalja, és egyedüliként ő meri megtenni azt, hogy az egyetemes jónak csupán egy pozitív tulajdonságot ad, ezzel egyenlőség jelet téve a két ellentétes pólus között, amivel a jó oldal időnként győz, néha pedig veszít a vele állandóan szembenálló gonosz felett. Hiába próbál alkotásaival a hollywoodi főáramlat ellen úszni, és minden eszközzel elhatárolódni a sablonos filmkészítés bevett szokásaitól, paradox módon a filmjei, és önmaga is egy pillére lett ennek az „áramlatnak”. Filmjei kasszasikerek, depresszióban szenvedő figuráit eljátszó színészei pedig ő általa kerültek rivaldafénybe. Ám Hollywoodban kevés olyan mesélő van, mint Burton, és mivel ő alapjába véve felnőtteknek készít meséket, amik szomorúak és nyomasztóak, ezért akár a másik álomgyári mesélő, Steven Spielberg antitéziseként is lehetne definiálni.
A torz lelkű herceg:
Burton korai éveiben festészettel foglalkozott, és tudatosan, vagy a belső világából vezérelve, már gyerekként ebben művészeti ágban látta meg jövőjét, így beiratkozott a California Institute of the Arts-ba, ahol sikerült komolyabban felszínre hoznia a lelke sötét zugaiban megbúvó művészt. Az iskola után a Disney szárnyai alá került, ahol is elkészítette első művét, a The Fox and the Houndot. A Disney ezután a munkája után teljesen szabad kezet adott neki, és '82-ben elkészítette második, stop motion technikával, illetve rajzzal kiegészített filmjét, a gótikus hangulatú fekete-fehér Vincentet. Tim első munkájában már előrevetíti a később elkészülő Karácsonyi lidércnyomás hangulatát. A filmben szereplő kisfiú az ötvenes-hatvanas években fénykorát élő legendás hírű horror színész, Vincent Price szeretne lenni, és világában azokat a borzalmakat eleveníti fel, amiket Price a filmjeiben. Magányos kis világa lassan teljesen átalakul Vincent Price horrorisztikus világává, ám az anyukája nyomására kénytelen kiszakadni ebből a világból. A rémmesét egy narrátor (az igazi Vincent Price) vers formájában mondja el, ami nagyon nyomasztó, s melyből már jól kiérződik a később formát öltő Burton-világ minden kis szegmense.
Ezt a német szürrealista stílusú alkotást követően készített a Disney számára egy harminc perces filmet, a Frankenweenie-t, ami olyan demoralizáló lett, hogy végül hogy be sem mutatták. (Ezt a két rövidfilmet a rajongók megtekinthetik a Karácsonyi lidércnyomás dvd elrejtett zugaiban.). A Frankenstein családban tragédia történik: Sparkyt, a terriert egy nap elüti egy autó. A kis négylábú gazdája, a hétéves Viktor ezt nem hagyja annyiban, és létrehoz egy szerkezetet, majd megfelelő energia és áram segítségével újra életre kelti házi kedvencét. Ám amikor az összetoldozott-foltozott Sparky kinézetével és túlvilágról jött lelkével felbolygatja a kertváros nyugalmát, a szomszédok elkergetik a szegény ebet, aki végül a helyi temető szélmalmában talál menedéket. A kis Viktor követi újraéledt kedvencét a malomba, de az ő nyomában már ott vannak a lincselő hangulatban lévő szomszédok is, és miután egy véletlen folytán lángra kap a szélmalom, a kisfiú bent reked a tűzben. A túlvilágot megjárt Sparky félelmet nem ismerve kimenti a...
Folyt
|
