|
Ádi naplója
Yeyy [11482 AL], gazdája Ádi
Martin Scorsese
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/11482
|
Martin Scorsese
Itt sem annyira a cselekmény a fontos, inkább azok az egyedi szertartások, estélyek és a merev viselkedéskultúra bemutatása teszik jóvá a filmet, amelyek aztán a mélybe húzzák ezt a társadalmat. Újabb film a magányos lovagról, aki igyekszik kitörni az őt körülvevő előítéletekből és romlott világból. Newland Archer alias Travis Bickle. A Casino gyakorlatilag ott folytatja, ahol a NagyMenők abbahagyta. A téma ezúttal is a dekadencia. A történet magja egy szerelmi háromszög. Tagjainak jellembeli összeférhetetlensége belülről feszíti szét a Las Vegas-i maffiát. A NagyMenőkhöz hasonlóan a Casino is megmutat minden mozaikdarabkát, azok hogyan illeszkednek egymáshoz és milyen szerepet játszanak a nagy gépezetben. Mindezek mellett nagyszerű korrajz is. A forgatókönyv ismét Nicolas Pileggi munkája. Igazi Scorsese-film a legjobbik fajtából.
Utolsó filmje a Kundun, melyet csakis ő tudott így elkészíteni. Tibet és vallási vezetőjének szívbemarkoló sorsát bemutató történet eddigi legkülönlegesebb rendezése. Hitvallás egy fiatalember előtt, akit összeroppant egy nemzet felelőssége, mert ez a sorsa, vezérnek született.
Egy önálló stílus
Nagyon sok rövidlátó ítész azzal vádolja Scorseset hogy nosztalgikus érzéssel gondol vissza azokra a szép gengszter-évekre, miközben élteti a bűnbandákat. Amikor a Cosa-Nostra még virágzott és hatalma kiterjedt mindenre és mindenkire, nem úgy, mint ma. Tény, hogy a NagyMenők és a Casino úgy mutatja be ezt a közeget, hogy a néző titkon azt kívánja, bárcsak ő is közéjük tartozhatna. Életük tökéletes harmóniában zajlik, mindezek mellé dől a pénz. Csábító. De a rendező bevilágít a csillogó felszín alá és fény derül a morális fertőre. Féltékenység, kapzsiság, árulás, bosszú és gyilkosság. Elég egyetlen gyenge láncszem –ami többnyire meg is van- és az egész rendszer összeomlik. Akár egy palota amit az ingoványra építettek. Elég egy Henry Hill a kétes üzleteivel, vagy egy gőgös kaszinóigazgató és szélhámos felesége és minden odavan. Hierarchikus merev társadalom ez. Merev akár a múlt századi nagyvárosi polgári élet. Az ártatlanság korában Newland Archer kétségbeesetten keresi a szerelmet. Összetéveszthetetlen a hasonlóság közte és a Taxisofőr Travis Bickle-je között. Scorsese figurái elesett antihősök, a “kinti” társadalom számkivetettjei, megszállott lovagok, akik soha nem lehetnek győztesek.
Filmezési stílusa is egyedülálló. Thelma Schoonmaker vágásai és Michael Ballhaus képei megteremtették az egyedülálló Scorsese-stílust. Pörgő kamera, fénysebességű vágások, vizuális parádé a javából. Dramaturgiáját is sokan átvették. Még maga Robert DeNiro is. Igen, a Bronx-i mese nem más, mint a NagyMenők egyenes következménye. Itt is van Kis-Itália, munkásember fia, aki gengszter akar lenni és itt is játszik Joe Pesci. Vagy ott van a Boogie Nights, ami sokkal sikeresebben vette át a jellemző stílusjegyeket. Paul T. Anderson rendező be is ismerte hogy ezek valójában honnan is származnak.
Scorsese lenyűgözte az egész világot hihetetlen tudásával és mesemondó képességével. De az Akadémia valahogy nem akar tudomást venni róla. Generációjának többi tagja már többszörös elismerésben részesültek, mindannyian Oscar-tulajdonosok, de Scorsese valahogy mindig kimaradt. Pedig ő az, aki csaknem három évtizede felébresztette hosszas álmából a mozit és új életet lehelt a vászonba.
A mi legnagyobb örömünkre.
Filmjei:
A taxisöfőr
Dühöngő bika
A rettegés foka
Krisztus utolsó megkíréstése
Casino
Kundun
A holtak útja
New York bandái
Aviátor
|
Problémás tartalom jelzése
|
