Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/11482
|
Kispál és a Borz szövegek 4.
Etetés
Látod lemegy a nap
Különböző nagyvadak
Mennek bele az éjszakába
Megenni aki árva
Van aki nőt eszik
A diszkóban szétszedik
És a maradványait
Elviszik szobára
De van aki a testből kipiszkálja a lelket
A húst kutyáknak dobja mert nem is az kellett
Nylonzacskóba viszi a szívet
Le a pokolba ott meg jó pénz fizet
Az éjszakai munka, pedig titokba ő is tudja
A bukott angyalok etetése tilos
És sápadtan feljön a nap
A megszomorítottak
Sőt a megalázottak is
Szép ruhába bújnak
Kiskosztüm vagy öltöny
Mindegy csak ne csöpögjön
A véred a kőre a jó
Munkahelyi miliőbe
Hivat a főnök: -Mi van veled?
-Semmi csak a szívem beteg
Illetve mintha nem is lenne
Ismeri a tüneteket
Vele is csak ez lehetett
Valamikor régen ,és mondja is szépen:
Üdvözöllek babám a sűrűjében
Csillag vagy fecske
Nem jöttél túl korán
De időm az volt,
Nagy komám lett
És ültünk büfékbe
Várva rád
Egymás hátát ütve
Italokat küldve
Múltját sem sejtő
Kékruhás nőknek
Maradj otthon, nézzél tv-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem épp
Nem kezdtünk nagyon bele
Semmibe jössz úgyis te
És minek is bármit is
E kis időre
És aztán nem jötté’
Átgyúrtuk életté
Idő komámmal
Ez üldögélést
Végül is mindegy is
Tudtam ,hogy nem is jössz
Este csillag voltál
Nappal meg fecske
Minden föld bevetve
Minden nő rendbe
Na ezt hagyom itt neked
Te csillag vagy fecske
Nem fáj
Mennyi házi hold, mennyi haszontalan lelkéért tartott haszonállat
Mennyi szétment arc, mennyi szenesült szem, mennyi megúszni való,
Van –e nálad,
Sérült, van-e sérülés, van-e álom még van-e elképzelés
Vagy ezek is mennek bele mind a levesbe?
Mennyi eltemetetlen hülyeségnek vagy a hordozója
Mennyi okot találtál már aminek nem volt okozója
De a szexszel meg a sporthírekkel elmegy az idő aztán fekszel
Éjjel ébren, hogy mindenki meghal-e?
Akiknek van azoknak simán
Könnyű lett gonosznak lenni
Ólmosat hánynak a tinik
Aztán a pénzüket nézik ,hogy mennyi
A moziban kitalálják mi lesz
És szexszel gyógyítják a semmit
És álmodoznak ,hogy más a hibás
Felnéznek és elkezdik, hogy :nem fáj
Mondom, hogy nem fáj….
Pedig seb és nincsen valszeg senki a földeden
Göröngyök közt éjjel megyek csak a holdam jöhet velem
De a szexszel meg a sok elmélettel
Elmegy az idő aztán fekszel valami meleg lébe
Leves e húgy vagy valaki vére mindegy mondom :nem fáj...
Csiga
Nincsen veszély, csiga, nincsen veszély
Most az ujjam a szemedhez ér
Mindenki fél, csiga, mindenki fél
Hátradőlni csak Istennek ér
Nagy jutalom vagy, egy kis ablakon
Beadott karéj kenyér
Egy csendes ima vagy egy farok, ami a
Meleg puha helyére ér
Szép hely a Boldogság
Úgy oda vitorláznék
Ott napfürdőzik egy szál tangában
Az összes műanyag játék
Harmatos fű, csiga, peterakás, csiga
Menj tovább ezekért
Az úton, csiga, ameddig visz a
Zutolsó csepp csigavér
Az a fényes lepény, az a Nap, te meg én
Tudjuk, az alatt milyen szerény
Az esély arra, hogy egy arra járó
Csak úgy három szót vágjon belém:
Az „én”-t, a „szeretlek”-et
És azt, hogy téged, lett
Egy sebesült, akiből kiáll, hogy „szer”
Mert látszott rajta, hogy kell
Itt ebben a tóban egy tengeralattjáró
Itt ebben a panellakásban egy nagy Grand Hotel Béke Szálló
Itt állófogadás van, és én tetszem a szép Csipkerózsikának
Itt akkora boldogság van, hogy ide már
Csak műanyag állatok járnak
Nincsen veszély, csiga, nincsen veszély
Most az ujjam a szemedhez ér
Mindenki fél, csiga, mindenki fél
Hátradőlni csak Istennek ér
Az a fényes lepény, az a Nap, te meg én
Tudjuk, az alatt milyen szerény
Az esély arra, hogy egy arra járóba
Pár szót vág egy másik lény:
Az „én”-t, a „szeretlek”-et
És azt, hogy téged, lett
Egy szív, ami itt úgy üzemel,
Hogy kiáll belőle, hogy „szer”
Plusz ebben a tóban egy tengeralattjáró
Itt ebben a panellakásban egy nagy Grand Hotel Béke Szálló
Itt állófogadás van, és én tetszem a szép Csipkerózsikának
Itt akkora boldogság van,
Hogy ide már csak műanyag játékok járnak
Itt ebben a tájban él egy festő, aki olyan ügyesen festi
A tájat, hogy annak a tájnak aztán olyanná kell lenni,
Amilyen a festmény, ott én vagyok az a fekvő ember,
Aki csigaszemet piszkál, háttérben tó esetleg tenger
Nincsen veszély, csiga, nincsen veszély, csiga
Nincsen veszély, csiga
|
