|
Ádi naplója
Yeyy [11482 AL], gazdája Ádi
Zsigmond Vilmos
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/11482
|
Zsigmond Vilmos
Zsigmond Vilmos, a képek mestere
Szegeden született, 1930. június 16-án. Még egészen fiatal korában egy magyar cigányasszony megjósolta neki jövőbeli sikerét, ami az 1977-es Oscar-díjra vonatkozott. De még ne ugorjunk ennyire előre!
Dolgozósban...
17 éves volt, amikor egy betegség miatt hosszabb időre kényszerült feküdni, s így az olvasásra is bőven jutott ideje. Akkor egy fotózásról szóló könyv felkeltette érdeklődését a fény művészete iránt. Olyan nagy hatással volt rá, hogy tanulmányait is ezen a területen folytatta. 1956-ban végzett a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként. Az '56-os forradalom ideje alatt barátjával, Kovács Lászlóval - az azóta szintén világhírű operatőrrel - egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával filmezték a forradalom eseményeit. Hamarosan emigrációba kényszerültek, de azokat a felvételeket átcsempészték magukkal a határon.
Amerikában eleinte laboratóriumban dolgozott, hétvégéken oktatófilmeket készített. Öt év kemény munkájába telt, míg a "tűz" közelébe került, és elkészíthetett egy B-filmet. Ezután nem sokkal kamerát és világítóberendezéseket vásárolt magának, s Kováccsal - egymást kisegítve - költséghatékonyan dolgoztak. Ketten végezték el egy soktagú világító- és kamera-stáb munkáját. Mivel kollégája előbb jutott élvonalbeli filmekhez, ő kezdte népszerűsíteni Zsigmondot a szakmában, aki 41 évesen csöppent élete első mainstream produkciójába, 1971-ben (Peter Fonda: Bérelt kezek).
A szakma elismerését Robert Altman McCabe and Mrs. Miller című filmjével vívta ki először, amelyben laboratóriumi eljárással fakította ki a felvételeket, hogy a film a régi, megfakult fényképek hangulatát idézze. Ezek a fakó színek azóta is kísérik karrierjében, ízlésvilága fontos elemeit képezik. Ezekkel teremti meg azokat a komor atmoszférákat, miket a Gyilkos túra napsütés nélküli világa, a Madárijesztő és a Szarvasvadász képsorain is megfigyelhetünk.
A rengeteg operatőrt elfogyasztásáról hírhedt Steven Spielberg első két nagy filmjét Zsigmond Vilmossal készítette. A Sugarlandi hajtóvadászatban közvetlen, kézikamerás felvételekkel fokozta a történet feszültségét, a Harmadik típusú találkozásokban pedig a sci-fi digitális fénykorát jóval megelőzve, szinte özönvíz előtti technikával hozott létre grandiózus látványt. A 80-as években egyre több vígjátékot forgatott, amelyekben különleges beállításokkal, kameramozgásokkal és világítási effektekkel fokozta a helyzetkomikumot (Hiúságok máglyája, Az eastwicki boszorkányok).
A Maverickben egy villanásnyi szerepben is láthattuk korabeli fényképészként. Saját rendezésében rendszeresen készít reklámfilmeket világmárkák számára. Most pedig a Bánk bán című operafilmet fényképezte. Zsigmond Vilmost Kovács Lászlóval és Koltai Lajossal együtt a világ legjobb operatőrei között tartják számon.
|
Problémás tartalom jelzése
|
