Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/218536
|
A lelkem mélyéről...
A lelkem mélyéről hallok egy kiáltást, egy hang, aki segítségért kiált...
Nem tudom, hogy ez a hang igaz vagy csak én hallom, de ott van, és egyre hangosabban szól.
Nem tudom, minek köszönhetem az utóbbi időszakot az életemben, de már kezdem úgy érezni, hogy büntet a sors az életemmel. Egyik csapás a másik után, egyiket még ki sem hevertem, de már itt a másik.
Anyukám és párja ma reggel, autóbalesetet szenvedet. Aki okozta a balesetet, cserbenhagyta őket és még másik embereket is. Nem tudom, hogy milyen ember lehet az ilyen és ez után, hogy néz majd tükörbe.
Iszonyatosan megijedtem és megtörtem. Már így is sok kis darabban van a lelkem és nem tudom, meddig tarthatom még egyben.
Mikor meg tudtam először fel se tudtam fogni, elmondták vagy 3x mire megértettem, hogy mi történt, de nem akartam elhinni. Reggel elindultak Balatonra és alig 1 órával később jött a hír, hihetetlennek tűnt, de tényleg igaz volt. Egyből próbáltam utolérni őket, de egyikőjük se vette fel a telefont. Próbálkoztam a korházzal, ott meg "felvilágosítást nem adhatnak” volt a válasz. Még arra se feleltek, hogy élnek-e még. Ami ezután következet 2 óra azt senkinek sem kívánom. Gyorsan összepakoltam egy táskát, ami kellhet nekik egy korházban és mentem. Hála voltak mellettem, testvérem, barátok, akik segítettek, mert egyedül biztos nem ment volna.
Mire beértünk már anyu párját haza is engedték, de anyut még benntartják pár napig. Csak 1-2 horzsolás van rajta, de a derekát fájlalja csigolya törése van, ami lehet, hogy nem a baleset miatt lett, lehet, hogy már régebb óta meg van neki. De tud járni és örülök, hogy nem rosszabbul sült el ez az egész történet. Remélem, nem lesznek következményei.
Azért mikor már kicsit megnyugodtam, akkor kezdtem el gondolkozni azon, hogy hálás lehetek azért, hogy ők túlélték és én nem mentem velük, mert akkor ott ültem volna hátul és biztonsági öv nélkül, ahogy ismerem magam. Mert mindig megbíztam a párja vezetésében és soha nem feltételeztem, hogy kellhet az öv mellette. De most se ő volt a hibás, mégis ez lett a vége.
Annyira jó lenne, ha most valaki lehetne mellettem, akivel egy kicsit összebújnék, és vigasztalna, vagy csak fogná a kezem és velem volna. Tudom, hogy az egyedüllétem miatt viselnek meg ezek a dolgok, amik az utóbbi időben történek. De remélem nemsokára lesz mellettem valaki, akivel megoszthatom az életemet.
Örömöm, bánatom, szeretetemet, szerelmemet és mindent, ami én vagyok és lehetek mellette.
Utóirat: az mellett hogy most nagyon szomorú vagyok, nem felejtettem el, hogy ma ünnepli egy szívemnek kedves régi ismerősöm a 36. születésnapját. Sok boldog születésnapot kívánok neked Erhard!
............................................................
"Aki szeretne valamit, amije még nem volt, valami olyat kell érte tennie, amit még soha nem tett."
|
