Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/56750
|
Boldogság - szenvedés
"A második oka annak, hogy a boldogtalanság a természetedé vált, az elme, az ego. Az egód arra törekszik, hogy minél több figyelem érjen téged, mert csak a kívülről kapott figyelemenergiából képes táplálkozni. Az ego által létrehozott emberi élet képlete egyszerű: figyelem, plusz még több figyelem, plusz még annál is több figyelem, egyenlő energia, egyenlő boldogság. S mivel a társadalom a szenvedőt felemeli, elismeri, majd példaképnek állítja ki, az egód a szenvedéssel próbál kiemelkedni. Amikor egyedül vagy és társaságra áhítozol, amikor magányosnak érzed magadat és szeretnél emberek közé menni, a szenvedés ecsetelése mindig járható út a többiek felé. Ha egy buszon a virágok szépségéről, az égbolt szemkápráztató kékségéről kezdesz el beszélgetni, csak az őrülteknek kijáró pillantást kapod válaszul. De ha egy betegség, az előző buszon elfogott zsebtolvaj, egy véres terrortámadás vagy épp a magas adók témájával fordulsz a másik felé, a kapcsolat azonnal megköttetik.
Úgyhogy már a kommunikáció alapja is a szenvedés és a szenvedés felemelése lett. S nem csak a magán-, a globális életedben is: az elektromos és írott médiában csak az a hír, ha valakit lelőttek, felrobbantottak, elrabolták, levágták kezét-lábát. Az a hír, ha megsebesültél és szenvedsz, ha megerőszakoltak és szenvedsz, ha megcsaltak és szenvedsz; mindegy, mi történik veled, csak szenvedj, és címlapra kerülsz. (nevet) De láttál már olyan újságot, amelyben az állt, hogy itt van egy ember, aki jól érzi magát? Láttál már olyan címlapot, amelyen az a szöveg virított nagybetűkkel: "íme, az ember, aki minden pillanatban boldog!?" ugye, nem. S tudod, miért? mert az embert, az egót a boldogság nem érdekli."
(A.J. Christian)
|
