Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/195386
|
Csalódás... az élet megy tovább.
Zajlik az élet. Az utóbbi időben történtek dolgok, amik aztán el is múltak. ÉS most fájdalommal vegyes érzések kavarognak bennem. Fáj, hogy elveszítettem, és most, hogy ilyen friss a csalódás, úgy érzem, többet nem akarok, és nem is leszek szerelmes. Elveszítettem a szerelmet, de a barátaim még mindig itt vannak, és segítenek nekem túltenni magam a csalódáson. Ez volt az utolsó, hogy nem hallgattam egy igaz, jó barátra. Tudtam, hogy ez lesz. De akkor miért kellett?
Egy nagyon okos ember azt mondta nekem, ne gondoljak a múltra, vagy a jövőre, csak a jelennel foglalkozzak. Röviden: "Élj a mának!" Ez persze nem mindig jó, gondolj bele a dolgok következményébe, mielőtt cselekszel. Mert ha nem gondolsz bele, hogy mi lesz ennek a következménye, azaz nem törődsz a jövővel is kicsit, az fájdalmas véghez vezethet. A múltat pedig felejtsd el, ennyi volt, ahogy Ő mondaná, mondta. De hogy mi lesz ezután? Mit hoz a jövő? Erre nem tudok válaszolni, és jelen pillanatban nem is akarok. Ahogy egy barátom mondani: "A jövőnk ködbe burkolózik"
És akkor most bemásolok ide egy sms-t, amit az unokatesómtól kaptam, mikor megtudta mi történt: "Szerintem ő egy barom, neked jobb jár. Nem lehet, h közben összejött a barbival?Ne keresd,majd ő megkeres,ha magyarázkodni akar.De te akkor se bocsáss meg neki azonnal!Mindenesetre szerintem azonnal felejtsd el,csak időpazarlás lenne...Myvipen se irt vissza?" Megnyugtató volt ez az sms, bár ez még a tábor előtt volt. Azóta megtudtam miért lettem letiltva: "Olyan kedvem volt". Ennyi. Időpazarlás volt, végig.
De legalább továbbra is itt vannak a barátaim, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Aztán a nyár majd csak eltelik valahogy, bár ebbe nehéz belegondolni... hogy. Szeptemberben pedig Cegléd, gimi, új emberek, új barátok (azért a régieket se feledjük el), új pasik... Nem, nem ez tölti ki az életet. De a csalódások felkészítenek az életre. ÉS ha nem "pasizok" kevés a csalódás.
Eltelt a tábor, unalomban, csalódásban, dájdalomban, örömben... Olyan emberekhez kerültem nagyon közel, akikre nem is gondoltam eddig. Például Juci, Andi, Gabi... És amikor uccsó nap Jucussal beszélgettünk, rájöttem, olyan dolgokat mondtam el neki, amiket még magamnak se ismertem be. Érzéseimről beszéltem, és, mint tudjuk, arról nehéz. Ennyit erről. Ennyi volt, vége...
New Life szeptembertől, szinte biztos vagyok benne, hogy jobb lesz. Azért a barátaimat soha nem feledem. Persze valószínű ezeket a szép napokat sem, Vele, de nem baj, pár hónap múlva már csak egy szép emlék lesz. Élj a mának! Ennyi!
További szép napot: Bogcsi
|
